Megjött a motyó a TEMU-ról, amit rendeltem, egy csomag 1,6*5 méteres fagyvédő takaró, 2*5 méteres háló (a K-betűsökre), 50 db kis gyümölcsvédő zacskó amit a még be nem zacsizott szőlőre fogok tenni és 2 db vizes flakonra való (úgy lehet rátekerni, mint a kupakot) permetező fej. 
Most már van bőven mindenből, elláttam magam ezekkel egy időre. 
Két alagutam van, amiket variálni tudok, tehát lehet belőlük akár több kicsit is összeállítani és így van annyi hálóm, hogy az egyiket akár szét is tudom vágni, ha kisebb alagutat készítek. 

Már készülök az őszre is, ezért a fagyvédő takaró, hiszen mindjárt augusztus lesz és nagyon szaladnak a napok, hetek, hónapok. 
A télre majd az előkertben a kínai selyemmirtuszok köré akarok leverni megfelelő magasságú karókat is és amikor nagyobb fagyok lesznek, akkor körbe fogom őket venni meleg takaróval, hogy ne fagyjanak el az ágaik. Tavaly télen is visszafagytak és ugyan nem fagy ki, a tövéről mindig kihajt, de így nem fog szép fácskává cseperedni a növény. Azt szeretném, ha szépen meg tudnának nőni, na de még nincs tél, még csak most kezdenek majd virágozni, de nem árt előre gondolkodni. 

Tegnap eléggé felhúztam magam, behoztam estére a vacsihoz 3 szép, fiatal salátauborkát és csak az egyik volt ehető, a másik kettő olyan ehetetlenül keserű volt, hogy kidobtam a komposztálni valók közé. 
Gondolom ez az öntözés miatt lehet, pedig rendszeresen öntöztem őket és bő vízzel. Ha a savanyúnak berakott uborkáim is ilyenek, akkor nagyon mérges leszek. Így is mérges vagyok, ilyen szar év a kertben, mint ahogy eddig ez kinéz még nem volt. Ennél még a 2022 is jobb volt termésileg. 
Ma reggelre azért engesztelődtem kicsit, mert esett 8 mm eső... végre nem kell már hajnalban kinn nyargalni az öntözőkannával, végre fellélegzett a kert, végre minden négyzetcentire jutott eső és nemcsak a port verte el. 

Májusban itt nálunk 30 mm csapadék volt, az átlag 60-70 mm, júniusban 4,5 mm volt, az átlag 60-70 mm, júliusban (eddig a maival együtt)  34,5 mm esett, az átlag 50-60 mm és akkor még nem néztem tavaly augusztustól, mert azóta is nagyon kevés volt. Hát... ez van. 
Azért hátha még lesz termés is, ha többet esne, még lenne rá esély. 
Eddig zöldbabom még egyáltalán nem termett, kétszer szedtem le egy-egy marékkal, a fagyasztóban még nincs egy szem sem. 
Itt vagyunk a nyár derekán és ha valami zöldet szeretnék enni, akkor jelen pillanatban semmit nem tudok bevenni a kertből a sárgarépa kivételével, ami ehető... cukkini talán van kinn egy levehető, meg zöldhagymát. De se zöldbab, se ehető uborka, a saláta kipusztult, a paprika még nő, a padlizsánról egyszer szedtem, a paradicsom még nem érik, K-betűsök egyáltalán nincsenek (nőnek a palánták), szóval alig valami. Lófütty, ami az idén van... nem erre számítottam, de sokan vannak most ezzel így az országban. 
Az előrejelzés szerint viszont megnőtt a több csapadék esélye tegnap óta... de jó lenne! 

Mára még száraz képeket hoztam, főleg a sziklakertből, mert azok még bírták valamennyire.

Ezek a piros kövirózsák, most éppen sárgában díszlenek, majd tél végére fognak bepirosodni. 

Ez egy varjúhájféle, nem tudom most a nevét, de valahol megvan a blogon, majd megkeresem és beteszem már a címkék közé. 

