Böbike (eddig) kétszer próbálkozott be a karácsonyfával, elsőre fel is ugrott rá, de szerencsére nem dőlt fel a fa. 
Még idejében elkaptam a grabancát, visított, mint a vettmalac és kapaszkodott volna a fába, de végül csak leszedtem onnan. 
Aztán másodszor, amikor éppen telefonáltam, de akkor nem ugrott fel rá, így csak elzavartam onnan. Egyébként végképp nem bírja, ha telefonálok. Egyszerűen kiakad tőle és elkezd őrjöngeni, vagy sürgősen ki akar menni. 
Kezd neki is az agyára menni a tél, majdnem egész nap benn van, csak a dolgát végezni megy ki és már jön is befelé. Érdekes módon akkor is, amikor nincs is kinn olyan hideg. 
Tavaly még nem volt ilyen benn ücsörgős, télen majdnem egész nap kinn játszott valahol, úgy tűnik elmúlt a szertelen kölyökkora. 
Benn meg nem nagyon lehet vele játszani, mert semmi nem érdekli. Ritkán labdázik, amikkel gyerekkorában játszottunk már nem izgatják (pedig rengeteget játszottunk), de azok a játékok se, amiket azóta vettem neki, pedig van már itt minden. Ugyanakkor nagyon látványosan tud unatkozni. 
A legjobban bújócskázni szeret, elbújik, én meg mászkálok, hogy: "Hová bújt az a cica? Hollll vannnn a Böbe?" és amikor megtalálom, akkor rohan, mint a bolond és elbújik máshová. Néha egy darabig direkt nem találom meg, akkor nem győzi kivárni és kiront és megint csak átrohan a házon, döng az egész ház a trappolástól (de jó, hogy nem valahol emeleten lakunk!) és elbújik máshová... általában mindig ugyanazokat a helyeket választja. :))))
Van, hogy csak úgy rohangászik, mint egy kis őrült, mintha lenne itt valami, amivel kergetőzik. :)))) De elég neki 10-20 perc "koboldidő", aztán megy és alszik tovább. 
Vissza kell fognom egy kicsit majd a kajálását, mert egyre jobban meghízik. Ősz óta átváltott dagiba. :D :D 

Itt meg Herkuló, éppen pisil (na, én is szép vagyok, ezt közzétenni), de ezen látszik, hogy milyen szépen összeszedte magát a CicaÚr. 

Csináltam pár fotót a megüresedett helyekről is, hogy majd tervezek, de valahogy most nincs a fejemben semmi. 

A jövő évi veteményest már megterveztem, de lehet, hogy félreteszem és csinálok másikat. Mert megint ágyásokat terveztem, holott szeretnék már sokkal diverzebb kertet, figyelembe véve, hogy milyen növények segítik egymást. Így lesz egy nagy - látszólagos - összevisszaság, de szeretném, ha védenék egymást a növények. 
A hagyma és a répa marad egymás mellett, de pl. a K-betűsöket valahogy szét akarom szórni a kertben, illetve berakni a petrezselyem közé, hogy a földibolhák ne tudják annyira tönkretenni. 
Közben a vetésforgóra is figyelni kell, de teljesen nem tudom tartani, mert nem mindenből ugyanannyit ültetek, ezért nem biztos, hogy olyan tud egy növény helyére kerülni, aminek kéne. 
A paradicsomokat is jobban szét fogom szórni a kertben, szóval fel fogom fordítani a tervemet. És borsóból pl. sokkal több kell, mert már most csak 2 csomaggal van, holott az idén nem is volt rossz termésem, meg nem is ettem belőle túl sokat se, de mégse lesz elég. 
Az uborkát futtatni fogom, hogy ne foglaljon annyi helyet, most már van karóm bőven, és a chayote töknek se terveztem helyet... 
Több saláta kell, mint az idén volt és több fajta is. Tavaszi retket is szeretnék. Illetve a korai K-betűsökből is fogok nevelni palántákat, mert tavaly nem csináltam és amikor kiültettem a későbbi palántákat, akkor már minden tele volt a földibolhákkal. 
Most látom, hogy mennyire bírják ezek a hideget. Pl. az ősszel elég későn kiültetett karalábék még most is élnek, nem fagytak meg és még a száruk is vastagodott valamennyit, holott az idő fokozatosan hűlt. Tavasszal meg majd melegszik. 
Fogok egészen korán nevelni palántákat és kiültetni, amilyen hamar csak lehet, hogy legalább addigra legyen karalábém, mire a repceföldekről átrajzanak a nyomorult földibolhák. Az idén egy se volt, de brokkoli se és karfiol se. Egyedül a toszkán fekete tépőkel sikerült és a leveles kel, azokról most is lehet szedni. Lehet, hogy csinálok is majd egy frankfurti levest, most úgyis itt lesz a virslizés ideje.

