Nagyon hidegek a reggelek, az igaz, hogy ma már majdnem 10 fok volt reggel, de benn hideg van. Pulcsiban vagyok meg vastag zokniban és fázom, ráadásul nagyon kényelmetlen is, mert ha ki akarok menni, akkor át kell öltöznöm, mert kinn meg meleg van. Most speciel várom a kánikulát, amit ígértek. 

Kiültettem új helyekre a felszedett krókuszhagymákat, remélem, hogy majd tudnak virágozni. 

Ültettem át az egyik részre baracklevelű harangvirágot is. Kicsit toporogtam, hogy mi kerüljön oda. Egy keskeny ágyásról van szó, ahová az új hunyort is beleültettem. A hunyor mellé/mögé ültettem be a kiszedett krókuszokból, azok tavasszal korán elnyílnak és utána a hunyor nagy levelei nyugodtan betakarhatják majd. Nálam a hunyorok jóval később jönnek elő, mint a krókuszok. 

Aztán újra nekirugaszkodtam az ösvénynek és be is fejeztem. Felhordtam egy rakásra az összes felszedett téglát is. Sőt még nekifogtam a másik ösvénynek is, de ott már elfogyott belőlem a szufla. 

Az ösvény története a következő. 2021 őszén kezdtünk neki a terasz építésének, ami a rémpajta bontása után, annak a helyén van. Rengeteg tégla jött ki belőle, sokat elvitettem, töröttek voltak és csúnyák, de sok nagy tégla is kijött belőle, amiket viszont szépen egymásra raktam és akkor jött az ötlet, hogy csinálok belőlük ösvényt. 
Sajnos nem bizonyult mind télállónak, pár szétment, ezért döntöttem helyettük a betonlapok mellett. 

Így nézett ki 2021-ben, frissen lerakva.

Ilyen volt a minap még, nem is nagyon látszott már, hogy az egy ösvény.

Így néz ki a betonlapokkal, de még ez se végleges. Először nem szedtem fel azokat a régi lapdarabokat, amik le voltak rakva, mert olyan jól össze voltak passzintva, mint egy mozaik, de végül úgy döntöttem, hogy azoknak is menniük kell. Majd felhasználom őket másutt. 

Itt már végig a betonlapok vannak, nem hoztam ki teljesen, mert nem akarok annyi betonos részt, itt ez az eleje rész füves lesz, majd betolom a fűnyírót és szépen lenyírom a füvet. 
Pótoltam köveket is szegélynek az ágyás mellett, látszik a képen, hogy több a kő, mint előzőleg, de a másik oldalon is raktam be párat, de csak a kövirózsáig. Nem kell annyi kontúr, ez se fog ennyire látszódni, amikor benövik a növények és lesz fű is mellette, de most már inkább lefelé bontom az elszáradt, kiégett részeket, ezért nagyon "kiabálnak" a kontúrok. 
Majd a lépcsőfokok mellett is végigrakom kövirózsákkal és csillagmohával, de idő kell, amíg a csillagmohám is életre kap, a zöme kiszáradt, pedig olyan szép, nagy telep volt már. 

Egyébként nekem jobban bejön a faforgáccsal felszórt ösvény, de a lejtős részen nem lett volna szerencsés, viszont több betonlapot nem hozok be a kertbe. Pontosabban a másik ösvényt még lerakom vele és ezen a részen nem lesz több belőle.  Legalábbis most így gondolom. 

A kép alján a magas varjúháj is nagyon kicsi, tavaly óriási volt, de az idén semmi se tudott rendesen megnőni. 

Kicsit közelebbről.

Lentről nézve... nem állítom, hogy tökéletes, némelyik kicsit csáléra áll, de így tudtam megcsinálni. Nehezek ezek a lapok, nem könnyű őket mozgatni, de azért van ott egy, amin fogok egy kicsit igazítani. 

A lapok lerakása közben felzavartam egy pókot is (talán réti farkaspók lehet), ezek marha nagyok és a földben élnek üregekben. Tavasszal is találkoztam eggyel, sajnálom szegényt. Ott várakozott, ráadásul szerintem a kölykeit várta, biztos az volt a nagy fehér izé a hátulján. Nem tudom, hogy vissza tudott-e menni, vagy teljesen széttúrtam az otthonát... ilyenkor eszembe szokott jutni, hogy az Univerzumhoz képest mi is ugyanennyire parányok vagyunk és ugyanennyire sérülékenyek. Szegénynek felértem egy természeti csapással, úgy sajnálom. :(

Utána még visszavágtam egy csomó liliomszárat is, pár kasvirágot, a The Fairy rózsát... utóbbit teljesen visszanyestem, mert egy olyan szárat se láttam rajta, amiből érdemes lett volna új hajtást várni. 

