Az elmúlt pár nap télies, zord időjárástól valahogy visszasüppedtem a téli feelingbe. Megtört bennem a tavaszias lendület. 
Ez az idő visszavetette a virágokat is, pedig olyan jó volt már naponta nézegetni és megtalálni, hogy mi nyílt ki megint. Most egy pár napig nem lesz semmi új... cserébe nézhetem a magnólia tetején a fagytól elbarnult virágokat. :(
Úgy érzem magam, mint akinek kipukkadt a lufija... 

Bezzeg VakondiBandi lufija tök jól van, két akkorát túrt az előkertben, hogy hegymászással lehetne feljutni a tetejére, de szerencsére a virágokat elkerülte. Egyébként hátul is túrt, éppen kitúrt egy krizantémot, de vígan nő a túrásban a virág tovább, így békén hagytam. Mindkettőt, a virágot is és VakondiBandit is, mert ha itt van, azt jelenti, hogy van mit ennie. Gondolom tele van a föld cserebogár pajorral, csak hadd zabálja ki, amennyit csak bír. 
Én elvagyok vele, egyébként szerintem ez döntés kérdése, hogy az ember idegesíti magát azon, hogy a környezetében más lények is élnek, vagy nem. Van, aki kártevőnek hívja (pedig védett), mert feltúrja a gondosan létrehozott gyepet, (mű környezetet) vagy kilöki a palántát, de ez is nézőpont kérdése. Nálam nincs és nem is lesz gyep és ha kidől pár palánta hát istenem, azért nem fogok eret vágni magamon (még sose dőlt ki a vakond miatt), mert mindig annyit ültetek, hogy bele van kalkulálva némi veszteség.
Szóval én a békés együttélés mellett döntöttem. Ha majd esetleg mégis zavar VakondiBandi ténykedése, mert volt már, amikor egy egész ágyásomon végigmasírozott és 30 túrásom is volt (jól kitakarította nekem), akkor leástam pár vizesflakont  a talajba a szájával felfelé, megtöltöttem vízzel, de nem színültig és elment a kert más részeibe. Emlékszem hátul a diófák alatt (az "erdőben" ), milyen hatalmas halmokat túrt, abból szedtem össze egy rakás földet a nagy cserepekbe. A menták még most is abban vannak. 

A kis, tömött virágú nárcisz nem törődik semmivel még több virágot nyitott ki. 

A MosogatóCica nagyon szépen bepózolt, szerintem be akarja lopni magát valahogy a szívembe meg az udvarba is, de ki szoktam kergetni, mert mindig bántani akarja Böbikét. Fél is tőle a kis Cocóm és nem akarom, hogy a saját udvarában neki kelljen stresszben élnie. Szóval az idegen kandúrnak mennie kell. Kaját kap, de nem tanyázhat. Herkules is csak ideges tőle.

- 4 fok van ma reggel... nem kellett volna már ez. Az őszibarackfám is félig kinyitotta már a virágait, nem tudom meg tudta-e úszni, vagy odalett, majd kimegyek és meglátom.
A magnólia szinte biztos, hogy elfagyott, ugyan  még nem látom a megbarnult szirmokat, de majd ahogy elkezd felmelegedni az idő, akkor meg fogja mutatni. Talán az alsó ágain lesz virág, mert ott még nem igazán voltak megnyílva a bimbók. 

Fenn a domboldalban vannak kertek, látom, hogy egy kocsi már ott áll fenn, gondoltam milyen korán felment, de aztán láttam, hogy füst van mindenütt. Biztos ott töltötte az éjszakát a tulaj és füstölt, hogy ne vigye el a fagy a gyümölcsöt. Emlékszem, gyerekkoromban is így füstöltek apuék a szomszédokkal együtt, hogy a sárgabarack ne fagyjon meg. Sokszor csak így tudták megmenteni a termést. 

Rengeteg turbolya nőtt a kertben, hoztam is be egy levesnek valót, de végül nem készítettem el, mert nem fogyott el a másik levesem. Nem baj, van bőven belőle, majd hozok másikat. 
Vannak, akik tartanak a turbolyától, mert összetéveszthető pl. a mérgező bürökkel, de alapvetően nem téveszthető össze. A turbolyának olyan jellegzetes ánizsillata van, hogy ezáltal nagyon is könnyen meg lehet különböztetni a hasonló levelű növényektől. De kinézetre is más, amikor az ember már ismeri, akkor látja, hogy sokkal könnyedebb, sokkal csipkésebb a turbolya, mint az egyéb hasonló levelű növények. Az illata azonban mindent eldönt. 