Kedves Olvasóim! 

Kívánok nektek békés, meghitt, nyugodt, szeretetteljes karácsonyt!

És... csak óvatosan a töltöttkáposztákkal, a rántotthúsokkal meg a bejglikkel. A páleszt nem írom ide, mert a fiúk megharagszanak és nem olvasnak többet. :)))

Folytattam a karóim kihegyezését és ezek már egészen jók lettek. 
Tavaly nem hegyeztem ki a karókat és némelyiket nem tudtam lenyomni a földbe, mert vastag volt az alja. Persze amikor esett és fellazult a talaj, akkor lement annyira, amennyire éppen kellett, de jövőre nem akarok ezzel kínlódni. 
Ott vannak a chayote tökök is, azoknak is kell majd a jó magas támaszték (már ha túlélik a kamrában a telet, mert már mind a kettő kihajtott). 
Lehet, hogy még vágok is pár nagyon erős, nagyon hosszú ágat... 

Most már van rengeteg karóm, tavalyról is vannak, de vannak bambuszkaróim is, hosszúak és rövidebbek is. A rövidek tavaly a birsalma fáról jöttek le, vízhajtások voltak, de olyan erősek, hogy fantasztikus. Most is vágtam még rövidebbeket is (ahonnan a nagyokat is), vékonyabbakat a borsónak, paprikáknak, padlizsánoknak, kisebb virágok mellé is jók lesznek, de az idén már a mogyoróról is tudok majd vesszőt venni. Aztán ahogy korhadnak, úgy pótolgatom őket minden évben. A korhadtakkal pedig vagy tüzet rakok, vagy leaprítom őket. 
Pocsékba az idén már semmi nem megy, mert a kisebb és egyenesebb ágakat levágtam jelölőkarónak, a többi megy az aprítóba. 

 Bepirosodtak szépen a kövirózsáim is, bár az idén nem olyan szépek. El kell költöztetnem ezeket a pirosodó fajtákat, mert mellettük a magas varjúháj már olyan nagyra nőtt, hogy folyamatos árnyékot vet rájuk, ezért picik maradtak.  

Szerencsére tavasszal szaporítottam belőlük másik helyre is, de még ezek is picikék, kb. 4-5 mm-esek voltak, amikor leválasztottam őket. Folyamatosan ügyleni kellett, hogy ne lepje be vagy a gyom, vagy a varjúháj, amit állandóan csipegettem mellőlük, de még így is van belőle. Majd azokat is ki fogom szedni, mert ha nem figyelek pillanatok alatt benő mindent és kinyírja a kövirózsákat is. Egyszerűen benövi azokat is. Szép az a varjúháj is,  de nagyon kordában kell tartani és nem is olyan könnyű. 

Ez is bordósodó kövirózsa, remélem lesz még sötétebb is a színe. 

Sok fajta kövirózsám van, nem is fotóztam le az összeset. Nem mindegyiknek jó a helye, de már keresem a kertben azt a részt, amit kifejezetten csak kövirózsák számára fogok átalakítani. Szóval újabb sziklakert fog születni.