Kigazoltam az oldalsó cserjés részt, mert már megint nem látszottak ki a folyondár alól. Leszaggattam az összes szulákot minden növényről, volt ami el is tört, de majd újrahajt. 
Közben legyilkoltam pár meztelencsigát is, amiket a sűrűben találtam. Az a baj, hogy 5 percig fog tartani és a folyondár az első esőcsepptől újra kihajt, bár ez akkor is nő  ha nem esik... tudom, hogy talajlazító és miegyebek, de akkor is utálom. 
Egyébként azon a részen, ahová ősszel vastagon leterítettem a magnólia lehullott lombját egy picikével gyérebb. Ősszel újra le fogom teríteni ezúttal az egész lombot oda fogom hordani. 

Két délután is volt egy kis eső is, nagyon kevés, de arra elég volt, hogy a kiültetett kis saláta palántáim szépen feléledjenek tőle. 
Visszavágtam a maradék ligetszépét is, felkötöztem a magas krizantémokat. A lilák zömében megmaradtak és a régi fajta, szálas sárgák is. Lesz egy bézs színű is és talán egy apró virágú lila, amit tavaly vettem és ültettem ki. Ennyi krizantémom maradt és még 2 van, amiket szintén két megmaradtról vettem le hajtásként, de azok nagyon vegetálnak. Nem tudom milyenek lesznek. Éppen tegnap ültettem ki őket a kertbe. 
Nagyon, de nagyon fog hiányozni az őszi kertemből az idén a krizantémok színkavalkádja. Azt mondtam, hogy nem fogom őket pótolni, de azt hiszem mégis megpróbálom.

A macsekok meg olajat nyalnak. Imádják a rántott dolgok sütéséből maradt olajat, akkor is hanem hús volt benne. Rántott padlizsánt sütöttem és adtam a cicáknak az olajból, azt a lefetyelést, nyalakodást és utána mosakodást látni kellett volna. 
Egyébként magamtól soha nem jutott volna eszembe, hogy ezt  a macsekok szeretik. Egyszer kinn sütöttem rántotthúst a bográcsban, szabad tűzön és a maradék olajat kiöntöttem a ház mellé a fűbe azzal a gondolattal, hogy majd az élővilág lényei szépen elbontogatják. 
Az élővilág lénye Herkules lett, aki napokig nyalogatta a fűről az olajat, az egész macska utána hetekig csupa olaj volt és attól féltem, hogy elviszi a róka, mert olyan szaga volt, mintha nagy darab, megelevenedett rántotthús mászkált volna az udvaron. :)))
Mr. Rántotthús egyébként itt henyél, beköltözött a csatornába a fedett lomos alatt, először csak a kilógó farkincot vettem észre. :))))
Herkules egyébként az a cicám, aki mindig meg tud nevettetni, mert totál hülye fejeket tud vágni, vagy mókás pózokat felvenni, na meg ilyen lehetetlen helyeket talál magának. 

 Tegnap kivagdostam a lyukakat az epreknek a leterített geotextilen is, aztán beleültettem az eperpalántákat. Ez is kész van, de ezzel még nincs vége. Sokkal több epret szeretnék a kertben. 

Fel fogom szedni a régi eprest is és újat telepítek a helyére, de előtte kap egy trágyát a talaj és ezt a részt nem geotextillel fogom leteríteni, hanem szalmával. Ott díszeleg a maradék szalma a szilvafa alatt és el akarom már onnan hordani. 
Azelőtt ott a kis padom volt, szerettem ott ücsörögni és második éve nem tudom odatenni, itt az ideje elrakni onnan a szalmát. Mulcsolni azt hiszem csak akkor fogom a veteményest, ha nagyon nagy szárazság lesz, mint 2022-ben volt, de egyébként nem. Annyira elszaporodott a gyom a mulcsolás miatt, hogy alig győzöm irtani. Talán az idén sikerül valamit gyérítenem, igyekeztem mindent időben kikapálni. 
Inkább másképp ültetek, jóval sűrűbben, hogy maguk a növények adják maguk alá az árnyékot és úgy tartsák hővösebben a talajt. 
Jövőre az ágyásokat is teljesen megszüntetem, meg azt a sok átjárót közöttük és még vegyesebben fogok ültetni.

Egyébként tettem-vettem tegnap, de nem látványos igazán, pedig egész nap melóztam, de itt is, ott is matattam és mind olyan volt, aminek meg kellett lennie.  Kigyomláltam a sárga zöldbab ágyását, elkezdett újra virágozni, hátha fog még teremni. A régi eprest is kigazoltam, remélem lesz ma kedvem felszedni. 
Rengeteg vizet kihordtam a cukorsüvegfenyőre, az egyik bugás hortenziára, a bordó levelű japán juharra, az előkertben egy kis tujára... ezeknek ilyenkor kell a víz, mert most már száraz a talaj. 

Levettem egy ramiro paprikát, még nem pirosodnak, de ilyenkor is finom és hatalmas, azért tettem mellé a vonalzót, hogy legyen mihez mérni és minden tő totál tele van paprikával. Ilyen gyönyörű és ennyi még sose volt. 

Ez pedig a sárga cukkinim, még egy se volt rajta... nem tudom mi a búbánat van az idén a cukkinikkel. Most van rajta már 30 is ilyen kicsikből, de nem látom, hogy nőnének. Abban reménykedek, hogy most a hűvösebb időben talán mégis belódul majd és szedni is tudok róla. Eddig csak a zöld gömb cukkini brillírozott. 
Sajnos a tökisszon projektem se halad sehová...

Ekkora a sárga cukkini bokra...

A fehér kései árnyékliliomok csodaszépek most. 

Sokáig virágoznak a mályvacserjék is szerencsére. 

Tegnap esti fények, olyan sötét felhők voltak és egyszer csak  kisütött alóluk a lemenő nap, nagyon szép volt.