Arra ébredtem kora reggel, hogy marha nagy macska csetepaté van kinn, illetve csak gondoltam, hogy ilyen borzalmas hangokkal csakis a macsekok lehetnek és jól gondoltam.
Meg is állt bennem az ütő, mert a Böbe kinn volt az éjjel (mostanában sokszor benn alszik, ezért szokatlan, ha nincs itthon), nem találtam őt az este és nem is jött, hiába szólítgattam. 
Kimentem reggel 5 után, miután hallottam a hangokat, de előtte amikor a redőnyt húztam fel, akkor láttam, hogy a nagy, szürkés-fehér, ösztövér, idegen cica megy el, ki a völgy felé. 
Kimentem és marha nagy bűz volt a kapubejáróban, valaki alaposan odapisilt, de nemcsak pisiszag, hanem az a jellegzetes állati félelemszaggal volt tele a kapubejáró és egy rakás kiszaggatott szőrrel. És ott volt a MosogatóCica is és a MókaKépű is (újabban Zoknis a neve). 
Frászt kaptam, mert Böbike szokott ott elbújni a kis ültetőasztalom alatt, de a Böbe  nem volt sehol. 
Megkönnyebbültem, mert ha őt bántották, akkor legalább el tudott szaladni... de szerencsére nem ez volt. Böbe egy darabig még nem jött elő, én szét rettegtem magam, hogy mi van, de végül arra jutottam, hogy azt az idegen kandúrt téphették meg, amelyiket elügetni láttam, mert se a Mosogatón, se a Zoknison nincs se seb, se tépésnyom. 
Böbe is egyben előkerült, rajta viszont van egy seb, amit már nagyon furcsállok, mert harmadszor van ott ez a seb. Ugyanott, ugyanolyan kör alakú. Ugyanott sérülne meg mindig? Mintha szög vagy drót nyoma lenne, lehet, hogy valamelyik útvonalukon van ez a dolog és amikor rohan akkor megsérti a bőrét? Nem tudom, de nem rossz kedvű a Böbe, láthatóan nincs baja, csak rettentően éber. 
Szerintem ez a hajnali csetepaté macskai léptékkel is nagy lehetett, mert Elza se mert lejönni egy darabig hátul a tetőről, márpedig Elza nem egy félős típus, ő nagyon rutinos, Elzának tekintélye van és nem is különösebben érzékeny lélek.  Ő egy nagy túlélő cica. 
Egyedül Herkulest nem érintette a dolog, ő mostanában valahol máshol alszik és csak úgy körbejárt ma reggel, mint valami érdeklődő öregúr. Azért gondolom, hogy a Böbe se volt résztvevő, mert nagyon nagy érdeklődéssel szaglászott (abban a bűzben), amikor előkerült. 
Szóval zajlik az élet a macskatársadalomban, méghozzá elég hangosan. Rémállatok... 

Böbike így alszik a fotelben, mostanában itt tanyázik:

***

A kertben viszont minden egyre szebben növekszik. Beindulnak végre a paprikák is lassan, úgy tűnik, hogy a július vége az az időszak, amikorra tényleg elkezdenek teremni. Tavaly is így volt. 

A szilva valami nagyon egyszerű, régi fajta, apró szemű is, de dugig vannak vele a fák. Azt persze nem tudom, hogy majd tudok-e szedni belőle valamennyit vagy majd a monília elviszi két nap alatt, de jó lenne legalább pár üveg lekvárt csinálni és pár dobozzal eltenni a fagyasztóba, mert télen szeretem ezeket előszedni. Rengeteg van, már egy ág is letört alattuk, sajnos nincs annyi támaszom, amennyi ága van a szilvafának. 

Szőlő is lesz bőven, szerintem ősszel szőlőn fogok élni és ha lesz némi időm, akkor majd csinálok pekmezt belőle. 

Tegnap is leszedtem az uborkát, lett újabb 3 üveggel a kicsikből savanyú uborka, a többit majd elteszem a fagyasztóba, uborkasalátának. Szeretem télen, nem szoktam olyan vékonyra szelni, mint hagyományosan, hanem vastagabb szeleteket szoktam vágni vagy vékonyabb hasábokra. Utóbbit joghurttal szeretem, tzatzikinak és akkor télen is a saját ubimat eszem, nem a vegyszeres boltit. 
Éssss! Van karalábém! Az utóbbi két évben egyszerűen nem akart megteremni, illetve akart volna, de a földibolhák tavaly felzabálták, tavalyelőtt pedig egyszerűen nem nőtt meg. 
Főztem belőle levest. 
Már paradicsomok is akadnak, de a fekete nem jó még, csak kipróbálandó levettem egyet, de kemény még és se íze, se bűze, nem is tudom milyen lesz. 

Újabb 4 padlizsánt is le tudtam venni. Ezekből is padlizsánkrém lesz, mert nagyon szeretem.
Olyan jó ilyenkor hörcsögözni és mindent berakni, aztán télen semmi nem kell venni, mert mindenem van, amit szeretek.