Az elmúlt napok tele voltak a kertben csupa jó meglepetéssel. Nemcsak érett fügét találtam, hanem 3 szem mogyorót is. Ezek az első terméseim a mogyoróbokron, nem is számítottam rá! 
Persze tudom, akinek van mogyoróbokra az biztos mosolyog ezen, de az első termések mindig olyan nagy örömöt jelentenek, főleg, hogy nem is vártam még, hogy termést adjon. 
A teáskanalat a méretarány miatt tettem a mogyoró alá, mert jó nagy szemek lettek és finom is volt. Gyerekkoromat idézte fel a friss mogyoró íze, amikor a szomszéd bokrai alatt legelésztünk minden ősszel. :) 

A szőlőre is rákaptam, pedig nem voltam sose egy nagy szőlőevő, de most nagyon finomak a szőlők, édesek, mint a méz és nagyon korán beértek. Azokat a fürtöket szedem, amik nincsenek bezacskózva rajta.
Jövőre lehet, hogy úgy fogom csinálni, hogy nem hagyok meg minden fürtöt, csak a szép nagyokat és mindegyiket védem a zacskóval. 

Napok óta kinn lebzselek a kertben, mert nagyon szép idő van és elég sokat haladtam is. 
Felvilláztam és jól megtrágyáztam a zöldbab helyét, a zöldbab után egyébként is jó nitrogéndús a talaj és beleültettem az elefántfokhagymát, illetve eldugdostam a jövő évi fokhagymákat is. Szerintem még fogok ültetni fokhagymát, mert sose elég. Idén se lesz elég ami termett. Vettem is a múltkor a boltban hozzá pár fejet, amiket elültetni terveztem, hát nem ott maradt a boltban? Vagy a kosárban... nem tudom, kifizettem az biztos, de haza már nem jött. Pedig sose szoktam így elhagyni semmit, de a fokhagyma mintha direkt szívózna velem.
Kicsit furán néz ki az ágyás a finoman szólva is gazos kertben, de mindig így haladok, ahonnan kijön valami, ott trágyázok és felvillázom a helyet. Az idén lesz olyan ágyás is, amit a maradék szalmával be fogok takarni. 

Nekiestem a veteményeskert legvégében lévő ágyásnak is, ahol már jól elterjedt a szamóca. Kivettem pár legyökeresedett új tövet is és kipótoltam az új epresemben a hézagokat. Nem maradt meg ugyanis mindegyik az új telepítésből. 9 tövet újra kellett ültetni, de most már nincs olyan hőség, biztos életben fognak maradni. 
Ezen a hátsó részen már nagyon borzasztóság volt, rengeteg gyom, az elvirágzott körömvirágszárak, az épp csak életben maradt rebarbara romjai. Ráadásul a hóbogyó bokrok is annyira elkanászodtak, hogy ráhajoltak már a fél ágyásra, összenőttek, hogy nem lehetett eljárni közöttük. Ott a bokrok jótékony takarásában van egy olyan komposzt, ami csak gyűlik. Évről évre csak rakom rá a cuccot, oda főleg azok mennek, amiket nem darabolok össze és sok vékony ág is van benne. 
Majd egyszer abbahagyom már a pakolását és hagyom teljesen megérni, de ahhoz nyitni kell egy újat valahol. 

Szóval nekiestem a hóbogyó bokroknak is és alaposan megvagdostam őket. Nyertem legalább 70 centit ott a szélében. Kitisztítottam az átjárást is a komposzt felé, sőt egy részen a birsalma fa mögött is, de nagyon nagy ott a susnyás. Évek óta tervben van, hogy kezdek vele valamit és most megtettem az első lépést, de nagy meló lesz azt a részt ott rendbetenni. 
Ott is van egy nagy keleti tuja, annak még le fogom fűrészelgetni az alsó ágait, de nagyon benőtte a hóbogyó is, még szőlő is nő ott, de vadszőlő is, sőt egészen a kerítés mellett tenyészik egy aranyvessző, de csicsókai s van ott. Mondhatnám, hogy minden is van azon a részen és nem lenne túlzás, de egyelőre ennyit haladtam, ez is valami. 

Ilyen volt...

...és ilyen lett. Fogok még kivágni a hóbogyó bokorból elöregedett ágakat, de csínján kell vele bánni, mert annyira tarackol és ha nagyon kiritkítom, akkor annál jobban elkezd terjedni. Így is a kaszával tartom kordában a szélén, amikor kihajt, akkor már megyek is vágom le. 

Egyébként vannak még színek a kertben bőven.

Másodvirágzik a szarkaláb is, a kacsafarkú szender nagy örömére, olyan aranyos volt, ott kajálgatott, minden virágból egyesével kiszívogatta a nektárt. Ott van a képen is, a virág mellett balra. :)

Még a Waterlily is nagyon szép.