Böbike már haza se jön... valamelyik nap már halálra aggódtam magam, hogy mi van. Előző nap se jött be, se reggelizni, se vacsizni, de legalább párszor megmutatta magát az udvarban. Sose tudni hol vannak, pedig itt vannak a közelben és szemmel tartanak, de teljesen láthatatlanok tudnak lenni. 
A múltkor Elzától majdnem frászt kaptam, mentem összekötni az óriás liliomokat és onnan ugrott elő... ő is megijedt tőlem, mert aludt és felébresztettem. 

Böbét nem tudom, hogy hol henyélget napközben, de nemcsak, hogy egy nap nem jött be enni se, a következő reggel se mutatta meg magát.Önellátó lett a Cocó, szerintem vadászgat és nem éhes. Végül csak délben került elő, akkor bejött, evett pár falatot, kicsit eldőlt itt a szőnyegen, aztán megint kiment. 
Viszont utána már itt volt az udvaron, másik nap meg egész nap benn aludt. Azt hiszem akkor jön be, amikor kimerül a sok éberségben, mert azért kinn figyelnie kell. Látom rajta, amikor benn alszik, hogy nagyon fáradt, ki van dőlve teljesen. :) 
Itt éppen az udvaron húzza a lóbőrt. 

Akármi is lett a Nyenyerével, akkor is egy áldás a cicáimnak, amióta nincs itt, nagyon terrorizálta őket, pedig szegénykém, ő volt itt a kakukktojás. 

Kijavult a verandán az ajtóm is, na persze nem magától, hanem apu csinálta meg... megint... mert egyszer már megcsinálta, de a sarokvas, ami tartja elmozdult és az ajtó eleje megint leült és csúszott a járólapon, ami baromi idegesítő volt. Úgy jöttem-mentem, hogy mindig megemeltem az ajtót...
Most apu másképp oldotta meg, ez már nem tud kimozdulni, csak ha kiszakad az egész ajtótok, arra meg remélem nem kerül sor. 
Aztán persze jött belőle a másik probléma, nem záródott be kilinccsel sem, csak ha nagyot taszítottam rajta. Elmentem vettem bele egy új zárat és most már jó.

Kertészkedni nem igazán tudok ebben a melegben, leginkább locsolok, reggel is, este is.
Egy kis virágot ültettem át valamelyik reggel, mert évek óta rossz helyen van és egyre rosszabb a helye, mert körülötte nőnek a többiek.  Már nem is tudtam a nevét, pedig nagy vadászatban voltam érte... sőt, magról is vetettem, ki kellett keresni. Kecses kékcsillag. 
Meglátom, hogy az új helyén majd szeretni fogja-e. 

Tátikák, közben a zsályát is visszavágtam már. 

Ezek a díszhagymák igazi meglepetés itt, tavaly egyáltalán nem virágoztak. 

Clematis 'Hagley hybrid,', kedden megint lehet menni a LIDL-be Clematisért, remélem lesz olyan, ami még nincs nekem. 

A törökszegfűk tele vannak gyöngyház lepkékkel. Két nagy telepet is lefilmeztem, feltöltöttem őket a YT-ra, nagyon sokan vannak. Megnéztem, hogy milyen ennek a lepkének a hernyója, de nem láttam itt a kertben és mégis mennyien vannak.  

Még a réti szegfűk is nagyon szépek. 

Ez a rózsám nagyon szép most, úgy változtatja a színét a sárga és a vörös között, hogy minden nap olyan, mintha másik rózsám nyílna. 

Borzaskaták, tele van velük a kert, imádom a színét. 

 A nap jó nagy része elment a borsóval. Reggel korán leszedtem és egész délután, estig bontogattam. Ez két jó tömött reklámszatyor borsó, gyönyörű nagy hüvelyek lettek belőle és nem volt kukacoknak nyoma sem. 
Ezután mindig ilyet fogok venni (Oscar), ez a egész 2 sor borsóról jött le. Mellette az, ami Kelvedon csodájának hívja magát, nagy, zöld lombozatot fejlesztett (mint tavaly is) és alig vannak rajta hüvelyek. Olyan, mintha a virágzásában elkorcsosulna, szerintem valami elfajzott magot adtak el, mert tavaly is ugyanez volt vele... csak magamra vethetek, hogy az idén is földbe tettem ezeket a magokat, de az ember mindent ráfog az időjárásra, én is azt hittem, hogy tavaly az volt a baja, mert olyan meleg tavasz volt. Most legalább már tudom, hogy nem az volt az oka. 
Egy ágyást az idén megint elpocsékoltam rá... kár volt. 

