Tegnap annyira meleg volt megint (35 fok volt), hogy nem sokat kertészkedtem, de remélem, hogy lassan vége lesz már ennek a hőségnek, bár még egész augusztus előttünk van. 

De! 
Minden kívánságom így teljesüljön! Tegnap este 7 körül jött egy nagy borulás és esett belőle több adagban 5 mm eső. Nem sok, nem elég, de azt a pusztulatot, ami volt a kertben, azt hirtelen elmulasztotta. 35 fokról leesett 26 fokra a hőmérséklet röpke 10 perc alatt és a víztől a növények is felfrissültek, meg én is. Kinyitottam az összes ablakot, hadd járjon a levegő. 

Nagyon kellett ez az eső! Persze gondolom ezzel szinte mindenki így van most. 
Tegnap reggeli öntözésnél úgy éreztem már, hogy se vége, se hossza nincsen és hogy kissé belefáradtam. Mindig azt mondom magamnak, na még oda is kiviszek egy utolsó kannával, aztán ránézek valamire és jézusom, oda is kell, meg amoda is... nehéz meghúzni a határt, amikor minden porzik és épp, hogy él a kert, hogy akkor most ennyi volt és nem öntözök tovább, de a vízzel is beosztással kell lenni, mert a kút se feneketlen. 
Mindig igyekszem mindennek juttatni, de tegnap reggelre már olyan kilátástalannak tűnt és most jött ez az eső az utolsó pillanatban... Ennyire már régen örültem valaminek. :) 

Tegnap kora reggel kigyomláltam és megkapáltam még két virágágyást is, minden gyomot helyben hagytam, körberaktam más növények töve körül. 
Megkapáltam a kis kézikapával a répasorok mellett és ugyanígy a petrezselyem sorok mellett is. Nagyon jó, hogy megcsináltam, mert könnyebben nyelte el a talaj az esőt. 

A rekkenésben egyébként nem szabad kimenni a kertbe, mert így néz ki.
Ez a chia, vagy azték zsálya, magról vetettem és ez is öntözve van, ezért él még, különben már odalenne az egész. Mellette a hagymák voltak, azért olyan csupasz, nincs már mivel takarnom a talajt. 

A cukorrépák tegnap kora délután így néztek ki, ezeket a levelük miatt mulcsnak ültettem, öntöttem is rájuk vizet, mert akkor még tudtam, hogy esni fog. Mellette a saláták már sajnos elpusztultak és ez se tudott eddig megnőni, hogy a nagy leveleit használhassam, de most még esőt is ígérnek, remélem nem csak ígéret marad.
Szerintem már 500 mm hiányzik, jöhet akármennyi. 

Reggelre ilyen szépen kihúzták magukat.

A mángoldok... ezekre is öntöttem soron kívül a tegnapi hőségben. 

És ma reggel

Ezek céklák és póréhagymák, még mulcsolva is vannak, de a céklák így is eldobták magukat. 

És ma reggel.

Monardák... minden haldokolni látszott, nagyon rossz volt így látni a kertet, de ma reggelre minden kihúzta magát, felüdült az egész kert. :)

Reggelre... ennyit jelent az az 5 mm eső. 

A MosogatóCica jelentkezni látszik az üresedésre... újabban megint minden reggel itt van és enni kér, de nincs hozzá hajlandóságom. 
Túlságosan fájó még a CicaÚr hiánya, nem akarom betölteni a helyét egy újabb macskával, egyébként is mindig a CicaÚr jutna eszembe róla, még felvétel is van a háborúikról.  
Kapott enni a Mosogató, mert voltak maradékok, de most már csak szárazzal fogom kínálni, mert akkor nem jön, ahhoz nem fűlik a foga. Ő valaki cicája, arra nem szeretnék költeni, hogy őt etessem és egyébként se kell több cica. 
Így is kapott a nyakába egy adag Prinocate cseppet (van itthon), mert rühesnek látom, máskor is ő hozta ide, nem szeretném, hogy a saját cicáim is elkapják, mert széthullatja itt a betegséget, jobb, ha ő is egészséges. 
Szóval gyönyörű cica, de itt most nincs hely és nem szeretném megint az állatorvosi cirkuszt, ivartalanítást és egyebeket sem, mert nemcsak az etetéssel jár a cicatartás. 
Elég a Böbike és Elza, nem lesz több cica. 

