Kissé nehezen indult a hétfői nap. Annyi mindent megcsináltam, amit mégegyszer meg kell csinálnom... pl. a vasárnap beáztatott bodzavirágokat meg akartam csinálni bodzazselének, de nem volt elég bele a dzsemfix... tegnap mentem el és vettem pektint, újra kellett főznöm. 

Ahogy a rebarbara lekvárt is újra kell főznöm, mert ahhoz se volt elég a dzsemfix, úgy tűnik az idén valamiért elméretezem a dolgokat. Leszedtem vagy 2 kiló rabarbara szárat, jól megpucoltam és megfőztem, de az is olyan folyós lett, mintha szörp lenne. Azt hiszem majd reszelek bele pár almát még, ha már újra kell főzni. Valamelyik évben maradék narancsokkal főztem össze, úgy is nagyon finom volt. 

Azzal balanszíroztam ki magamat (mármint, hogy legyen sikerélményem), hogy kitűztem, legalább egy ágyást kigyomlálok még és akkor jobban fogom érezni magam. 
Végül lekaszáltam a kert végében a megint hatalmasra nőtt füvet és KÉT ÁGYÁST gyomláltam ki, azt hiszem a lekváros dupla fiaskót csak így lehetett kiegyenlíteni. 

Nagy sikerélményem volt viszont (végre) a Kleopátra tűjével. Miután nem kelt ki sem benn a szobában, sem a szabadföldben, gondoltam megpróbálom kicsíráztatni a magokat nedves papírtörlőben. Úgy szoktam, hogy benedvesítem az összehajtogatott papírt és közé szórom a magokat és egy nejlon zacskóba teszem. 
Beleszórtam vagy 50-60 magot a nedves papírba és kb. 6-8 db csírázott ki, de azok szépek. Tegnap beültettem őket földbe. Óvatosan, csipesszel szedegettem fel a papírról és engedtem a kis gyökereiket a földbe, most már csak az kell, hogy megmaradjanak. 

És "lett" 3 új magom is, tulajdonképpen az Echium wildpretii miatt rendeltem, ez egyfajta kígyószisz, de a gyűszűvirág magom is már régi és nem kelt ki, a fehérmályvát (Orvosi ziliz) pedig nagyon régóta keresem. Én nagy köhögő vagyok, ezért nagyon örültem, amikor megtaláltam. Meg is rendeltem őket és meg is érkeztek, el is vetettem. 
Azt nem tudom, hogy a kígyósziszből lesz-e valami, mert elég fura izék voltak a zacskóban, amit nem nézek magnak. Ráadásul ez a növény a 9-11 USDA zónában él meg, mi meg itt a 6-7 zónában vagyunk, de úgy gondoltam, hogy átteleltetném benn. Hátha... borzasztóan vágyom rá, már nagyon régóta. 
Létezik nálunk is egy piros kígyószisz fajta, de az védett és magját se láttam még sehol. 

A hintám is megpurcadt, 3 évig bírt kitartani... azért értem én, hogy fogyasztói társadalom, na de ennyi szemetet mégse gyártsanak már! Közben meg mindenki a fenntarthatóságról papol. Parasztvakítás az egész. 
Lövésem sincs, hogy lehetne ezt megjavítani, mert a szövet még csak nem is a varráson szakadt szét, hanem csak úgy, a közepibe. Barátnőm szegény úgy megijedt, hogy csak eltűntem a hintában, végül alóla másztam ki. :))))
Nem tudom, hogy erre valami rácsot kéne-e hegeszteni és majd arra teszem a szivacsot, vagy deszkát fúrni bele... vagy nem tudom. Akármit is tetetek rá, a támlát tartó részt is le kell hozzá szedni. Lehet, hogy új vásznat kellene rá varratni. Vagy passz...

A kert egyébként csodás, nyílik a cserszömörce, remélem lesznek rajta majd nagy molyhok is, amikor elvirágzott. 

Az íriszlégy az idén tönkretette az íriszek zömét, sok bimbót le kellett vágnom, sajnos nem volt időm megpermetezni. Ez a sárga pl. tavaly nem virágzott miattuk, de az idén nem támadta meg. A többiről viszont le kellett vágnom a szárakat, mert teljesen elfolyósította a virágokat. Csak pár íriszem nyílt ki. 

Ezen is látszik, hogy ami még bimbóban van, az beteg, 

Még harangláb is van most is. 

Az Árnyas kert is szép színes. 

Ez pedig Herkuló, a kopott bundijával, de legalább jól érzi magát. Elterült a száraz füvön, amit mulcsnak raktam le a növények köré. Olyan aranyos és végre leköti magát egész nap, már nem ül itt nekem az ablakban és ennek örülök, mert olyan volt már, mintha egy személyes kukkolóm lett volna. Azt hiszem az, hogy elmászkál és nem lóg rajtam, annak a jele, hogy jól van. Remélem így is marad és majd a bundija is ki fog szépülni. Itt az ideje, hogy kapjon megint egy pár tojást. 

Tegnap egyébként fasírtot sütöttem és nagyon nagy sikere volt a maradék olajnak. Imádják! Ráöntöttem nekik a száraz tápra egy pár kanállal és úgy falták, mint a mannát. A legfinomabb macskakaja után se láttam még ennyi elégedett pofát, mint most a fasírt olaja után. :))))  

A szombati nap a gyűjtögetésé volt. Már hagyomány, hogy a barátnőmmel évente kimegyünk az erdőre és gyűjtünk amit csak tudunk. Bár az idén kevesebbet szedtünk, de nem fenyőrügyből! 