Kifejtve majdnem 2 kg lett, illetve ha azt is beleszámolom, amit menetközben megettem, akkor több is volt. A nyers borsó nagyon finom, mindig betorkolok egy csomót belőle. 
Elporciózgattam őket 15-20-30 dekás csomagokra, szabdzsihoz, leveshez, főzelékhez és borsópörkölthöz és már lenn is vannak a fagyasztóban. Egy negyed kilónyit hagytam kinn borsópörköltnek. 

Van (a két elfajzott Kelvedon csodája soron kívül) még két sor borsóm, amit már nem tudom, hogy fog-e tudni teremni ebben a melegben. 
Illetve pár nap és szedhető lesz a cukorborsó is, amit hüvelyestől szedek, tulajdonképpen nem is a borsó benne a lényeg, hanem a hüvelye. Nagyon szeretem ilyen "stir fried" (nem igazán van rá jó magyar szó - serpenyőben rázva-keverve sütni) módon elkészítve, de szabdzsiba is mindig teszek.  

Aztán főztem még egy jó kapormártást is, mert már beszedtem hozzá a kaprot. Imádom, de nem is tudom megmondani, hogy mikor ettem utoljára. Évek óta nem volt ennyi és ilyen szép kaprom, majd a fagyasztóba is teszek el belőle. Remélem megmarad addig, amíg uborka is lesz... berakásnál mindig úgy kell vadászni, hogy legyen még pár szál. Lehet, hogy akasztok fel pár szálat száradni is, biztos, ami biztos. 

És akkor jöjjenek a virágok. 

Ez a Double Perfume rózsám, eddig még se a rózsabogarak, se a bundásbogarak nem lepték el, kész csoda, hogy egyáltalán ki tudta nyitni a virágait. Általában az első virágzást fel szokták kajálni és a második szokott nagyon szép lenni. 

Egy tollas szegfű, elég régóta vegetált már ezen a helyen, már szaporítottam is belőle máshová a tavasszal, hátha jobban érezné magát, de most úgy tűnik, hogy magára talált. 

Az oszlopon látszik, hogy macskák laknak itt, ott vannak a körmikézés nyomai. 

Egynyári zsályák, már ezeket se vetem, intézik maguknak. 

Imádok végignézni a kerten. 

Bársonyos kakukkszegfű, már ezt se vetem, inkább gyomlálom, de már nem hagyom magot érlelni.  

Ez is törökszegfű telep. 

Kerti pletyka a sziklakert sarkában. 

A hólyagvessző nem tud csúnya lenni sosem, sőt. Elvirágzás után is ilyen színeket produkál. 

A borzaskatákról lesz egy rakás kép, mert sok helyen vannak a kertben és egyszerűen gyönyörűek. Az igaz, hogy tavaly kissé túlságosan is elszórta magát, még a fejem tetején is borzaskata nőtt és rengeteget ki kellett szednem, de imádom őket. Az idén addig fogom hagyni, amíg még szépek lesznek az elvirágzás után a "lufijaik" (a magtokok), de nem hagyom őket megérni, mert akkor jövőre semmi más nem lesz a kertben, csak borzaskata. 

A CicaÚr, őrzi a virágaimat és persze simit vár. Valamelyik nap szárazkaját csócsált... szóval gyógyul. :))

Tegnap egész sok mindent megcsináltam, pedig elég nehezen indultam neki. Eléggé szét voltam esve, nekifogtam valaminek, félbehagytam, belekaptam valami másba, azt is ott hagytam... délutánra rendeződött bennem valami, akkor végre mindent befejeztem és helyreállt a lelkibékém is. 

Tettem el megint 2 doboz epret a fagyasztóba, sőt le is engedtem a nagy fagyasztószekrényt, kitakarítottam és újra el is indítottam. 
Kidobtam a komposztra belőle pár zacskót, amit már biztos nem fogok elfogyasztani és nem is fért bele a kisebb fagyasztóba már, de azt kell mondjam, hogy gyakorlatilag nagyon jól raktam el tavaly, majdnem minden elfogyott. 
Pár zacskó karikára vágott padlizsánt dobtam ki és 3 zacskó paprikát, de nem fogok kevesebbet tenni belőle az idén sem, mert amikor meg éppen azt kívánom, akkor sokat megeszem belőle. 
Az elmúlt télen kevesebb padlizsánt sütöttem meg, pedig nagyon szeretem borssal, bazsalikommal (azt is fagyasztani szoktam), sóval, fokhagymával, kis olívaolajon lesütöm, pépesre összetöröm és tejfölt keverek bele. Pirítóssal nagyon finom. 