Böbit ma reggel, amikor bejöttem a kertbejárásról, meg kellett néznem, hogy lélegzik-e egyáltalán, annyira aludt. 
Megpusziltam és nem moccant, fotóztam, akkor sem... de alszik, nagyon fáradt lehet, ki tudja mit csinált az éjjel. :)

Elza pedig nagyon élvezi, hogy most több figyelem jut neki, produkálja is magát rendesen és állandóan a sarkamban van. Figyelnem kell, mert az a szokása, hogy odasettenkedik a lábamhoz és amikor lépek, akkor egyrészt megrúgom, másrészt majdnem keresztül esek rajta. 
Amíg a CicaÚr volt, addig Elza kevesebbszer jött, de azóta szinte folyamatosan a lábam alatt van. :)

Teljes izgalomban vagyok a jujubák miatt, tele vannak terméssel! 
Azt nem tudom, hogy a kicsi be tudja-e majd érlelni, de a nagyobbik (egy évvel idősebb) fán vannak már értékelhető nagyságú gyümölcsök is. 
Tettem bambuszkarót mindkét fa mellé, a nagyobbat kis is kötöttem hozzá, a régi karót kivettem, így most szép egyenes a fácska. Szerencsére az öntözéstől és a mulcstól puha a talaj körülöttük, simán be tudtam szúrni a karókat a földbe.
A kicsi mellett még jó a jelenlegi karó, de fél méter múlva már nem lesz jó, ezért szúrtam be mellé is egy újat.

Ez a nagyobbik fa. Hatalmasat nőtt az idén a szárazság ellenére, bár öntözöm őket. Nem nagyon gyakran, de amikor kapnak vizet, akkor kapnak rendesen. 

Ez pedig a kisebbik. Ezt tavaly ültettem, mert az elődje kipusztult sajnos, pontosabban azt hiszem az alany hajtott ki. Már utólag sajnálom, hogy kidobtam, mert jó lett volna rá oltani, de ez már így lett. Ezt vettem helyette, mert a jujubából kettő különböző fajta kell a beporzáshoz. 

 Megint hajnal óta kinn voltam a kertben, öntözést kapott az egész veteményes, plusz lenn a kert végében a kukoricák, a jujubák, a lenti patisszon és a görögdinnye is. 
Egyfolytában jöttek a felhők, egészen sötétek is, de nem esett, sajnos, pedig úgy reménykedtem. 
Felkapáltam a veteményesen átvezető ösvényt is. Eddig hagytam, hogy fedje a fű, hogy a nagy szelek ne tudják annyira kiszárítani a talajt, de tele volt kövér porcsinnal és nem akarom, hogy magot szórjon, rengeteg van belőle. 
Néha eszem belőle salátát kefírrel vagy joghurttal, mert finom, de mindig rengeteg van, nem kell még több. 

Kötöztem megint kicsit a paradicsomokon, vágtam ki hónaljhajtásokat is, mindig van mit csinálni. Aztán megint kisütött a nap és bezavart, na meg a bogarak, borzasztó ez a sok csípős dög. 

Mutatom a múltkor visszavágott téli sarjadékhagymát, ekkorát nőtt egy pár nap alatt. 12-én vágtam vissza csutkára és ilyen szép lett, kétszer öntöztem mindössze és nem is sok vízzel. 

Szedtem fel megint hagymákat is, lassan az összes feljön, már tényleg csak pár szem van kinn, aminek még zöld a szára. Egyébként a hagyma olyan jó, mert könnyű tudni, hogy mikor van kész, szinte elhagyja a földet és csak fel kell venni. Akkor bajosabb, ha esős az idő, mert képes visszanöveszteni a gyökereit és újra megkapaszkodni, még akkor is, amikor a szára már száraz. Csakhogy olyankor már nem jó, ha szívja magát nedvességgel, mert nem áll el télen. 

Lehordtam a kamrába a tegnap berakott szilvákat és savanyúságot is. 4 menettel ment le, illetve kibontogattam a régi savanyúkat (még 2022-es is volt) és szépen kiöntöztem a komposztra. Ebből lett 8 üvegem. Tavalyi is volt, amit kiöntöttem, mert felforrt és ilyenkor annyira megecetesedik, hogy nem érdemes megtartani. Meg is fogadtam, hogyha legközelebb valamelyik felforr, akkor nem hagyom meg, hanem megy kifelé a polcról. 
Van sok pár éves lekvárom is, sőt, még pekmezt is találtam, de azok nem romlanak. Majd rendet kell raknom közöttük, csak nem érem fel a polcot, kell valami, amire felállok. 