Ott is nő a kövirózsák között egy délszaki kutyatej, így már van belőle vagy 5-6 darab szerencsére. Az anyanövény elpusztult, de ezek a magoncok biztosítják nekem, hogy legyen belőle a kertben. 

Az idén a magas varjúhájak még feleakkorák sincsenek, mint tavaly voltak, de legalább élnek. Már ennek is tudok örülni. 

Böbike, megint oszlopra mászott, nagy famászó a Cocó! :) 

A sásliliomok virágzása lassan véget ér, nem is virágzott mindegyik (legalábbis fotózható módon nem), az egyik bokor szinte sárga az egész, a virágai pedig hervadtan nyílnak ki... ezek valamivel jobban bírták a szárazságot. 

Nyílik a mocsári hibiszkusz is. Nem is számítottam rá, mert tavasszal ültettem át és teljesen el kellett kaszabolni a gyökereit, 2-3 centis gyökereket vágtam el, hogy ki tudjam szedni, de nagyon szépen fejlődik. Kétfelé ültettem őket, a másik benn van a kertben, az egy kicsivel gyatrább, mert ott a talaj se olyan jó és szárazabb is az a rész, de él és fejlődik az is.  

Amaránt, van aki pulytakonynak hívja. :D Szép, nagy növénnyé fejlődik, egynyári, magról vetettem és a palántákat ültettem ki. Ezek a verem előtt vannak, jól jöttek oda nekem, mert magas növények, jól takarják most azt a kezdetleges részt nekem és majd jó nagy mulcstömeget is fognak adni ősszel. Remélem a magját is széthullatja és majd kel jövőre magáról is. 

Tegnap annyira meleg volt megint (35 fok volt), hogy nem sokat kertészkedtem, de remélem, hogy lassan vége lesz már ennek a hőségnek, bár még egész augusztus előttünk van. 

De! 
Minden kívánságom így teljesüljön! Tegnap este 7 körül jött egy nagy borulás és esett belőle több adagban 5 mm eső. Nem sok, nem elég, de azt a pusztulatot, ami volt a kertben, azt hirtelen elmulasztotta. 35 fokról leesett 26 fokra a hőmérséklet röpke 10 perc alatt és a víztől a növények is felfrissültek, meg én is. Kinyitottam az összes ablakot, hadd járjon a levegő. 

Nagyon kellett ez az eső! Persze gondolom ezzel szinte mindenki így van most. 
Tegnap reggeli öntözésnél úgy éreztem már, hogy se vége, se hossza nincsen és hogy kissé belefáradtam. Mindig azt mondom magamnak, na még oda is kiviszek egy utolsó kannával, aztán ránézek valamire és jézusom, oda is kell, meg amoda is... nehéz meghúzni a határt, amikor minden porzik és épp, hogy él a kert, hogy akkor most ennyi volt és nem öntözök tovább, de a vízzel is beosztással kell lenni, mert a kút se feneketlen. 
Mindig igyekszem mindennek juttatni, de tegnap reggelre már olyan kilátástalannak tűnt és most jött ez az eső az utolsó pillanatban... Ennyire már régen örültem valaminek. :) 

Tegnap kora reggel kigyomláltam és megkapáltam még két virágágyást is, minden gyomot helyben hagytam, körberaktam más növények töve körül. 
Megkapáltam a kis kézikapával a répasorok mellett és ugyanígy a petrezselyem sorok mellett is. Nagyon jó, hogy megcsináltam, mert könnyebben nyelte el a talaj az esőt. 

A rekkenésben egyébként nem szabad kimenni a kertbe, mert így néz ki.
Ez a chia, vagy azték zsálya, magról vetettem és ez is öntözve van, ezért él még, különben már odalenne az egész. Mellette a hagymák voltak, azért olyan csupasz, nincs már mivel takarnom a talajt. 

