A két szédült, a Böbe meg az Elza péntekről szombatra kinn aludtak. 1 fok volt reggelre... 
Böbe, aki éjjel képes fázni és jön a paplanom alá (éjjel 17 fokra van állítva a termosztát), kinn aludt. Ez volt a második éjszaka, amit az idén kinn töltöttek. 
Lassan hozzá kell szoknom, hogy majd nem lesz benn, mármint Böbike, mert csak ő lakótársmacska, Elza a verandán lakik. 
A nyár mindig egy izgalom, hogy megvannak-e reggel... és most a Nyenyere eltűnése után, ez a gondolat még sokkal félelmetesebb. 

Egyébként ez a reggeli 1 fok is borzasztó már, vissza fogom nézni, hogy az előző években hogy volt. Lehet, hogy csak a tavalyi extra meleg tavaszra emlékezve várok többet az időjárástól, de az idén azt érzem, hogy sehogyse akar felmelegedni az idő, bár tegnap végül is jó idő volt.

A retkeket újra kellett vetnem, mert mind megfagytak... az 1200 Ft-os piros bélű retekből is vetettem márciusban és odalett. Elvileg ősszel is lehet vetni, de márciusban azért tettem ki kb. 8 db. magot (ennyi pénzért nem volt eltúlozva benne a magok száma sem), hogy majd hagyjam virágozni és magot tudjak szedni róla. Hát ez most fuccsba ment a fagyok alatt, de újra vetettem belőle párat és még maradt őszinek való is, de nagy bezabálást nem tudok majd rendezni belőle.  

A borsóm viszont legalább szép, legalábbis az egyik adag, amit elvetettem, a másikat nem mondanám szépnek. Nagyon ritkásan kelt, utána kell vetnem.  
Leszedtem a répáról is a fagyvédő takarást, szépen kelnek, meg is öntöztem, és csodák csodája kel a petrezselyem is, sőt a paszternák is. 

Azon kezdetem el agyalni, hogy körbe kéne venni az ágyásokat is kerettel, mert úgy könnyebb lenne kialakítani az ásásmentes, folyamatosan növényekkel megrakható, komposztálható ágyást, de nagyon sok téglakő kellene hozzá és sok munka is lenne. 

Tegnap még vetettem egy rakás virágot, további zinniákat és amik nem keltek ki elsőre: amarántot, csucsókát, kagylóvirágot, nierembergiát meg egy csomó egyebet. 

Megkapáltam a borsókat is, rajta hagytam a gyomot az ágyásokon. A veteményes porhanyós, de a kert virágos részein olyan, mint a beton. Pedig annyi, de annyi mulcsnak valót ráhordtam már, de nagyon gyorsan elnyeli.

Kivittem a teraszra a bútort is... aztán kivittem a helyére a nagy amforát, végül a réz csapot szereltem rá és kivittem a slagokat is. Az egyik a kúttól az amforáig vezet, a másik majd az amforából lesz öntözésre. 

Aztán nem éreztem magam eléggé hatékonynak - ez az elégedettség érzéssel van kapcsolatban, a sok apróságtól mindig úgy érzem, hogy szétcsúsztam és nem csináltam semmit - ezért nekiálltam a régóta halogatott kiásásoknak. 
Kiástam a déli borsófürtöt és átültettem. Azt olvastam róla, hogy nem szereti, de nem volt jó helyen, hát vagy megmarad, vagy nem. 

Szintén kiástam két nagy tő (majd megszakadtam vele) mocsári hibiszkuszt, de még nem ültettem el máshová.

Aztán még vettem egy nagy levegőt és kiástam az egyik japán gyöngyvesszőt is és átültettem új helyre, de erről elfelejtettem fotót készíteni, pedig jó nagy dög volt. 
Ezek egyik se volt jó helyen, túl sűrűvé lett a beültetés, ahogy megnőttek a növények. Majd a helyükre valami árnyéktűrő aljnövényzetet fogok ültetni. 

A kiásások közben egy rakás pitypangot is kiszedtem és ha már... akkor beáztattam, hogy legyen belőle ázalékom.