Nem tudom ki fog-e hajtani, mert adtam neki rendesen. Megmetszettem a többi rózsát is, levagdostam az elnyílt virágokat. 
Kiszedtem egy csomó kövirózsát is, amik nagyon be voltak nőve az ösvényre és két helyre is átültettem őket, két szép, méretes telep lett, hamar össze fognak nőni. Nagyon szeretem a kövirózsákat, hamar nőnek, nagyon változatosak és igénytelenek is, a szárazságot is nagyon bírják és váltogatják a színeiket, minden évszakban nagyon szépek. 

Aztán még elmentem a kert végébe is, ahonnan tavaly kivágtuk a beteg fákat és visszanyestem a rengeteg meggyfa és szilvafa hajtást, a medvetalp virágos szárait és sok parlagfüvet is találtam, azokat kiszedtem. 
Nagyon sok a vadszőlő hajtás is, pedig már annyit feltépkedtem. Azon gondolkodtam, hogy ennek az aszálynak is van haszna, ha nem lett volna, akkor nem bírtam volna el a vadszőlővel. 
Így majd valamelyik nap újra végigmegyek rajta és feltépkedem megint amiket találok. Gondolom lesz még bőven ezután is belőle, de végül ki lehet fárasztani. 

Én is jól kifáradtam, még késő délután is kedvem lett volna csinálni a kertet, de erőm nem maradt, így szépen bejöttem. 

Pár képet azért hoztam virágokról is.

Ez a fehérmályvám (orvosi ziliz), aminek a magját tavaly nyáron rendeltem és a kis palántákat ki is ültettem még tavaly. Gyógynövény, nagyon jó köhögésre, de érdemes utánaolvasni, mert majdnem univerzális gyógynövény. Nagyon sok mindent tud. Majd én is frissítem róla a tudásomat és begyűjtöm a leveleit, a gyökerét még nem, ahhoz jóval több növényre lesz szükségem. Remélem hoz magot. 

A rózsák is megint nyílnak és ha hosszú lesz az ősz, talán harmadszor is neki tudnak majd rugaszkodni. 

A mályvacserjém is magához tért, ahogy hűvösebb lett az idő. 

Idei utolsó kép a magas mákkóróról, nemsokára vissza fogom vágni, mert eléggé sárgulnak a levelei és jobb ilyenkor darabolni, mert amikor már kiszáradnak ezek a vastag szárak, akkor a metszőolló már nem viszi el. Jó nagy mulcstömeget is ad. Ha van olyan sarjhajtása, ami messzire ment, azt is ki szoktam ilyenkor vágni, de úgyis lesz tavasszal is, akkor jobban kell rá figyelni, mert teletarackolná az egész kertet. 

Napok óta nagyon hidegek a reggelek, a hétvégén 8 fok volt, tegnap 6 fok, ma pedig újra csak 8 fok van és benn is már csak 19,8 fok van, majd megfagyok. Van egy infrafilmem, azt dugtam be ma reggel a konnektorba, hogy kicsit melegítsen, szóval most nem bánom, ha visszajön kicsit a kánikula pár napra, legalább visszamelegszik a ház. Augusztus vége van csak, nem szeretném még bekapcsolni a kazánt... 

Van egy rész a kertben, amivel nem tudok mit kezdeni. 3 évig volt letakarva, aztán tavaly kitakartam, felvilláztam és kiszedtem a gyom nagy részét és most megint teljesen benőtte a folyondár és a szürke madársóska... most jön az, hogy vagy legyomirtózom, vagy újra letakarom, pedig annyira, de annyira meg szeretnék már szabadulni ezektől a fekete rettenetektől a kertben, hogy nagyon, de nem tudok. 

Az ilyen részek törik meg mindig a lendületemet, mert nem tudok velük mit kezdeni. Kiszedem és 5 perc múlva már megint ugyanolyan. A jobb oldalon összedaraboltam és visszaraktam mulcsnak a szöszös ökörfarkkórót, volt vagy 2 méteres, nem vágtam ki, hátha jövőre is megnő. Ez egy beszökevény vadnövény, de szeretem, mert nagyon szép. Tavaly csilláros ökörfarkkóróm volt, de nem marad meg sajnos, az idén nem jött elő. 

Itt hagyom terjedni a jobb oldalon látható kecskerágót, de még alatta is van folyondár és kinő alóla és befonja.  

