Tegnap naplementekor nagyon durván nézett ki az ég alja. Az utóbbi években, ezekben a szeles időkben, volt sokszor rózsaszín, sőt piros is, de ennyire, mint tegnap még nem lángolt az ég. Elképesztő és félelmetes volt egyszerre, azon gondolkodtam, hogy mi lesz itt az éjjel vagy ma... ehhez képest…
Ki se dugtam tegnap az orrom ebben a tomboló szélben a kertbe. Még a Böbe is bejött tegnap hajnal 4-kor... arra ébredtem, hogy Elza dörömböl kinn a verandán, mint egy őrült, azt hittem kinn van, de valahogy mégis benn maradhatott, kiengedtem őt. Böbe meg az ablakon dörömbölt befelé, őt meg…
Tegnap olyan fél 4 körül bezavart az eső, pedig éppen elkezdtem kiültetni a paradicsomokat. 12 db-ot sikerült is, a többi várakozik. Mindig megfogadom, hogy nem vetem el olyan hamar a magokat, elég lenne március végén is, de sose bírok magammal. Így aztán vannak fél méteres, 60 centis palántáim is.…