A paprikát is nagyon szeretem sütve, akár magában is le szoktam sütni olajon vagy zsíron sóval és azt is pirítóssal (én mindent pirítóssal eszem), de pl. húsok mellé is szeretem belesütni a sok paprikát, vagy lecsónak... az idén nem ment úgy, de ha meg nincs, akkor mehetek venni drágán a boltba. 

Miután lehűlt, le is vittem minden ideit a fagyasztószekrénybe, a spenótokat, az epreket, lestyánt, metélőpetrezselymet. Június eleje van és már mennyi mindent tettem el. 

Már ezer éve ki akartam vinni az alagsorból egy asztalt a teraszra, tegnap végre ki is vittem.
Egy régi asztal, csúnya is már, de számomra más értéke van, ezt még apu csinálta nekem gyerekkoromban, amikor iskolába mentem. :) Nem voltunk túl jól eleresztve anyagilag, így ez volt az íróasztalom és bizony még ma is bírja. Rendes asztal egyébként, jó erős, fiókja is van. Szépen letakartam, a lábait pedig majd átfestem, amikor nem lesz ilyen meleg, ha lesz olyan ezen a nyáron... mert valljuk be ez így június elejére enyhén szólva is túlzás. 

Aztán előbányásztam a villanyrezsót (ez se mai gyerek már) is a polcok mélyéről, csináltam neki egy állandó helyet a fedett részen és majd akkor viszem ki a teraszra (az asztalt ezért költöztettem ki, hogy legyen helye a rezsónak), amikor valamit sütni szeretnék. 
Nem sütök sokszor olajban, de a szagát ritkán se szeretem a lakásban, ezért télen-nyáron kinn fogok sütni. Illetve ez a nagyobb asztal azért is jó, mert a raclette sütőt is ki tudom most már vinni, lassan jönnek a friss süthető zöldségek, hagymák, cukkinik, stb., de egyébként is szeretek vele sütni, a tetején húst, gombát, zöldséget, a kis nyeles tálkáin sajtot, tojást, stb. 
Van egy faszenes grillsütőm is, de amióta itt vagyok, még sose vettem elő, a bográcsot se nagyon... talán most már lesz időm majd kicsit sütkérezni ezekkel is. 

És akkor a virágok következnek, ez egy erdei kontyvirág termése, majd szépen be fog pirosodni. 

Rengeteg lenvirág volt a kertben, nem tudom hová lettek, de az idén majd jobban figyelek, hagyom is magot szórni, de majd szedek is magot róla. Nem szeretném, ha kiveszne, olyan szép a színe, lenge és kecses, közben meg a szára olyan, mintha acéldrót lenne. 

Penstemon, avagy bugatölcsér. Egy nagy bokor és ha ránézek nagyon szép is, de a fotó nem adja vissza, csak ha ilyen közelit csinálok róla. 

Völgycsillag, sárga gyömbérgyökér és a háttérben a baracklevelű harangvirág. 

Gumós macskahere.

Ez egy vadpipacs, meghagytam, mert szép, egészséges tő, de akkorára nőtt, hogy lenyomja maga mellett a szárnyas kecskerágót, de az idén a kecskerágó már majd kinövi őt. 

Holland íriszek, a színük fantasztikus. Gyönyörűek! 

Hoztam nem dísznövényt is, ez a kínai álbirs. Nem mertem még metszeni belőle, bár nem szeretném, hogy nagyon bokros legyen, előbb-utóbb kénytelen leszek levágni az alsó ágait, de lehet, hogy csak jövőre. 
Kicsit tanácstalan vagyok vele. 

A datolyaszilvám. 

Szépen nő a mákkóró is, mellette pedig a tűztövis lassan behozza, amit lenyiszbáltam róla... úgy tűnik ez rendszeres tavaszi program lesz. 

Clematis 'Warsawska Nike'

Ez olyan szép, a törökszegfűk és mellette a felfelé törő bimbós díszhagymák. 

Bazsarózsa 'Gay paree', az egész bokor nem annyira mutatós most, ráadásul elvirágzás után ki is fogom ásni, mielőtt a szomszéd kerítéslábazata rádől, mert akkor keresztet vethetek rá.