A receptet a YT-on láttam, ott macerátumnak hívja, de szerintem a macerátum az más. Mindegy is, a recept tetszik, ugyanúgy kell, mint a csalán ázalékot, csak nem kell megvárni, hogy bebüdösödjön, 48 órát kell áztatni, aztán hígítva öntözni kell vele. 

Aztán délután még gyomláltam kicsit a virágos ágyásokban, mert túlzás volt már, ami bennük volt, mindent helyben hagytam elkomposztálódni, meg szórnak sok magot, de nem baj, jövőre lesz megint nagy zöld tömeg belőlük. 

A kert egyébként alakulgat, a szilvák és az őszibarack is virágzik, nem fagyott el. 
Csak a tájékozódás kedvéért, a képen az nagy zöld tömeg (tuják), az a Kertfelező, a kert hosszában, de látszik, hogy nem megy végig. 
A virágos rész annak a túloldalán van. 

Ez a virágos rész. 

A virágos rész egy kicsivel lejjebb. 

Nagyon szép színei vannak most a kutyatejnek is és a most kihajtó hólyagvesszőnek is. 

Tegnap leaprítottam egy rakás szőlővenyigét megint, illetve egy részét a múltkor felszedett és kivágott borostyánnak.
Kiöntöttem a kapu előtti részre, elvittem onnan a szénát, amit a keménypapírokra raktam, hogy addig is gyomtalanítsanak. 
Kiültettem az egyik loncot, a törpe loncot, remélem szépen formázható lesz majd és nemcsak körülötte, hanem az egész terület most le van takarva az aprítékkal. 
Kell még aprítanom jó sokat, mert üti fel a fejét a gyom a már beszórt területeken is, így is neki kellett ugrani és kivagdosni egy csomó pitypangot, mert azok bújnak ki a legerősebben az Árnyas kertnél. Szeretném, ha ezek az ösvények valahogy kitisztulnának, de maguktól nem fognak, az biztos.  

Kihordtam az alagsor ablakából a fagyok miatt bevitt virágpalántákat is, vissza a kis fóliaházikóba. 
Szétültettem az ablakpárkányon növekvő pár karalábépalántámat is és azok is kiköltöztek a fóliaházikóba, illetve készítettem elő még földet virágoknak, mert a már elvetettek közül egy pár nem kelt ki, mint pl. a kagylóvirág, se az amaránt, se az őszirózsa, nem mind jut eszembe, de sok nem kelt ki. A rézvirágok kikeltek, de csak pár és szeretnék belőle még többet. Ezeket majd ma vetem el, hadd melegedjen fel a földjük a kis házikóban. 

Azt hiszem jövőre újat kell vennem, mert a műanyag huzata kezd tönkremenni és ugyan a TEMU-n lehet kapni hozzá, de jó lenne nagyobb ilyen házikó. 

Egyébként nem tudom, hogy mi lehet a baj, tavaly is ugyanebben a földben próbálkoztam vetni és minden nagyon satnya volt, pedig ez saját komposzt... fogalmam sincs, hogy mi lehet a baj vele. Nem rothadással jött létre, olyan szép komposzt.
Van, ami szépen nő benne, pl. a paradicsomok is, de van, ami egyáltalán nem. Lehet, hogy nem ezzel van baj, gondoltam a perlitre is, amit belekevertem. 
A mostani föld bolti és nem kevertem bele perlitet. De az is lehet, hogy csak azt képzelem, hogy a talaj a rossz, de olyan gyanúsan nem működik sok dolog, ami eddig simán ment és kizárólag a talaj a különbség köztük.  

Kibontottam a növényeimet is a takaró alól, érdekes módon a zöld japán juharom így is megfagyott, pedig alaposan be volt bugyolálva. A bordó levelű japán juharom szép, a többin semmit nem látok, se a datolyaszilvák, se a jujubák nem indultak még meg. 

Kapirgáltam egyébként a kertben, minden hajt, látom a tollbugákat is már, levagdostam a tavalyi leveleket a tűzgyöngyvirágokról, de nem nagyon hajtanak még. Tavaly ilyenkor már olyan szép, színesek voltak. 
Tele vannak bimbóval az indás ínfüvek, kihajtott a lizinka is, egyet át is ültettem belőle, mert úgy látom, hogy szépen terjeszkedik végre. Tavaly nagyon kis nyavalyás volt. 

