Végre hűvösebb van!
Végre jobbak a reggelek, már kicsit le tudom hűteni a házat. Az éjjel lement 25 fokra a benti hőmérséklet, a nagy kora hajnali mindent kitárással innen indultam. Most 24,4 fok van benn és nem tudom fog-e még lejjebb menni, de ez akkor is jobb, mint 26 fokról nekiindulni a napnak bezáródó ablakokkal és kinti 35-38 fokkal, vagy többel.
Elza is terpeszkedik a verandán, végre be tud jönni és pihenni. Nyitva hagytam neki is az ablakot, hogy járjon a levegő.
Tegnap megsütöttem a káposztát is délután. Két adagban tudtam lesütni, mert nincs akkora edényem, hogy egyben ment volna. 5 doboz lett belőle a fagyasztóba, plusz volt egy egy az előző napi sütésből is. Ez elég is lesz télire, de fogok még venni káposztát, mert készítek másfélét is, pl. répával tavaszi tekercsbe valót és dumplingba valót is. Rohadt meleg volt már benn, mire kész lett a befőtt is és a káposzta is.
Ez egy nagy vájling, kettővel lett a káposzta, ez az egyik adag.
Itt még sül, zsíron szoktam lesütni, szép barnára lepirítom. A són kívül egy lapos teáskanálnyi barnacukrot szoktam hozzáadni, mert az segít, hogy a színe szép legyen és az íze is kell bele.
Egyébként a káposztástésztát én kizárólag sósan, borsosan eszem. Hallottam, hogy vannak, akik cukorral, de el se tudnám képzelni, mint ahogy a krumplistésztát se pirospaprika nélkül. Van aki viszont anélkül eszi, ízlés dolga és szokásé is, ki hogy ismerte és szokta meg, arra esküszik.
Tegnap megjöttek a TEMU-ról a dumpling készítő kis vackaim is.
Szerintem ezekkel már fogok csinálni mindenfélét a télen. Azért szeretem, mert szinte bármivel tölthető a tészta, aztán ki lehet főzni és valamilyen tejfölös (vagy másféle) mártással enni, de olajban is ki lehet sütni. Gyakorlatilag nincs két egyforma dumpling.
Anno Hongkongban ettünk rengeteget és annyira ízlett, hogy úgy maradtam. Ott mindenféle van, minden kajáldában és a boltokban is hatalmas fagyasztópultok hada van kitömve mindenféle ízű és formájú dumplinggal.
A legolcsóbbat rendeltem mert azért annyira nem vagyok konyhatündér, hogy folyton ezt gyártsam. Amennyit csinálni fogok, ahhoz bőven jók ezek a kis eszközök.
Itt vannak a tegnapi szilvabefőttek is, a két üveg szörppel. A szörp jó lesz télen teába, vagy néha öntök egy kicsit egy flakon vízbe, hogy ízesebb legyen. Már ha el fog állni... bár van benne némi tartósító.
Egyébként az mutatja, hogy mennyire megviselt a hőség, hogy a ma reggeli kerti tevékenykedésem után hányingerem van, pedig alig csináltam valamit.
Leszedtem megint az uborkát, de hamarosan már ki fogom húzkodni, mert nagyon beteg.
Helyette vetettem újat az egyik ágyásba, ahonnan kijött a hagyma. Jól betrágyáztam a helyét és ezt tényleg fel szeretném futtatni, már ha majd az időjárás engedi, hogy kikeljen és nekem is legyen időm/erőm kimenni és alakítgatni.
Kikapáltam a füvet a két répa ágyásból is, hogy legyen hely és vetettem 4 sor hagymamagot is, mind különböző, 1 sor lilahagyma, 1 sor 'Stuttgarti óriás' vöröshagyma, 1 sor lapos grillhagyma 'BORETTANA' és 1 sor 'Rákóczi Piroska' vöröshagyma. Még soha nem termesztettem dughagymának valót, most próbálom ki. Bár a legtöbb hagymamagot úgy vettem, hogy egyéves termesztésre is alkalmasak, de ilyen késői vetésnél szerintem (remélem) csak dughagyma méretre fognak megnőni... meglátom mi lesz belőle, kikelnek-e egyáltalán. A répaágyásokba vetettem őket, ahonnan már felszedtem a hagymákat.
Hagymát hagyma után nem nagyon szokás, de adtam neki trágyát és eddig nem nagyon láttam kártevőket a hagymákban. És arra is gondoltam, hogy a répa védi, na meg a répát is védeni kell továbbra is.
A kertben egyébként nagyon sok a gyom, a fű is nagyon megnőtt, kéne fűnyírózni és kaszálni, de amíg ki nem gyomlálok annyit, hogy legyen hová terítenem a fűnyíróból a nyesedéket, addig nem vágom le a füvet. Majd kaszálok, ahol amúgy se lehet fűnyírózni, de most tényleg rémállapotok vannak a kertben megint.
Elég két nyamvadt hét, amikor nem lehet kimenni és szétmászik az egész.
Napközben még most se lehet kinn megmaradni, ezért csak a reggelek maradnak (este a rovaroktól képtelenség kinn lenni), az meg annyira elég amennyire, de hát ez van.