Még a fagy előtt fotóztam pár virágot, szerencsére ezek bírják a hideget, remélem lesz még róluk jobb kép is. 
A puskin virágból két szép, nagy telepem is van már, jó lett volna, ha nem jött volna ez a rossz idő, mert a meleg hatására nagyon szépen fejlődtek, most nem tudom, hogy kinyílnak-e majd még rendesen. Még nincs velük sok tapasztalatom, tavaly nyílt nálam először. Az első adagot tavalyelőtt ősszel ültettem, a másikat pedig tavaly. 

Ez a hófény is új, tavaly ősszel ültettem. Nem tudom, hogy ami az előkertben van nem jó fajta lehet, vagy nem jó helye van, de évek óta ott vannak és nem haladnak sehová. Az idén fel fogom szedni és átrakom máshová a scillákkal együtt. 

Ez is új nárcisz, szép, tömör virágja van, szintén tavaly ősszel ültettem. Ezek a hagymák és rengeteg másik a Királykert-től érkeztek, eddig még mind jó volt. Onnan jött a téltemető is és a keltikék is. Sőt hóvirág is jött, azon is volt virág. Remélem a többi is szépen megmutatja majd magát, lassan előszedem a listát és majd pipálok, hogy mi van meg. 

A mahónia is nagyon szépen nyílik, ezt is tavaly ültettem, körülötte a sárga árvacsalán teríti be a talajt. Ez egy árnyékos, északi falnál lévő rész, de úgy látom mindkét növény jól érzi  itt magát. 

Ez pedig a meténg, sajnos egyre gyérebb, mert azon a részen a tarack teljesen eluralkodott. Ez a beomlott verem teteje... neki kéne ugrani egy csákánnyal és lebontani onnan, de előtte azt hiszem fogok meténget átmenteni pár helyre a kertben. 

Érdekes a mai reggel, fél hatkor -1 fok volt, fél hétkor pedig -2.... a magnólia úgy tűnik nem fagyott meg, majd holnap... sajnos holnapra -6 fokot ígérnek. Ha nem lesz is annyi, már a -3 is sok neki. 
Most még nincsenek bebarnulva a szirmok, lehet, hogy abban a magasságban, ahol bontogatja nincs olyan hideg. Kb. 3 és fél-4 méter magasan már félig nyitottak a virágai, alul még teljesen zárt bimbók vannak, talán azok a holnapit is megússzák.
Remélem nem ez lesz a idei legjobb kép a magnóliáról... a holnap majd eldönti. 

 Hétvégén csináltam egy rakás új jelölőpálcát is, mert már nagyon fogyóban voltak. Idővel ezeket is megeszi az idő és persze rengeteg növény kerül folyamatosan a kertbe, ezért állandóan szükségem van rájuk. Nem szeretem már a műanyag jelölőket, csúnyák a növények között. Inkább ezeket a színes pálcákat használom, az igaz, hogy nem teljesen következetesen, mert ha épp nincs olyan színű pálcám, amilyen a virág lesz, akkor is leszúrok valamit, csak, hogy tudjam, hogy növény van az adott helyen... kivéve, amikor elfelejtem, de azért nem ez a jellemző.
Szombaton pl. majdnem kitapostam a hajtani készülő lizinkát, mert tavaly nem tettem oda semmit. Gyorsan kapott egy sárga pálcát.

 Böbike ahogy meglátta őket, feltrappolt a konyhaasztalra, nem győztem hipózni utána. Ilyet nem szokott, sőt általában a konyhába se megy be, legfeljebb az asztal alá. Szegénykém nem értette, hogy mi rosszat csinált, de nem szeretném, hogy a konyhát is a terepévé tegye. 

Sajnos nincs több száraz pálcám, pedig most lenne kedvem festegetni őket. 

A cicák hihetetlenek, minden bungit megtalálnak, ez pl. a szalma alatt van, amit a nyári mulcsozáshoz akarok majd használni. Már mindegyikük megtalálta, mindenkit láttam benne, ez most éppen a Böbe.