Tegnap ellapátoltam egy rakás havat, de annyi volt, hogy félig meg is dőlt a szándékom, hogy majd ráhordom a szárazabb részekre. Volt amit a tuják alá lapátoltam, de volt, amitől már csak szabadultam és lapátoltam, ahová értem és ahová fért. Levertem a havat az örökzöldekről is.
Jól meghúztam a derekamat is a bal oldalon... aztán délután megint elkezdett esni és ma lapátolhatok megint... ma reggelre is leesett legalább 10 cm hó.
Nem esik jól a hóeltakarítás, pedig megpróbáltam úgy hozzáállni, hogy legalább egy kis testmozgás, mert nagyon be vagyok punnyadva ezen a télen...így se jött meg hozzá kedvem. Igaziból ezért nem szeretem a havat. 
Még egy hóemberre is megpróbáltam rávenni magam, hátha kitörne rajtam valami kedv a hóhoz és némi kreativitás, de úgy voltam vele, hogy építsen hóembert a lapátolás utáni lefagyott kézzel, akinek kétannya van. 
Szóval na! Ennyit a hóról meg a télről. Nem szeretem és pont. Legyen már vége! 
Péntekre az előrejelzés -18 fokot mutat... ennyit a felmelegedésről és az éghajlatváltozásról. Eddig is kontinentális éghajlaton éltünk és most is, nem a hőmérséklet növekszik, hanem a szélsőségesség. 

Egyébként azt mondják a népi megfigyelések, hogyha Vízkereszt napján havazik, akkor hamar jön a tavasz. Úgy legyen!

Tavaly ősszel és most télen már nem metszettem a formafámat, amit egy Leylandi ciprusból kezdtem el kialakítani. 
Ez tulajdonképpen egy kísérlet, mert azelőtt még soha nem csináltam ilyesmit. 
A következőt majd egy keleti életfa csemetéből fogom megformázni, szeretném látni, hogy működik-e vele, mert abból sok felnövekszik nálam magról a nagy életfák alatt, ha nem sikerül, akkor sincs semmi baj, úgyis csak kihúzkodnám őket, mert időnként nagyon sok kel.  

A formafám képeit már mutattam ebben a bejegyzésben és ebben is. 

Tavasszal már el fogom kezdeni kialakítani a lapos gömböcöket az ágvégeken. 
Szerencsére a legalsó ágán is elkezdett újra hajtani. Az az ág az első metszés után nagyrészt elhalt, de meghagytam a csonkot és új hajtások nőttek rajta. :)

Egyelőre az egész fa ki van kötve, majdnem minden ág a föld felé van húzva, kell is igazgatni elég sokat, mert amikor nagy a szél, mint pl. karácsony előtt, akkor kirángatja a szegecseket a talajból és újra kell tűzdelni őket, már amikor nem fagyott a talaj.
Kicsit megerőszakolása ez a növénynek, de nagyon kíváncsi vagyok, hogy mennyi ideig tart kialakítani egy ilyet, már csak azért is, mert ezek a formafák nagyon drágák a kertészetekben és nem igazán értem, hogy miért. 

Ilyen zölden, a  kép nem most készült, hanem még decemberben.  

Így néz ki kicsit távolabbról. Elvileg, majd mögötte ki fog magasodni egy fenyőfa, de elég lassan nő, a Leylandi meg gyorsan, szóval a fenyőre még várni kell egy pár évet. 

 Elzu kilógatja a fejét a bungiból és úgy tekintgeti, hogy mit csinálok, olyan aranyos! Úgy szokott begömböcödni a legtöbbször, hogy csak a hátát látom, de most kiterült és láthatóan nagyon élvezi. Be van lazulva a CicaNéni! :))
Itt a képen kicsit megemelte a fejét, de egyébként le volt támasztva az álla és csak a szemeit forgatta utánam, ahogy rendet csináltam neki az alomban és a kajálós helyén. :)  

Megkezdte a havazás tegnap délután olyan fél 3 körül és sűrű, apró pelyhekben esett, nem tudom meddig, de amikor este lefeküdtem aludni, akkor még esett a hó. 
Esett kb.8-9 centi, nagyon szép minden, bár seperni nem szeretem. 

Ez még fentről készült a verandáról.

