Fenn jártam az erődben, rengeteg kiszáradt fenyő... lábon is, nagy, sárga foltok a zöld, lombos fák között, de az erdészet is elkezdte kitermelni őket. 
Hosszan az erdei út mellett le vannak fektetve a kivágott, halott fák, nem is voltak öregek még, de sajnos nem élték túl ezt a nyarat. 
Tényleg úgy néz ki, hogy Magyarországon leáldozott ezeknek a fenyőknek, főleg a lucnak. Nem tudom, hogy lesz-e olyan fajta majd helyettük, ami bírja ezt a megváltozott és egyre szélsőségesebb klímát. 
Nagyon szomorú látvány volt... mintha maga a pusztulás szegélyezte volna az erdei utat. 

Viszont hoztam megint egy kocsi követ, jól teleraktam az autó csomagtartóját, ezúttal nem nagyokat hoztam, hanem kisebbeket, szegélynek. A beomlott veremnél kialakított (és még alakítás alatt lévő) részt akarom velük elhatárolni. 

A kertben sok mindent nem tudtam csinálni, minden nagyon el van ázva, a tegnap reggeli zivatar végül  27 mm esőt adott, ami nagyon jól jött. Ma hajnalban is volt egy zivatar, 4 mm esőt hozott. Ha még nem is pótlódott be a sok vízhiány, de lassan javul a helyzet. 

Locsoltam előző este is, de már nagyon utálok hozzányúlni is az öntözőkannához. Lett bennem valami, aki nagyon erősen berzenkedik, ha meg kell fogni a kannát és vizet cipelni benne. 
Nem tett jót a derekamnak és a csípőmnek se a cipelgetés, bár nem vagyok derékfájós, de az utóbbi időben valami nyomott valami ideget, mert zsibbadni kezdett mind a két lábam végig és már nagyon zavaró volt. Már kb. egy hete azzal szórakoztam, hogy jógával valahogy kihúzzam, kinyújtsam az izmot, de nem találtam a megfelelő ászanát, míg végül vasárnap sikerült kiroppantani a combnyaknál valamit. Akkor végre elindult a lábaimban, főleg a balban az energiaáramlás, amit sokan vérkeringésként tudnak azonosítani, de aki sokáig jógázott, az érzi, hogy ez az energiaáramlás annál jóval több. 
Szóval neki kell állnom reggelente (nekem akkor esik a legjobban, amikor éhgyomorra csinálom) megint jógázni, mert érzem, hogy teljesen elféloldalasodtam. Egyébként is sokat dolgoztam ezen, de ez most nagyon durva lett. Egy csomó izom a bal oldalamon nagyon meg van rövidülve, de majd szépen visszanyújtogatok mindent a télen, lesz idő ászanázni reggelente.
Kell is, legalább a télen se fog fázni a lábam se. Amíg jógáztam, sose fázott a lábam és általában sokkal energikusabb voltam napközben. Illetve az is fontos, hogy hiába a sok mozgás a kertben, az nem olyan hatású, sőt, amint tapasztalom, még egészségtelen is lehet. A jóga mindent karbantart és olyan izmokat is megmozgat, amikről az ember azt se tudja, hogy léteznek. 

A kertben kivirágzott a kékszakáll, még rengeteg bimbó van rajta, szerintem lesz ez még sokkal kékebb is. Biztos hozok még róla fotót, de már most is nagyon szép.
Tavasszal teljesen visszavágtam a törzséig. Abban se voltam biztos, hogy egyáltalán kihajt-e majd, de van belőle pár, nem bántam volna, ha nem. Ennek úgyis el fog fogyni a helye, ahogy növekszik mellette egy nagy tuja. 
Egyébként nagyon szapora növény, nálam magról is mindig kikel egy csomó, bár amióta odahordom a magnólia leveleit mulcsnak, azóta kevesebb tud kikelni, amit nem is bánok. 

Így nézett ki március elején: 

És ilyen most: 

A nemrég kiültetett Deres mongolkőrózsa is elkezdett hajtani, majd kiveszek párkövet, hogy le tudjanak gyökerezni a kis hajtásai. 

Megnéztem tegnap a Holdfogyatkozást, már amennyit láttam belőle, mert kicsit felhős volt a hegy felett, ahol éppen felkelt. Ezért később láttam meg, nagyon sötétvörös volt és még rávetült a Föld árnyéka. A teljes fogyatkozást nem láttam, de így is szép volt. 
Ma reggel pedig kaptunk egy nagy zivatart, még most is itt kevereg és dörög-villámlik felettünk és esik az eső is. Még nem mentem ki, de a kukkerrel 20 mm esőt látok a mérőedényben. 