Az előkertben most nyílnak a phlox-ok, bár szegényeket nagyon égeti a nap. Nekik is szoktam adni vizet, de most már mindennek kell... kéne... ha nem kapunk nagyon hamar esőt, én már nem is tudom mi lesz. 

Mákkóró, szépen kivirágzott, szeretem azokat nagy bolyhos bugákat a tetején. 
Azt mondta valaki, hogy nagyon meg fogom bánni, hogy behoztam a kertbe, de kordában tartható... persze nem esett az eső, de tavaly is kordában lehetett tartani. Oda kell figyelni és amikor dugja a hajtásait a föld alól (mert tarackol), akkor ki kell vágni. Tavasszal szokta erőteljesen, akkor többször ki kell vágni, illetve majd gondolom be fog lódulni, amikor kap egy nagyobbacska esőt... ha lesz még olyan valaha...

A bugás hortenziákat is öntözöm, nincsenek elkényeztetve, amíg a bimbóikat ki nem hozták, addig nem is kaptak öntözést. Akkor kezdtem el locsolni, amikor nyílni kezdtek, azóta mindketten kapnak 1-1 kanna vizet, de nem minden nap. Illetve a nagyobbik levelei nagyon sárgultak a nyár elején, akkor kapott lombtrágyának keserűsót (magnéziumot) és később vasat is, de szerintem ezt írtam is akkor. 

Egy kicsit más szögből. 

Huh, tegnap ötkor keltem és némi öntözés után még nekiálltam szilvát szedni befőttnek. 
Szinte csak reggel lehet jól működni a kertben, egyrészt a meleg miatt, másrészt a rovarok miatt. 

Leszedtem megint egy rakás szilvát, de most már megnéztem, hogy kukacosak-e és csak a jókat szedtem. Az előzőleg szedetteket pedig átválogattam. 

Érdekes, de a fának az egyik oldalán kukacosak, a másikon nem. Szerencsére nem annyira rossz a helyzet, mint elsőre hittem. Egész komolyan bepánikoltam, hogy mit fogok csinálni ennyi kukacos gyümölccsel, bár szerintem jó kis komposzt lenne belőle. 
Meg se kottyant a fának, amit leszedtem, meg se látszik, hogy egyáltalán lett szedve belőle. Iszonyú sok van, ennélfogva aprók is, amúgy se nagyszemű szilva. Ráadásul 3 fa van. 
Pedig ősszel terveztem, hogy az egyik fát kivágom onnan, mert nem kell ennyi, de végül sajnáltam kivenni, de az idén már nem ússza meg. 
Majd telepítek valami mást a helyére. 

Remélem, hogy lesz lekvárnak való is, akarok befőzni jó sokat, lehetőleg cukor nélkül. Bár szedés közben már láttam a gyümölcsmonília jeleit. Ahol láttam, ott lemetszettem az ágat és a kukába dobtam. 
Egyébként nem tudom, hogy ez a hatalmas termésmennyiség mennyire köszönhető a Tricho immun kezelésnek. Úgy látom, hogy egészségesebbek a fák tőle, a szőlő is és az őszibarack is. Kapott még belőle a birsalma is, de azt mostanában nem is néztem, de majd ránézek. Tavaly vitte a gyümölcsmonília, pedig rengeteg lett volna, az idén már nem hagyom. 
Viszont ha mégis elterjedne rajta (mármint a szilván) a monília és ez a rengeteg gyümölcs rámumifikálódik a fákra, akkor nem tudom mitévő leszek. Mindenképpen le kéne szedni, ha a komposztra megy, akkor is, de már szóltam apuéknak, ők szoktak befőzni is, meg cefrét is csinálni. 

 17 üveg befőttem lett. Jöhet a tél! :D :D Egy kicsi kimaradt,  azt tovább főztem, majd megeszem kompótnak. 

Van egy receptem, ami a saját félreértésemből lett, de így legalább nem olyan cukros. Éppen csak édes és így nagyon szeretem. 
Ugyanis a recept 1 kiló gyümölcshöz ír 30 dkg cukrot, de én 1 liter vízhez adtam a 30 dekát (meg fahéjat és pár babérlevelet és kicsi ecetet - ebből 3 liter léhez ment 1 evőkanál), illetve szoktam lébe tenni egy kis vaníliás cukrot és tartósítót is, de utóbbit csak mutatóba és abba beleforralom a szilvákat (de nem főzöm), üvegbe szedem, levet rá és lezárom, száraz dunsztban kihűtöm. 
Mindig csak annyi szilvát dobok bele, ami kb. 1 üvegbe belefér, rottyan egyet és már szedem is ki az üvegbe, rá a levet, kupakot és lezárom. 

