A CicaNéni borzasztóan rászokott a kommunikációnak a dörömbölős módjára. Mivel ő kinn lakik a verandán, neki szokta magát vetni a bejárati ajtónak, ha akar valamit és Elza mindig akar valamit. :))) Kimenni, enni, valami mást enni, többet enni, inni, simogatást, vagy éppen lát valamit az ablaknál...…

Ebben a hideg időben zéró kedvem van kinn lenni a kertben, de  még az orromat kidugni sincs kedvem. Nem is megyek, csak amiért muszáj. A hétfő esti viharos szél levitte a fátyolfóliát a japán juharról, de szerencsére nem tudta messzire vinni, rögtön fennakadt a cseresznyefa törzsén. Vissza is…

A sziklakertet szinte teljesen belepte már egy-két varjúháj féle növény. Nem baj, mert tavaszra általában - főleg ha nagyon nedves az idő vagy ha túl hideg van - a kékes színű kövi varjúháj majdnem teljesen kipusztul. Olyankor össze szoktam kaparni a maradékát a kövekről és a talajra söpröm…