Egyébként annyiból érzem, hogy őszül az idő, hogy reggelente (persze nem amikor esik, mint ma) már nem igazán jó kimenni a kertbe, minden csupa hűvös harmat, ilyenkor nem szeretek gyomlálni. Később lehetne csak kimenni, de akkor meg már nagyon meleg van.
Egy kis füvet azért kiszedtem a napokban, hogy haladjak valamennyit, lenn a jujubák környékén tartok már, nagyon sok disznóparéj és kövér porcsin van ott. Sokat kiszedtem, szerencsére árnyékot vet oda a hólyagvessző bokor, cserébe viszont nagyon nedves volt a fű. Egyelőre hagyom fonnyadni, majd kicsivel később visszarakom a talajra az összeset. 

Amikor kimentem valamelyik reggel, Fufu még itt ült hátul a tetőn és engem nézett. Hívtam őt, de nem jött le. Aztán láttam, hogy battyog lefelé és elfelé, szóltam neki és visszajött!  Úgy döntött, hogy akar kicsit barátkozni, de csak módjával persze. 
Odajött hozzám, egy nagyon picit megsimogathattam az arcát, de aztán elhúzódott, viszont lefeküdt a betonra és elkezdett hemperegni, még a hasát is megmutatta. :) Ez azt jelenti, hogy jól érzi magát. Szerencsére a telefonom a kezem ügyében volt és tudtam róla csinálni pár fotót. 
Elé csutka a szőre most, de majd télire megnöveszti. Biztos hosszú ősz lesz, mert ezeknek egyiknek se nő a téli bundája még most sem. 
Nagyon érdekes egyébként, ahogy egy nap alatt is reagálnak, pl. az egész bandának egész nyáron hullott a szőre és amikor augusztus végén lehűlt az idő, egyik napról a másikra abbamaradt Böbikénél is és Elzánál is. 

Leszedtem a cukkiniket és a patisszonokat. Mindent összereszeltem és besóztam, kicsavartam. 
A patisszonokat bezacskóztam (2 zacsi lett) és levittem a fagyasztóba, a cukkini egy részéből pedig főztem egy kis főzeléket, illetve sütöttem cukkinikrémet, de alaposan elsóztam. El is gondolkodtam, hogy egyáltalán eltegyem-e. 
Végül eltettem, majd tejföllel keverve jó lesz pirítósra. Ha úgy sem, akkor majd kidobom, vagy ha lesz még cukkini és tudok újat sütni, akkor dobom ki.

Cserjéket mutatok most. Szépen virágoznak a cserjés pimpók. Kettő van, egy a lucfenyő mellett, a másik hátul van, de még kicsi. Volt egy harmadik is, piros virágú, de nem tudott megerősödni, kínlódott itt nekem 2 évig, aztán kipusztult. Talán át kellett volna ültetni onnan, ahová eredetileg tettem. 

A Double Perfume rózsámat már többször is mutattam, de nem lehet betelni vele annyira szép. 

Ez pedig a ház előtt az egyik kínai selyemmirtusz, azt hittem, hogy már elvirágzott, de újra életre kelt és még jobban megrakta magát virággal, mint előtte. 
Ebből szedtem tavaly magot, de sajnos nem tudtam belőle (még) növényt nevelni. Nedves papír között szépen kicsírázott, többször is próbálkoztam vele, de ahogy kis növénykéket földbe tettem, rögtön elpusztultak. Pedig volt szép gyökerük, hajtásuk, mindenük megvolt és mégis. Nem értem, de majd rá fogok jönni. 

Fufu, a MosogatóCica az utóbbi időben már minden nap jön enni. Csütörtök reggel kicsit később jött, de előtte vacsizni is volt, amit nem szokott. Amúgy minden reggel 6-kor itt van, órát lehetne hozzá igazítani. 
Van étvágya, de szerencsére a csajok is mindig hagynak valamit, nagy pocsékoló ez a két Maca (mármint a Böbe és Elza), így bőven van neki kaja. 
Lehet simizni a fejét és az arcát, de érdekes módon a testéhez nem lehet nyúlni. Szerintem még soha senki nem simogatta meg a testét. Úgy vállig lehet őt simogatni csak, de nagyon óvatosan szoktatom. Nem szeretném, hogy megharapjon, mert a Fufu nagyon nagy cica és gondolom nagyot is tud harapni. Bár eddig nem harapott meg, volt, hogy megfogta a kezemet, de finoman és nem harapott. 
Arra viszont rá van szokva, hogy a karmos mancsával kapkod a kajás edény után és ezek a macskák a maguk módján rosszabbak, mint a sündisznó. Mintha mindenütt lenne rajtuk karom. :)))))
Olyan okosak egyébként! A Fufu is úgy ül le a két ablak közé, hogy a verandáról, de az előszobából is lássam őt, szóval, hogy mindenképp észrevegyem, nehogy lemaradjon a kajáról. :)))
Dorombolni se nagyon tud, morog valamit és reszelget a torkával, próbálkozik. :) 
Emlékszem Herkuló se tudott dorombolni, aztán meg milyen jól belejött, na meg a hassimiztetésbe is, nagyon hiányzik a Cicaúr! Ő a kert minden zugában lakott, amerre megyek, mindenütt magam előtt látom őt, ahogy boldogan szalad felém. :) Igyekszem, hogy mosollyal tudjak rá visszagondolni, de az igazság az, hogy még mindig könnybe lábad a szemem, amikor eszembe jut. 