Nem messze a kecskerágótól van ez a fenyő, azért nincs az a rész nagyon beültetve, mert a fenyő alatt nem sok minden él majd meg, ezért van ott a kecskerágó, illetve van még a fenyő másik oldalán egy kúszó tuja, vagy boróka (?), teljesen a talajon kúszik, de semmi gyomkiszorító ereje nincsen, pedig azért vettem, hogy majd jól kinyírja maga alatt a gyomokat, erre úgy benövik, hogy ki se látszik. 
Ez a fenyő meg nem nő sehová. Kb. 4 vagy 5 éve van a kertben és még most is 60 centis ha van. Elvileg 6 méteresre kéne neki nőni, de ha így folytatja, akkor azt, hogy felnőjön, azt én nem érem meg. 

Szóval nem tudom, hogy mi legyen, ez a terület nagy, annyi keménypapír a világon sincsen, hogy ezt letakarjam vele és még mulcsoljam is darálékkal. 

Ez a rész is rémes volt, már kigyomláltam és visszavágtam onnan az égőszerelem szárakat is. Ide telepítettem évelő kúpvirágot, azért, mert szépen terjed, de sajnos az idén nem terjedt, épp, hogy él. Helyette vígan tenyészik a folyondár és itt is a szürke madársóska. Hagymások is vannak benne, de azok majd tavasszal jönnek csak elő, amikor szerencsére még nincs folyondár. 

Persze nem szoktam hagyni ennyire szétmászni a kertet, de az idén hagytam a folyondárt, hogy takarja a talajt, mert ahol nem volt annyira takarva vele, vagy mulccsal, ott nagyon szétrepedezett. Több helyen is vannak ilyen óriás repedések, még most az esők után is, a kezemet is bele tudom dugni, akkorák.
Ezen a részen pl. volt mulcs is, a levágott fűből, de nagyon hamar megette a talaj és később már volt fű sem.

Gondoltam leteszek próbaképpen egyet a járdalapok közül, csak, hogy lássam, hogy fér el, hogy tudom megoldani, mert a most lerakott (és málló) téglák más méretűek, így kell vele variálni. 
Erre leraktam ötöt. :) Marhára örülök magamnak, már most is sokkal jobban néz ki, bár még nincs is kész és mellette is kupi van, mert ott vannak lepakolva a felszedett téglák. Nem mindegyik mállik szét, ezért majd azokat is fel lehet használni valahová.

A Makkák jól vannak, most, hogy ilyen 6-8 fokos reggelek voltak, csak úgy tülekednek befelé reggel, de még nem alszanak benn. Elza megtalálta a cicadobozokat, azokban alszik éjjel, valamelyik reggel mentem ki őt keresni és ott kandikált a kis pofija a dobozból kifelé. :)

Böbike, ő reggel bejön, eszik, aztán dagaszt egy kicsit az ágyon, majd az igazak álmát alussza estig, amíg újra ki nem megy. 
Elza napközben is kinn van többnyire, most még... télen meg az orrát se dugja ki. Érdekes, Böbe ilyen szempontból sokkal kiegyensúlyozottabban éldegél, ő fél nap kinn van, fél nap benn alszik. Persze ez télen-nyáron fordul, nyáron éjjel van kinn, télen pedig nappal. 
Elza nyáron elszabadul, állandóan kinn van, amikor pedig jönnek a fagyok, akkor ki se nagyon megy. 

Mutatok azért virágokat is, kevés virág van a kertben, vagy kiszáradtak, vagy elnyíltak már, de még remélem, hogy lesz pár, hosszú lesz még az ősz és tulajdonképpen a nyárnak sincs még vége. 

Tátikák (oroszlánszáj) a sziklakertben, egy csepp vizet se adtam nekik és mégis kivirágoztak másodszorra is, csak a terméseket vágtam le róla az első virágzás után. 
Nagyon érdekes, mert az előkertben is van, az még vizet is kapott, mert mellette van az új totemciprus, amit öntöztem és onnan szívhatott vizet és az mégse nyílik. 

Az amarántok nagy kedvencek lettek az idén, hatalmasra nőnek és nagyon szépek, nagyon mutatósak, impozánsak. Hagyom magot szórni, lehet, hogy aztán majd jövőre annyi lesz, hogy ezzel mulcsolok, de azért szedek magot is róla, hogy legyen. 

Elmentem marhatrágyáért a kertészetbe és persze, hogy nem jöttem haza növény nélkül, de már nem is teszek ilyen fogadalmakat. 
Hoztam még egy oszlopos tiszafát és egy valamilyen varjúhájat, ami éppen virágozni készül. Olyan októberkés kinézete van, de nem csüng, valami fajtája lehet. Nem volt ráírva. 