Már lenn a kertben.

Ilyenkor a seprésen túl nagyon fontos, hogy le kell verni/rázni a havat a növényekről, különösen az örökzöldekről, mert a súlyánál fogva teljesen szétborítja őket. 

Nálam a tuják, a tiszafák és a fenyők azok, amiknek könnyen hajlik az ága, de törnének is ha rajtuk hagynám a havat, vagy hosszabb távon eldeformálódna tőle a bokor.
Tudom, sokan szeretik, mert szép, de a hónak nagy súlya van, főleg, amikor aztán megolvad, ezért is érdemes rögtön leverni róluk. Az se kell, hogy egy esetleges olvadás után visszafagyjon rájuk. 
Nemcsak az említett növényekről érdemes leverni a havat, hanem az összes örökzöldről és a törékeny növényekről is, mint pl. a babérmeggy, a téli bangita is és kinek mije van, szét kell nézni a kertben. 

Az ígért komoly fagyok miatt betakartam már karácsony előtt  mindent, de aggódom kicsit, főleg a datolyaszilvák miatt. Hát... meglátom, hogy mi az, ami takarással sem bírja ki majd. 
Sajnos az idei első füge termésről arról már a tegnapi -11 fok után lemondhatok, mert a nagy fügebokrot már nem tudom takarni, a második termés meg olyan, mint a kutya vacsorája, ki tudja lesz-e ideje beérni. 
Meglátjuk tavasszal, hogy mi az, ami képes lesz megmaradni, még a nashi körtékben se vagyok biztos, mert a talajuk sincs takarva, nem tudom, hogy volt-e idejük begyökeresedni. Bár most maga a vastag hóréteg (és még vastagabb lesz, mert mára is nagy havazást ígérnek) ad majd szigetelést a talajnak, amikor jön a nagy hideg, amit péntekre és a jövő hét elejére ígértek ide hozzánk. Hétfőre már -16 foknál tart  az előrejelzés. Ilyen hidegben egy vastag hóréteg már elég komoly szigetelést ad a talajnak és védi a gyökereket. Az ágakat viszont nem védi semmi, csak a takarás, amit adtam aminek tudtam. 
Be van bugyolálva a kis füge, a két datolyaszilva, a két kínai selyemmirtusz, a két kicsi japán juhar, a japán szentfa, a totem ciprus, az új rózsám, amit ősszel ültettem el és az Elaeagnus multflora, ami télálló, de kicsi még, ezért védem. 
Kicsit szomorú ilyenkor a kertészkedő ember, de ilyen a természet. 
A nyár is elvett pár növényt és úgy tűnik, hogy ez a tél se túl kegyes hozzánk, bár a nagy hidegekben legalább sok kártevő elpusztul... ha elpusztul. Kíváncsi vagyok mennyi polos lesz majd ősszel.  Szerintem ezek a dögök az űrben is túlélnének. 

Elzának felhoztam a paplant, de köszönte, nem kérte. Nem tudom, hogy rajta van-e még a Nyenyere szaga, nagyon nagy ellenségek voltak, a Nyenyere legyőzte Elzát többször is és az udvarból is rendszeresen kiűzte. Figyeltem egy pár órát Elzát, de csak toporgott, kiment és bejött, nyugtalan volt. 
Végül visszakapta a bungijára az eredeti takarót, rögtön be is ment és abban nagyon jól eldagonyázik, de az alsó bungiba is tettem neki egy nagy szőrikés takarót, oda is bebújhat. Az alsó bungiban egyébként sokkal melegebb van, mint fölül, de majd eldönti hová bújik be. 

Fufut nem tudom, hogy hol tölti ezt a hideg időt, de szorgalmasan jön enni, én meg tömöm őt, mert kell a kalória ebben a hidegben neki. Biztos van valahol jó helye, mert nem látom, hogy nagyon át lenne fagyva.

Felvettem a kazánon a fűtővíz hőmérsékletét 65 fokra, de azt hiszem, amikor majd visszaáll a hőmérséklet -4-5 fokokra, akkor visszaállok a 60 fokos vízre.

