Tegnap már reggel robogtam ki a kertbe, hogy kihasználjam a jó időt. 
Rögtön fogtam a csodaásóvillát kivettem onnan egy hatalmas telep mezei szegfűt és felnyomkodtam vele azt a részt, ahová a maradék tulipánhagymákat terveztem elültetni, aztán bele is tettem a tulipánokat. Két rózsaszínt és egy sárgát. Az egyik fészket úgy csináltam meg, hogy egybe tettem az egyik rózsaszínt a sárgával. Nem tudom, hogy egyszerre fognak-e nyílni, de előbbinek nagy hagymái voltak, a sárgának pedig kicsikék. Szóval ha nem, az se baj, szerintem jól ellesznek együtt. 

Beültettem még arra a részre a két margarétás virágú krizantémot is és két picike Astert. Nem tudom milyen fajták lesznek, ha magasak, akkor majd átrakom őket máshová, de ez csak jövőre fog kiderülni. 
A nagy telep mezei szegfű sok földdel jött ki, azt csak leterítettem egy részre a tuják alá, majd kiderül, hogy megmarad-e. Nagyon szapora, ha nem gyökerezik be, az se lesz nagy baj. 

Aztán csináltam helyet a kis padnak a fedett részen és azt is behoztam és az asztalt is. Lepucoltam a megszáradt fokhagymákat és beraktam a pincébe. Majd az esős napokon a hagymákat is behordom már, nehogy fagyok jöjjenek és még kinn legyen.  

Aztán nekilódultam a veteményesnek. A répa ágyását villáztam fel, hát... egy merő gaz volt, de tényleg, még soha az életben nem volt ilyen gazos a kertem, de meglett ez is. Végül rászórtam egy csomó érett marhatrágyát, majd bemossa az eső. 

Itt a fenti képen látszik, hogy már kiszedtem a maradék padlizsánt is, na meg a paprikákat. Mind megfagytak a múlt héten. Csupa fű még a helyük...
Elhordtam a cukkinik szárát, bakker az egyik úgy megfagyott, szétolvadt a kesztyűs kezemben, tök vizes lett a kesztyűm tőle és borzasztó büdös is volt. Szerencsére már a kesztyű is lyukas volt, kidobtam a végén. 
Kihúzgáltam az Új-Zélandi spenót összes szárát is... egy tő volt, de elfoglalt kb. másfél nm-t. 

Összedaraboltam az összes kiszedett növényt a komposztra, leszedtem még a faoszlopról a hatalmasra nőtt, de szintén megfagyott hajnalkát is. 
Aztán nekiestem még a magas dáliáknak is, helybe daraboltam a szárait és a pillangóvirágokat is. 

Aztán kiszedtem a maradék sárgarépát is, jól sejtettem, ebben az ágyásban sokkal szebbek lettek. Egyelőre még lenn virítanak a vödörben, a zöldjét se szedtem le. Majd az esős napokon szépen feldolgozom és beteszem a fagyasztóba... csak helyet kell neki csinálni.
Levesekbe és salátának elég lesz, de répagombócokhoz nem. Pedig sokat vetettem, de a másik ágyásban nagyon vackok lettek. 

Nem is ebédeltem, bezabiztam a kertben szőlővel.

Aztán még levágtam a magnóliafa nagyon alsó ágait, mert már nagyon elegem volt a bujdoklásból alattuk, meg hogy eső után inkább nem mentem arrafelé a kertben, mert a nyakamba zúdult volna a víz.
Ilyen volt:

És ilyen lett: 

Egyébként borzasztó ami az udvarban van, tele van levágott ágakkal minden. A tavaly a viharban leszakadt fél diófa vékonyabb ágai az ólra vannak felhalmozva a kert végében, egy része pedig a beszakadt verem tetején van. 
A múltkor levágtam egy csomó ágat a lilaakácról is, mert már annyira belógott, hogy a kocsi tetejét karcolta volna, ugyanezért vágtam le az egyik tujából is. Az egyik adag a járda mellett van felhalmozva, a másik a kút mellett és most még a járda mellett megrakodtam a levágott magnóliaágakkal, de került ki egy nagy ág a ház elé is... tényleg kéne már egy ágaprító és összedarabolni vele az összeset.