A cukorrépák tegnap kora délután így néztek ki, ezeket a levelük miatt mulcsnak ültettem, öntöttem is rájuk vizet, mert akkor még tudtam, hogy esni fog. Mellette a saláták már sajnos elpusztultak és ez se tudott eddig megnőni, hogy a nagy leveleit használhassam, de most még esőt is ígérnek, remélem nem csak ígéret marad.
Szerintem már 500 mm hiányzik, jöhet akármennyi. 

Reggelre ilyen szépen kihúzták magukat.

A mángoldok... ezekre is öntöttem soron kívül a tegnapi hőségben. 

És ma reggel

Ezek céklák és póréhagymák, még mulcsolva is vannak, de a céklák így is eldobták magukat. 

És ma reggel.

Monardák... minden haldokolni látszott, nagyon rossz volt így látni a kertet, de ma reggelre minden kihúzta magát, felüdült az egész kert. :)

Reggelre... ennyit jelent az az 5 mm eső. 

A MosogatóCica jelentkezni látszik az üresedésre... újabban megint minden reggel itt van és enni kér, de nincs hozzá hajlandóságom. 
Túlságosan fájó még a CicaÚr hiánya, nem akarom betölteni a helyét egy újabb macskával, egyébként is mindig a CicaÚr jutna eszembe róla, még felvétel is van a háborúikról.  
Kapott enni a Mosogató, mert voltak maradékok, de most már csak szárazzal fogom kínálni, mert akkor nem jön, ahhoz nem fűlik a foga. Ő valaki cicája, arra nem szeretnék költeni, hogy őt etessem és egyébként se kell több cica. 
Így is kapott a nyakába egy adag Prinocate cseppet (van itthon), mert rühesnek látom, máskor is ő hozta ide, nem szeretném, hogy a saját cicáim is elkapják, mert széthullatja itt a betegséget, jobb, ha ő is egészséges. 
Szóval gyönyörű cica, de itt most nincs hely és nem szeretném megint az állatorvosi cirkuszt, ivartalanítást és egyebeket sem, mert nemcsak az etetéssel jár a cicatartás. 
Elég a Böbike és Elza, nem lesz több cica. 

Böbit ma reggel, amikor bejöttem a kertbejárásról, meg kellett néznem, hogy lélegzik-e egyáltalán, annyira aludt. 
Megpusziltam és nem moccant, fotóztam, akkor sem... de alszik, nagyon fáradt lehet, ki tudja mit csinált az éjjel. :)

Elza pedig nagyon élvezi, hogy most több figyelem jut neki, produkálja is magát rendesen és állandóan a sarkamban van. Figyelnem kell, mert az a szokása, hogy odasettenkedik a lábamhoz és amikor lépek, akkor egyrészt megrúgom, másrészt majdnem keresztül esek rajta. 
Amíg a CicaÚr volt, addig Elza kevesebbszer jött, de azóta szinte folyamatosan a lábam alatt van. :)

Teljes izgalomban vagyok a jujubák miatt, tele vannak terméssel! 
Azt nem tudom, hogy a kicsi be tudja-e majd érlelni, de a nagyobbik (egy évvel idősebb) fán vannak már értékelhető nagyságú gyümölcsök is. 
Tettem bambuszkarót mindkét fa mellé, a nagyobbat kis is kötöttem hozzá, a régi karót kivettem, így most szép egyenes a fácska. Szerencsére az öntözéstől és a mulcstól puha a talaj körülöttük, simán be tudtam szúrni a karókat a földbe.
A kicsi mellett még jó a jelenlegi karó, de fél méter múlva már nem lesz jó, ezért szúrtam be mellé is egy újat.

Ez a nagyobbik fa. Hatalmasat nőtt az idén a szárazság ellenére, bár öntözöm őket. Nem nagyon gyakran, de amikor kapnak vizet, akkor kapnak rendesen. 

Ez pedig a kisebbik. Ezt tavaly ültettem, mert az elődje kipusztult sajnos, pontosabban azt hiszem az alany hajtott ki. Már utólag sajnálom, hogy kidobtam, mert jó lett volna rá oltani, de ez már így lett. Ezt vettem helyette, mert a jujubából kettő különböző fajta kell a beporzáshoz. 