Hoztam megint 3 új növényt is, de az egyikre nem is lett volna szükségem... azt hittem kenyérbél cickafark, de évelő fátyolvirág... nem tudtam a latin nevét és a neten se tudtam megnézni, mert szemüveg nélkül már rövid karom, hogy olvasni tudjak a telefonomon. Mindegy, majd találok neki helyet, ahol nőhet olyan nagyra, amilyenre csak akar.
Viszont találtam lila bugás lángvirágot, amit szintén hoztam. Volt kettő a kertben, de az idén nem tudott kinyílni a nagy szárazság miatt és átültettem ősszel, de kétséges, hogy megmarad-e, a másik sajnos elpusztult a nyáron. 
És még hoztam egy sárga sásliliomot is, ami szintén nem biztos, hogy megmaradt a nyáron, ha mégis, legfeljebb kettő  lesz belőle. 
Rögtön becserepeztem őket, lenn vannak az alagsor ablakában a többi mellett. 

Böbike meg éppen a radiátort imádja. :)))
Egyébként este ezek úgy élvezték a havat, mind a ketten kinn voltak délutántól, alig tudtam őket beimádkozni este 9 körül. :))) Persze nem volt hideg, majd amikor jönnek a nagyobb mínuszok, mint vasárnap este is volt, akkor nagy kuksolás van a melegben. :) 

Uhhh, ma reggel -10,9 fok van kinn!
Éjszakára megint feljebb vettem a fűtést fél fokkal, hogy ne hűljenek le a falak és ne legyen olyan nagy a felfűtési idő reggel.
Péntekre -15 fok az ígéret, azt hiszem Elzának itt az ideje felhoznom azt a paplant, amit még a Nyenyerének fogtam be. Így, hogy feljebb vettem éjszakára is a termosztátot, így 12 fok volt ma a verandán kora reggelre, ez azért nem olyan hideg, ősszel ilyen időben még simán kinn éjszakáznak, de a CicaNéni melegimádó. 
Behozni nem akarom őt, mert a Böbe idegrángást kapna és Elza nem is olyan tiszta mint ő. Valószínűleg neki a ki tudja mennyi szüléstől (amikor még nem volt nálam és nem volt ivartalaníttatva) valami baja lett és sokszor kakis a feneke, nem is mosakszik úgy, bár ahhoz a tenyeres-talpas, szutykos utcamacsekhoz képest ami volt, már igazi úrinő. Elzu nagyon sokat változott, de ez valami fizikai probléma lehet nála, talán nem is érzi, de a legtöbb esetben teljesen tiszta. Szóval maradok a paplannál, fel tud ülni a meleg radiátorra is és amíg ennyire hidegek lesznek, addig úgyis emelt éjszakai hőmérséklettel megyünk.  

Vasárnap reggelre esett egy kis hó, 1-5-2 cm lehetett, de kimentem elseperni, mert amikor összegyűlik, akkor nehezebb. 
Egyrészt a járdákról, a bejárattól, a nagy kapu elől, hogy majd tudjam nyitni, de a kocsinyomon is, ahol kimegyek az autóval, illetve a teraszról. 
A terasz a legbajosabb, nagy felület és ahogy nyáron terveztem, most összeszedtem a havat és behordtam a cserjésbe, majd amikor olvad, akkor ott legyen belőle jó sok víz. 
Így tervezek tenni az összes többi hóval is (ha lesz), mert kell a víz a talajnak, ki tudja, milyen nyárnak nézünk elébe. 

Egy részét most a lucfenyő kapta, másikat a cukorsüveg fenyő. 
Mellette az aranytarka kúszó kecskerágó nagyon érdekes narancssárga színt öltött, ilyennek még nem is láttam. Ősszel kicsit pinkre változott a színe, most meg ilyen narancsos, de pink is van benne. Nagyon tetszik és az is, hogy ennyit változtatja a színeit. :)

Lefotóztam az alagsori ablakban az elültetett évelőket, amiket január 2-án vettem. Majd hetente vagy kéthetente fotózom őket, hogy lássam a fejlődésüket, feltéve persze, hogy életben maradnak, mert januárban még nem igazán ültettem soha semmit. A leginkább ilyenkor szerintem a locsolással tudok nekik ártani, de azért remélem, hogy fel tudom őket nevelni. 
Ez a rózsaszín phlox (bugás lángvirág). 

Ezek pedig a Heleniumok.