Az idén nem szedtünk lándzsás utifüvet szirupnak, mert nálam pl. ott maradt érintetlenül az egész tavalyi adag (meg nála is), nekem van vagy másfél liter. Teának én már szedtem, már meg is száradt, az elég lesz jövő tavaszig. 
Szedtünk viszont rengeteg fenyőrügyet szirupnak, akácvirágot és barátnőmnek bodzavirágot is, magamnak szedtem tegnap. Teának fogok szárítani egy keveset, illetve majd bodzazselét akarok megint csinálni, mert már csak egy kis üveggel van. 

A fő attrakció a fenyőrügy volt, mert abból a szirup valami csodálatos és tényleg nemcsak a köhögésre jó, hanem csak úgy megiszogatni is. Imádom az ízét!

Két nagy ötliteres üveggel lett. Cukorral rétegeztem be és legalább 1-2 hónapig ázalogni fog. Okulva a 2022-es fiaskóból, hogy megpenészedett az egész és ki kellett öntenem, most adtam hozzá némi házi páleszt is. Aztán a leszűréskor is szoktam még az üveg tetejébe önteni egy kis pálinkát és akkor nagyon szépen eláll, viszont ettől nem lesz sok az alkoholtartalma, tehát nem is érezhető ki belőle.  

Az akácvirágot lehúzgáltam a száráról és egy nagy adagot betettem abba az aszalóhálóba, amit a TEMU-ról vettem, egy másik adagot fele-fele arányban barna nádcukorral betettem a késes aprítóba és összeaprítottam. Ez is az aszalóban szárad egy tálcán szétterítve. Jó sok akácvirágom lett. 

A bodzát is levagdostam a szárairól és beáztattam 1,5 liter vízbe. Ennek 24 órát állnia kell, aztán leszűröm, ezután pedig cukorral, pektinnel és 1 karikákra vagdosott citrommal összefőzöm és sterilizált üvegekbe töltöm, fejre állítom pár percre, aztán amikor száraz dunsztban kihűlt, akkor mehet a kamrába. 

Azzal kezdtem a napot, hogy felvilláztam az előkertben egy részt, amiben a fürtös gyöngyikék voltak és kiszedtem őket, már amennyire lehet, mert sok apró hagymácska van a földben, képtelenség mindet felszedni.
Már nagyon régóta készülök kiszedni onnan, mert borzasztóan elterjedt. 

Kiültettem a helyére a 3 magról vetett titóniát, ennyi elég is, mert hatalmas, ágas-bogasra nőnek. Illetve kiültettem az Arkansasi csillagmeténget (Amsonia hubrichtii), remélem megmarad, mert egy darab lett mindössze az összes magból. 
A maradék helyre pedig évelő keleti mákot ültettem ki (Papaver orientale 'Pizzicato'), illetve még ásóvilláztam egy üres helyet, ahonnan kipusztult egy évelő szarkaláb. A helyére beültettem 3 db, szintén az idén magról vetett gyömbérgyökeret. Ebből 6 darab lett, a másik hármat a kút mellé ültettem ki. 
Az előkertbe ültettem át a medveköröm szaporulatot is, így most elég nagy átrendezést kapott az a rész. Még a szintén magonc csomós harangvirágnak is előkészítettem a helyet és az ajándékba kapott celózia magokat is elvetettem. 

Felcsodaásóvilláztam az Árnyas kertben is egy nyomnyi részt, ahonnan még a múltkor lecsaptam a  kaszával a gyöngyvirágot, direkt azért, hogy majd könnyebb legyen a villával felnyomkodni, hát nem volt könnyű. Eszméletlen, ahogy a gyöngyvirág beszövi a talajt, de viszonylag könnyedén ki tudtam rázni a földet a gyökerek közül, csak a villát volt borzasztó nehéz belenyomni. 

Itt a kép jobb felső részén van a cserjés hortenzia szaporítványom, ez volt az első, amit csak úgy ledugtam a földbe és nagyon örültem tavasszal, amikor láttam, hogy kihajtott. Azt hiszem minden metszésnél rengeteg hortenziát fogok "gyártani", bugásakat is és cserjéseket is. Már most is van egy csomó eltéve, remélem be fognak gyökeresedni. 

A napvirágok is nyílnak.

Bugatölcsér (Penstemon). Jól  megviccelt ez a növény. Az első évben, amikor elültettem, nem nőtt semmit, csak vegetált. Télire bevettem cserépbe és bevittem a pincébe, de ott meleg van és elkezdett megnyúlni, ezért kivittem a ház falának a tövébe, letakartam szénával és épp, hogy túlélte a telet. Tavasszal kiültettem a kertbe és éppen, hogy éldegélt, nem nőtt, csak volt. Így aztán ősszel nem törődtem már vele, kinn hagytam, takarás nélkül és most meg ilyen... és ez a növény állítólag védelem nélkül nem telel át... 

Tátika... ez is áttelelt, makróval csináltam a képet, valahogy megint ilyen kicsi lett az átméretezés után. Ez is így marad...