Vetettem még szerdán jégsalátát és szakállas harangvirágot (Campanula barbata). 

Utóbbit csak a nedves talaj tetejére szórtam, annyira aprócskák a magok, hogy ezeket nem takarom és hogy nedves, de világos közegben tudjon maradni, letakartam egy darab nejlonnal a tetejét. 
Kíváncsi vagyok, hogy majd ki fog-e kelni... ezeket a nagyon apró magvú virágokat iszonyú nehéz felnevelni. Nagyon szeretném, mert ez egy annyira csodaszép kis virág, már régóta vágytam rá. 
Az idén szeretném elkezdeni kialakítani lenn a kert végében azt az északi fekvésű sziklakertes részt is, ahová ezt is szánom. 
Ez egy hegyvidéki virág, magasan nő, sziklás helyeken, ezért olyan helyre kell majd tennem, ahol kap napot, de mégis egy hűvösebb része a kertnek és jó a vízáteresztése is. Aztán majd kiderül (ha egyáltalán kikel), hogy képes lesz-e megmaradni ezen a klímán. 

Vissza kell magam fogni, mert lassan megtelik az ablak és még a java palántának valóm nincs elvetve, még ezután jönnek majd a póréhagyma, a zellerek (szár és gumós), a padlizsánok, abból is legalább négyféle és a paprikák, abból is többféle. 
A gumós zellernek és az egyik padlizsánnak tegnap már előkészítettem két kis pohárkát a földdel, be is öntöztem alulról, így szépen felszívja a vizet, felmelegszik és majd ma beleteszem a magvakat is. 
A paradicsomokat majd csak később vetem el, addigra reményeim szerint a K-betűsök palántái már kiköltöznek az ablakból és lesz nekik helyem. Bár a jelenlegi állapotokat tekintve nem hiszem, hogy március közepére ki tudnám őket ültetni a kertbe, fagyott a talaj... hacsak valami csodamelegedés nem kezdődik és tart is ki. 
Viszont a kis fóliaházikóba már ki fogom tudni tenni őket. 
A paradicsom pedig viszonylag gyorsan kikel és gyorsan is növekszik, kiültetni viszont május közepénél hamarabb nem igazán lehet, ezért van időm még bőven a benti veteményezésével is.

Ahogy az előrejelzést látom, le fogom szedni a takarót is a facsemetékről. Csapadékot is ígérnek, nagyon kellene, száraz a föld, mint a tapló és az enyhülést is nagyon várom már, mert öntözni is kellene. Legalább a cukorsüveg fenyőnek szeretnék vizet adni, és pár többi kis fenyőnek is szüksége lenne rá, de a fagyos föld nem issza be a vizet. 
Ez most megint egy hasonló száraz ősz és tél volt, mint a 2021-2022, bár itt nálunk annyira azért nem rossz a helyzet, de majdnem. Remélem a tavasz és a nyár kicsit csapadékosabb lesz, mint akkor volt.  Arra is kíváncsi vagyok, hogy a kútban mennyi víz lehet... biztos jóval lejjebb van a vízszint, mint tavaly volt. 

A népem...
Elza madarat fogott és meg is ette, igyekeztem nem megdicsérni érte, nehogy megtáltosodjon és még többet fogjon, persze úgyis fog vadászni, de azt nem szeretném, hogy az elismerésemért tegye. Így is sok kárt okoznak a cicák. 

Hiába a fagyott föld, viszont száraz, meg is kezdték a porfürdőzést, Böbe néha úgy néz ki, mint  Szurtos Peti, időnként kedvem lenne kiporszívózni a macskabundát. :)))

Herkuló szegénykém küzd a fekélyes ínyével, néha úgy csurog a nyála, hogy le kell törölni a kis pofáját. A bundiján is látszik, hogy megint nincs jól... majd elmegyünk már a dokihoz vele is. Ha nem lenne ez az ínyproblémája, olyan jó lenne. Herkuló jó kedélyű cica, mióta úgy döntött, hogy akkor most ő megszelídül, azóta folyton rajtam lóg, amikor kimegyek a kertbe és persze a kukkolásról se szokott le. Amikor nem vagyok kinn, akkor itt les az ablakban befelé. Kész megkönnyebbülés, amikor elmegy kicsit napozni... de komolyan, néha kifejezetten idegesítő az állandóan rajtam lévő tekintete. :)))

Nyenyerüsről most nem tudtam képet csinálni, mert ő is folyton rajtam lóg, ha leguggolok, rögtön fel akar mászni rám, úgy kell lerázni, olyan, mint egy bogáncs...  de legalább Herkulessel nem pofozkodnak már a simogatásért. Rájöttek, hogy két kezem van, így az egyik az egyik oldalamra jön, a másik a másikra és béke van, simi és dorombolás. 
Istenem, Marcikát soha nem hallottam dorombolni. Bármennyit simogattam is, ő nem tudott dorombolni. Nem tudom milyen élete lehetett előtte. 
Anno Herkules se tudott dorombolni, vele is nagyon sok időbe telt, alig tudtak becsikordulni a hangszálai. Emlékszem, micsoda hangokat adott ki, néha nyekergett, néha el-elakadt a hangja, mintha egy malac röffentett volna, most meg már olyan hangosan nyomja, hogy az fantasztikus.