Találtam megint ubit és egy nagyon szép, friss cukkinit is, vettem le hozzá 3 kosszarvú paprikát és pár gerezd elefántfokhagymát (kipróbálandó), illetve egy zöld paradicsomot is és ezeket is beraktam savanyúnak. Lett megint 4 üveggel, szépen gyarapszik a kamrám. 

Ezek a sokat emlegetett kosszarvúak, csak mindig lemaradnak a képről, mert később megyek ki levenni őket, de az üvegben is látszik.  A nagy fehér Carosello uborkát nem raktam be, abból saláta lesz. 

Most már az elkövetkező cukkiniket majd hagyom megnőni, mert kell a fagyasztóba még reszelve, kockára vágva és sütni akarok cukkinikrémet is, mert imádom kencének pirítósra. Savanyúnak még nőnek a patisszonok.  
A cukkinikrém mindenhogy jó, maga a sült, fűszeres kence, vagy keverek bele fogyasztás előtt ilyen-olyan reszelt sajtot, vagy remulád mártást, vagy tejfölt, de tojást is ütöttem már bele és paprikával, uborkával, paradicsommal, nyami! 

Fél 12 lett mire lerogytam a második kávémmal és elkezdtem írni ezt a posztot.
Már voltak levehető padlizsánok is, ezért írás közben ki is mentem, le is szedtem, megmostam, betekertem alufóliába és betettem a sütőbe. 

Míg írok is készül valami. Hajrá spájzolás! Már megint kitört belőlem a hörcsög, mint minden nyáron, de annyira imádom, hogy magam termelem és a sajátomat eszem télen.
Tényleg, nem is annyira a pénz miatt (bár az árakat tekintve egyre inkább amiatt is), ez már szenvedéllyé vált, hogy a saját terményeimet eszem. Nem mindent persze, mert pl. krumplit nem termelek és primőrjeim sincsenek, de nagyon sok mindent magamnak állítok elő és ezt jó lenne növelni. 

Arra gondoltam, hogy a kert alsó részén (aminek egy része most le van takarva, de többet is le fogok takarni, hogy a gyomok kipusztuljanak belőle), is veteményest fogok csinálni. Csak majd essen az eső, hogy fel lehessen villázni.
Kell a hely a sok elefántfokhagyma "kölyöknek" és akarok rendelni koreai kimchi paprika (gochugaru) magot is, annak is kell a hely, mert abból jó sok kell. Aztán majd meglátjuk, ha ilyen szárazság lesz, akkor megette a fene az egészet, de reménykedek abban, hogy vége szakad, ahogy 2022-ben is vége lett és utána jött jó, sok eső. 
Rá vagyok kattanva most a koreai konyhára (meg úgy általában Koreára), az igaz, hogy még semmit nem csináltam, mert kellenek hozzá az alapanyagok. Oda voltunk magunkkal, hogy mekkora fűszerpaprika nagyhatalom vagyunk, de hozzájuk képest a mi paprikafogyasztásunk a fasorban sincs. 

És ha már Korea és kerti terjeszkedési álmok, perillát is akarok nevelni, ami sajnos az idén nem sikerült, mert nem keltek ki a magok. Pedig meg kéne itt is teremnie, mert ha Koreában a hegyvidéken szétszórja és áttelve is kikel, akkor itt is ki kéne kelnie. Egyébként lehet, hogy éppen a hideghatást nem adtam meg, ezért mentek pocsékba a perilla magjaim, de én is úgy vagyok, mint Magilla Gorilla: "Ezt még gyakorolni kell! Legközelebb újra megpróbáljuk!" 
Hmmmm... ahogy a chayote tököt is. 

Böbike, kiterülve a 35 fokban. Róla már régen volt kép, el voltam foglalva a Cicaúrral meg a nagy hiányommal, de azért róluk, a csajokról nem feledkeztem meg. 
Sőt, kicsit többet is simogattam őket, Elza nem is nagyon tudja mire vélni, néha látom a kérdést a szemében, de azért élvezi, hogy több simogatást kap. :)