Egyébként nem a kertészet az oka, hanem a termelők. Néztem, hogy vannak növények, pl. a harmadik, amit hoztam egy hunyor, azon rajta van egy rendes címke a nevével. 

Szóval ez a hunyor is hazajött velem, rengeteg féle volt, legszívesebben mindegyikből hoztam volna. 

Itthon nekiestem a kertnek. Először az volt a szándékom, hogy kiszedem az összes folyondárt, ne nőjenek az eső után, de még maradtam azon a részen, ahonnan előző nap kiszedtem a gyom nagy részét. Kiszedtem a maradékot is, visszavágtam az íriszek nagy részét is. 
Majdnem teljesen kipusztult egy kis kövinövényem (nem tudom a nevét most hirtelen), nem is a helyén, hanem onnan kinőve találtam egy kő tövében a fű között egy pindurka maradékot belőle, szerintem a fű mentette meg. Azt kivettem és visszaültettem az eredeti helyére. 

Nem messze tőle van egy Velencei kutyatejem, magról szaporodott, tavasszal ültettem ide, akkor 2 centis volt. Kerestem képet róla, mert megesküdnék, hogy lefotóztam, de nem találom, na mindegy, ekkorára nőtt. 
Hatalmas bokor lesz és télen is zöld, akkor fagy el, ha nagyon nagy fagyok vannak. 
Azt írták, hogy fagyérzékeny, de nálam jobban bírta a teleket, mint pl. az 'Ascot rainbow', amire viszont azt írták, hogy teljesen télálló... ezért vettem először azt. Nem volt télálló, első télen takartam, akkor enyhe volt és kibírta, de a következő télen kipusztult, takarás mellett is. A Velencei kutyatej pedig köszöni jól van. 

Kiástam egy telep őszi krókuszt, mert azon a helyen még egyszer se virágzott. Ilyen szempontból elég szerencsétlen a kertem, mire eljön az ősz, addigra kevés már benne a napsütéses rész. Egyrészt  észak felé konyul az egész telek, másrészt itt van velem szemben a hegy, rajta erdővel, a magas fákkal és az egyre alacsonyabban járó nap miatt már nem süt be ide a nap. Ilyenkor még persze besüt, de télen olyan alacsonyan jár, hogy ki se bújik a fák fölé. 
Ezért nyílik nálam tavasszal sokkal később minden, mert csak akkor jönnek elő a virágok, amikor már elég magasan jár a nap, hogy picit felmelegítse a földet. 
Szóval kiszedtem a krókuszt és még nem is ültettem vissza, majd keresek neki helyet. 

Kiástam egy másik telep krókuszt is, aminek a felét el is ültettem másik helyre, a másik felének még keresem a helyét és még egy telepet ki akarok venni, mert az is árnyas helyen van tavasszal is, nem jó ott ahol van. 
Egyébként krókuszt teljesen felszedni lehetetlen, úgyis marad a földben és 2-3 év múlva megint ugyanolyan telep lesz ott, mint amit most kiástam. 
Volt egy másik ilyen telepem is, gondoltam áttelepítem, így lett belőle két nagy csomó. :))) Tök jó egyébként, szeretem, hogy ilyen kis szaporák. Csodásak tavasszal, amikor nyílnak, ők az elsők, még a hóvirág előtt. Imádom azt az időszakot, amikor kora tavasszal kidugják magukat a talajból és minden reggel azzal kezdek, hogy krókuszt kajtatok a kertben és már rengeteg van belőle és persze minden ősszel veszek is, mert a hagymásokból sose elég. :))))
Másból se, de a hagymásokból főleg. Hihi! 

 Kiástam ugyancsak az árnyákprobléma miatt egy csomó holland írisz hagymát is, majd azokat is visszaültetem új helyre, de később, mert hajlamosak nagyon hamar kihajtani. A helyükre került a hunyor. 
Átültettem egy völgycsillagot is a másik közelébe, mert nem volt jó helye az Árnyas kertben. 
Visszavágtam egy csomó növényt, az elnyílt erdei borkórót, kasvirágot, levagdostam az alsó leveleket a törzses yuccákról is. 
Tavasszal telepítettem kövirózsákat az egyik ösvény szélébe a kövek mellé, onnan is kiszedtem a füvet, mert teljesen betakarta a kövirózsákat, de ott is szépen megőrizte őket a fű jótékony árnyéka. 

