Éljen, már megint esett a nyomorult eső. Valaki adjon kalapokat, szeretném feldobálni... csak mert olyan rég volt már eső. Esne már bele a frász, de komolyan. 
Tegnap délután leszakadt egy akkora eső, hogy megint minden csupa sár lett, sőt szerintem éjjel is eshetett, mert nagyon vizes, sáros volt a reggel is.

Tegnap reggel korán, amíg jó hűvös volt, kimentem és felkapáltam a veteményes közepén húzódó ösvényt végig. Benne hagytam a füvet, majd szépen visszakomposztálódik a talajba. Remélem mindent elvagdostam és az eső után nem áll vissza semmi. 
Kicsit később felkapáltam a kiszedett bordó ágyásának a másik felét is. Egész szép nagyra nőtt Új-Zélandi spenótok voltak benne, azokat leszedtem, csináltam belőle délután (ha már esett) tejszínes spenótos-gombás mancsot tésztára. A gyökereit pedig kikapáltam, mert egy másik részen nő már, nem kell, hogy mindenütt legyen a kertben. 

Kiültettem egy fejes káposzta palántát (ma reggelre kilökte valami, újra be kellett dugni a földbe), a többi még nagyon kicsi, és 5 db lila káposztát is, de abból is hagytam még palántát, ha hamarabb megenné valaki, mint ahogy én szeretném. Reggelre egyet pótolni is kellett, nyomtalanul eltűnt, ahogy két bimbóskelt is pótolni kellett.
Ha picit felszáradna a föld és legalább pár nyavalyás napig úgy tudna maradni, akkor jól körbeszórnám fahamuval őket, de most még nem érdemes, minden csupa víz.  
Vetettem melléjük egy sor büdöskét is, egyrészt védelemnek, másrészt szeretném, hogy legyen a kertben büdöske. Majdnem mindet megették a csigák. 
Az idén először a talajba vetettem őket, de soha többé.  
Sokkal jobb palántát nevelni belőle és a szép nagyokat kiültetni, azt sokkal jobban meg is tudom védeni 

Kiültettem a piros cékla palántákat is, az se lett elég, ezért kiszedtem a felmagzott salátákat (végül is van még magom, majd jövőre hagyok magnak) és a helyükre vetettem egy sor céklát. 
Van amikor nem fogy a cékla, de most a savanyú is elfogyott és a cékla csatni is, amit még tavalyelőtt raktam be, elhasználtam kevert sütikbe. Belekeverem a tésztájába és nagyon finom. Almát is szoktam belereszelni és/vagy répát (a sütibe), sőt a sárga céklát is ezért szeretem, mert  azt is ugyanígy lehet használni. Van amikor eleve reszelt almával együtt teszem el. 

Aztán áthelyeztem a kis fóliaházikót a terasz árnyékos oldalára, mert még most is van benne egy csomó minden és a jövő hétre még 35 fokot is ígérnek, nem szeretném, hogy megégjenek benne a növények. Így csak a késő délutáni nap fogja érni, az se sokáig. 
Sőt még van is benne új vetés is, mert vetettem tegnap délután még római salátát és bordó lollót, utóbbi nagyon ízlik nekem. Nem is vagyok abban biztos, hogy túl sok hagyományos salátát fogok vetni a jövőben, legfeljebb főzeléknek, mert azt nagyon szeretem. De ez a bordó lolló, ez eddig nálam mindent vitt salátaügyileg. 

Aztán még a hátralévő hagyma-répa ágyást szerettem volna kigyomlálni és egy kalap alatt kiegyelni a répát, de csak a feléig jutottam, mert bekergetett az eső. 

Nem tudom egyébként, hogy altató volt-e az esőben vagy mi, de délután rám jött az álmosság és ledőltem kicsit... úgy is maradtam, hét óra körül keltem fel és ehhez képest egész éjjel aludtam és reggel se ébredtem olyan korán, mint szoktam. És most kipihentnek érzem magam, nem túlaludtnak. 
Úgy tűnik elég komoly alvásdeficitem volt már. 
Böbike nagyon élvezte a délutáni lepihenésemet, rögtön hozzám húzódott, aztán még be is takartam magam, mert fáztam, ő meg rögtön befészkelt a takaró alá és úgy aludtunk együtt. 

Elza meg ma reggel nagyon összeverekedett a Nyenyerével, tele van kitépett szőrökkel a lépcsőház, majd fel kell takarítanom. Máskor is volt már ilyen, csak nem tudtam, hogy kik marakodtak. Érdekes egyébként, a Nyenyere nagyon liliputi cica, de bátor. Nem adja meg magát, pedig Elza egy tank. Az lehet a baj, hogy a lépcsőház már Elza és Böbe felségterülete és a Nyenyere sértegeti a határokat. 
Valahogy gazdát kellene találni ennek a cicának. 

A kertben az Árnyas kert kezd nagyon brillírozni megint. Megkezdték a virágzást a tollbugák. 

A kert többi részében a cickafarkak vannak porondon. 

Ennek a pirosnak majd új helyet kell találnom, mert nem jó neki ahol van. 

Indulnak a bugás hortenziák is. 

Japán gyöngyvessző. 

The Fairy rózsa. 

Az Arabella Clamatisom, ez tulajdonképpen talajtakaró klemátisz lenne, de nem engedtem le a földre. Ebben a sok esőben jól is tettem. Ontja a virágot.