Volt egy cserép minirózsám is, még a télen kaptam ajándékba. A zöme elszáradt, de két kis hajtás életben maradt, azokat kiültettem. Meglátjuk mi lesz belőle. 
Kiültettem a múltkor vásárolt kökörcsint is, (Pulsatilla vulgaris 'Rose bells'), remélem megmarad, nagyon szép a színe. 

Amin nagyon meg vagyok lepődve, hogy se a szilva, se az őszibarack nem fagyott meg a -4 fokban... de döngicsélést se hallok. Mintha egy darab méh se lenne sehol. 

Ez pedig a bambuszom, ami kinn van kertben. Strakl-os bambusz, azt írták, hogy nem tarackol és sövénynek lehet nevelni. 
Messzire nem tarackol, de ahogy nézem, észen kell ezzel is lennem, mert nagyon sok új hajtást hozott. Fogok belőle átültetni új helyre. 

Mellette pedig nagyon jól érzi magát a japán kövérke, még virágot is hozott és nagyon szépen szaporodik. 

A tegnapi kerti ténykedésem annyiban kimerült, hogy kiültettem az Erica Carneát a japán magyal (Ilex Creanata) mellé. Persze még semmit nem mutat, az egész hely egy rom, az Ilex-nek be kell állni az új helyen, ahogy az Ericának is. 
Elkezdtem kihúzkodni a verem tetejéről a tarackot is, de nem tudom, hogy azzal ott mit fogok tudni csinálni. Vagy elkezdem megbontani valahol a túloldalon az aljától és szisztematikusan kiszedem, de akkor már akár le is lehet szedni a földet onnan és új tetőt csinálni a veremnek... de nagyon nagy meló. Innen a fotelból könnyűnek tűnik, de amikor fizikailag bírni kéne, illetve megjön a nagy nyári meleg, akkor nem tudom, hogy képes lennék-e rá. 
Vagy lefújom egyszikű gyomirtóval és hátha kipusztul onnan és akkor beültethető lenne a teteje. 
Majd meglátom, hogy mire leszek képes. 

Nagyon hideg szél fújt egész nap, most már tényleg jó lenne a jó idő. 

A cicák benn vannak a kertben, Böbike ugyan még mindig meg tud lepődni, amikor belebotlik Herkulesbe, de csak megszokja egyszer. 
Elza továbbra is szívatja a Böbét, borzasztó szemét tud vele lenni. Este, amikor hívom be őket, akkor berohan, elbújik az ajtó mögött és amikor a Böbe is odaér, akkor kinyúl és pofonvágja, Böbe meg hanyatt-homlok elmenekül. Olyan kis mafla! 
Ez akkor bosszantó, amikor már mennék aludni és ott kell imádkoznom Elzához, hogy hagyja már bejönni a Böbét. 
Elza olyat is megcsinál, hogy azért megy ki, hogy vajon őt hívom-e úgy, ahogy a Böbét szoktam. Volt már, hogy megszívta, mert kinn felejtettem őt, de szerencsére nem a nagy hidegben. Annyi esze neki is van, hogy akkor nem kockáztat. :))) De azért, amikor hívom, azt a lelkes rohanást azt látni kéne. :) 

Herkuló és mögötte Böbike

 Herkules már egy valódi troll, állandóan rajtam lóg, amikor fotózok, mintha direkt  a legrosszabb pillanatban lökné meg a kezem (minden alkalommal), láb alatt van, hempereg, hogy simizzem a hasát.
Bakker, ezt a macskát 4 évig nem tudtam megszelídíteni, se orvoshoz vinni, amikor beteg volt. 
Néha azon gondolkodom, hogy jobb volt, amíg tisztes távolságban volt, mert most egy igazi ragaszkodó, dörzsölködő kullancsot tisztelhetek a személyében. 
És azt is megfogadtam, hogy soha többé egy macskának se adok ilyen nevet, hogy HerkuLES, mármint amiben benne van a LES, mert egész nap itt les be az ablakon, amikor nem vagyok a kertben. Egy igazi kukkoló... egy bélpoklos kukkoló, mostanában megint állandóan enni akar. :)))))

A SziszaÚr virágok között pózol. :)))