 Megint hajnal óta kinn voltam a kertben, öntözést kapott az egész veteményes, plusz lenn a kert végében a kukoricák, a jujubák, a lenti patisszon és a görögdinnye is. 
Egyfolytában jöttek a felhők, egészen sötétek is, de nem esett, sajnos, pedig úgy reménykedtem. 
Felkapáltam a veteményesen átvezető ösvényt is. Eddig hagytam, hogy fedje a fű, hogy a nagy szelek ne tudják annyira kiszárítani a talajt, de tele volt kövér porcsinnal és nem akarom, hogy magot szórjon, rengeteg van belőle. 
Néha eszem belőle salátát kefírrel vagy joghurttal, mert finom, de mindig rengeteg van, nem kell még több. 

Kötöztem megint kicsit a paradicsomokon, vágtam ki hónaljhajtásokat is, mindig van mit csinálni. Aztán megint kisütött a nap és bezavart, na meg a bogarak, borzasztó ez a sok csípős dög. 

Mutatom a múltkor visszavágott téli sarjadékhagymát, ekkorát nőtt egy pár nap alatt. 12-én vágtam vissza csutkára és ilyen szép lett, kétszer öntöztem mindössze és nem is sok vízzel. 

Szedtem fel megint hagymákat is, lassan az összes feljön, már tényleg csak pár szem van kinn, aminek még zöld a szára. Egyébként a hagyma olyan jó, mert könnyű tudni, hogy mikor van kész, szinte elhagyja a földet és csak fel kell venni. Akkor bajosabb, ha esős az idő, mert képes visszanöveszteni a gyökereit és újra megkapaszkodni, még akkor is, amikor a szára már száraz. Csakhogy olyankor már nem jó, ha szívja magát nedvességgel, mert nem áll el télen. 

Lehordtam a kamrába a tegnap berakott szilvákat és savanyúságot is. 4 menettel ment le, illetve kibontogattam a régi savanyúkat (még 2022-es is volt) és szépen kiöntöztem a komposztra. Ebből lett 8 üvegem. Tavalyi is volt, amit kiöntöttem, mert felforrt és ilyenkor annyira megecetesedik, hogy nem érdemes megtartani. Meg is fogadtam, hogyha legközelebb valamelyik felforr, akkor nem hagyom meg, hanem megy kifelé a polcról. 
Van sok pár éves lekvárom is, sőt, még pekmezt is találtam, de azok nem romlanak. Majd rendet kell raknom közöttük, csak nem érem fel a polcot, kell valami, amire felállok. 

Az előkertben most nyílnak a phlox-ok, bár szegényeket nagyon égeti a nap. Nekik is szoktam adni vizet, de most már mindennek kell... kéne... ha nem kapunk nagyon hamar esőt, én már nem is tudom mi lesz. 

Mákkóró, szépen kivirágzott, szeretem azokat nagy bolyhos bugákat a tetején. 
Azt mondta valaki, hogy nagyon meg fogom bánni, hogy behoztam a kertbe, de kordában tartható... persze nem esett az eső, de tavaly is kordában lehetett tartani. Oda kell figyelni és amikor dugja a hajtásait a föld alól (mert tarackol), akkor ki kell vágni. Tavasszal szokta erőteljesen, akkor többször ki kell vágni, illetve majd gondolom be fog lódulni, amikor kap egy nagyobbacska esőt... ha lesz még olyan valaha...

A bugás hortenziákat is öntözöm, nincsenek elkényeztetve, amíg a bimbóikat ki nem hozták, addig nem is kaptak öntözést. Akkor kezdtem el locsolni, amikor nyílni kezdtek, azóta mindketten kapnak 1-1 kanna vizet, de nem minden nap. Illetve a nagyobbik levelei nagyon sárgultak a nyár elején, akkor kapott lombtrágyának keserűsót (magnéziumot) és később vasat is, de szerintem ezt írtam is akkor. 

Egy kicsit más szögből.