A Fufut nem tudom fotózgatni, majd remélem egyszercsak fog itt tanyázni az udvarban, de egyelőre csak kajálni jár ide. 
Viszont Elzát megkértem egy kis hempergésre (ezek mindent az égvilágon megértenek) és hempergett is egy nagyot. :)))

Böbike nem győz a fotelben henyélni. Olyan jól tud aludni, olyan mélyen, néha irigylem érte. 
Annyira alszik, hogy majd leesik a fotelből. :))))

***

Gyomláltam a kertben megint, mert az esők után rengeteg gyom nőtt ki. Kész dzsumbuj van. 
Egyrészt az évelőkertben, az alsó részen szedtem ki nagyon sok gyomot, még a jujubák környékére kell lemennem és ott is kiszedni, mert nagyon sok kövér porcsin és disznóparéj van. 
Másrészt megkapáltam és kigyomláltam a retek ágyást... iszonyú mennyiségű apró porcsin növekszik, picurkák, a folyondár tombol, áááááá! Kikapáltam az ágyásközöket is mellette és kiszabadítottam a porcsinrózsákat is a fűből, amiket a zsálya mellé vetettem. 
Nagyon meleg van, a retkek olyan szépen beindultak, de most leálltak, a rapininek annyi és úgy tűnik a salátabrokkolinak is, túl meleg van nekik. 
Már nincs olyan szezon, amikor meg tudnám termelni őket szabadföldön, mert tavasszal fagyok vannak, utána meg nagyon hamar túl meleg. Most meg nem hűl le az idő... de ha később vetem el, akkor meg már rövid nekik a szezon. Tavaly ugyanez volt, már nem tudtak kifejlődni, mert a nagy meleg után már nem volt annyi ősz, hogy megteremjenek. Tavaly már november elején bejöttek a fagyok, vacak, hideg ősz volt...

Én úgy utálom már az időjárást úgy általában. Most se lehet kinn lenni legfeljebb reggel, mert most ugyan annyira nincs nagy hőség, de a páratartalom 75%, meg lehet dögleni, napon végképp nem lehet kibírni. Este hozzájön, hogy megesznek a bogarak. Valamelyik este 4 csípéssel a könyökömön jöttem be. Mit jöttem! Pucoltam befelé, mert felzabáltak volna.

Leszedtem a maradék őszibarackot is, az a baj, hogy mind egyszerre érik meg, sajnos nem lehet hetekig eszegetni. Bár az utóbbi napokban annyira teletömtem magam vele, hogy elég is volt egy időre belőle. 
Lett egy nagy vödörrel, de már mind lehullott volna, ahogy hozzáértem a zöme a kezemben is maradt. 
Rondák és sokat el kellett belőle dobálni, de így is lett 3,8 kg miután meghámoztam és kivagdostam belőle a rossz részeket. 
Főztem belőle dzsemet, pedig már nem akartam befőzni, de csak nem hagyom ott lehullani és megrohadni.
Én nem tudom, hogy ki mennyi cukrot ad hozzá, én az egészhez tettem 55 dkg cukrot, de így nagyon édes lett, pedig citromsavat is adtam hozzá. 
Lett 8 üveggel, még 8 decis üveggel is, de már csak ezek az üvegeim voltak, elfogytak a kicsik, majd jövőre megint venni kell.  

És akkor virágok: 

Még jó, hogy nem irtottam ki totálisan az ernyős verbénát a kertből, mert most ez az, ami szépen virágzik a lágyszárú évelők közül. Nagyon haragudtam rá, mert szétszórta a magját és mindenütt ez kelt, gondolom jövőre is így lesz, de majd jó lesz mulcsnak. Nagyon megbízhatóan nyílik és elég igénytelen is, szóval maradhat. 

Ugyanígy a díszdohány is mindig elszórja a magját, évek óta nem vetem. 

Az Árnyas kertben most kezd virágozni ez az árnyékliliom. Sokkal több virág szokott lenni rajta, de ez a növény gyakorlatilag öntözés nélkül vészelte át az aszályt. Mellette vannak, amiket öntöztem, ezért biztos jutott némi vízhez, de akkor is csoda, hogy egyáltalán hoz virágot. Fantasztikus illata van! 

Kora reggeli fények... a Cosmosok is nagyon megbízhatóan nyílnak. 

Az amaránt egy szára már elfeküdt a földön, de még most is nagyon szép a reggeli napsütésben. 

A háttérben a bugás hortenziák lassan elvirágoznak, a magas varjúhájak pedig most kezdik. Egy merő bimbó az egész növény. 

A Double perfume rózsámat még mindig mutatom, gyönyörű, tele virággal és a nevéhez méltón nagyon illatos.