Kiástam egy törpe íriszt is, mert már nagyon körbevette a bugás lángvirág, bár annak is a java kipusztult az idén, vissza is vágtam az elszáradt szárakat. 
Így, hogy kivettem az íriszt és átültettem, így majd tavasszal, amikor meglátom mi hajt ki a phlox-ból, akkor könnyebben fogom megmozdítani azt is. Valószínűleg ki kell majd venni, mert foghíjas lesz és majd össze fogom ültetni egy helyre. 

Itt egész ki van tisztulva már. Innen dőlt ki a boltív, amit végül kidobtam, de szerintem jobb is, hogy nincs ott. 
A jobb oldali ösvényt, ami lefelé vezet, még ezen az őszön szeretném megcsinálni. Tavasz óta itt vannak lerakva a járdalapok, de egész nyáron nem lehetett kinn dolgozni. Ilyesmit legalábbis én nyáron nem bírok. 

Sok mindent megmozdítottam, de majd még így is vissza kell mennem arra a részre, mert ki akarom venni onnan a magas íriszeket is, de amíg nincs nekik hely előkészítve, addig nem ásom ki őket. Ki kell még ásnom onnan harangláb szaporulatokat is. 

Átültettem egy másik (lila) magas phloxot is, ami majdnem kipusztult, nem is tudom, hogy képes lesz-e életben maradni. 
Aztán átmentem még két másik ágyásba és onnan is kiszedtem a folyondárt és egyéb gyomokat. Kiszedtem az elnyílt Írország harangjait is, begyömöszöltem egy vödörbe, hogy majd magot gyűjtsek belőle.
Üres lett ez a rész itt, de ez az egynyáris rész a kertben és a terv az volt, hogy majd nagyra nő a titónia és mellette szintén hatalmasra a Kleopátra tűje... előttük pedig rengeteg citrom, narancs és piros alacsony Cosmos, de hát ember tervez, ugye...utóbbiaknak csak az elszáradt szárait tudtam kihúzkodni, előbbi kettőt megmetszettem, hátha még lesz belőlük valami. 
Viszont találtam itt egy léggömbvirág magoncot is, csak azt tudnám, hogy honnan nőnek ezek, amikor még sose hagytam magot hozni a léggömbvirágot. Tavaly is volt egy, meg is van, csak szegénykém nem sokat tudott nőni az idén. 

Jah, tényleg, szedtem csörgőfa magokat is. Elég vegyes, van közte érett és nem érett is, de olyan hamar kihull a tokjából, hogy ha később megyek, akkor meg már nem is biztos, hogy lesz mag bennük. 
Azt olvastam, hogy kell nekik a hideghatás, ezért el fogom egy részét vetni kinn és meglátom, hogy tavaszra lesz-e belőle valami. 
Tavaly oregoni hamisciprust vetettem így, de abból sajnos semmi sem lett, de szerintem nem volt jó a mag. Mindenesetre ezeket most elvetem, de majd egy hét múlva megint megnézem a csörgőfákat és hozok megint magokat, aztán lehet, hogy majd lesz 30 csörgőfa magoncom... de inkább legyen, mint ne legyen.

Erre a részre is megvannak a járdalapok az ösvénynek, csak le kéne rakni. 

Ebből az ágyásból már tavasszal szerettem volna kivenni az egyik beteg íriszt is a helyéről, mert rengeteg bimbót hozott, de egye virágot se tudott kinyitni, de annyira hamar bejött a forró és száraz idő, hogy olyan lett a talaja, mint a beton. Most tudtam hozzányúlni, de majdnem 100%-ban tönkrement, elrohadtak a gumói. Pár pici darabkát tudtam kivenni, levagdostam az egészségesnek tűnő részeket, bemártottam fahamuba és elültettem egy másik helyre, de nem tudom lesz-e belőle valami. Kicsi az esélye, szerintem ez a fuzáriumos rothadás volt, majd még ki kell onnan dobnom a beteg maradékokat a kukába. 

Rengeteg növényjelölőmet kidöntögettek a macskák, imádják beletörölni az arcukat és amelyik korhadt, az ki is megy... és a beton talajba nem lehetett visszaszúrni őket. Tavasszal lesz sok meglepi, vagy majd vissza kell néznem a tavaszi képeket és berakni a jelölőket a helyükre. 

Érik a szeder is, az igaz, hogy annyira picikék, mint az erdei szeder szokott lenni, nem tudtak megnőni ebben a szárazságban, de az íze jó. 
Nem szedem le, nincs annyi, jól esik menni a bokorhoz és leeszegetem róla helyben. :)