A tegnap  se múlt el némi kerti tevékenykedés nélkül pedig úgy elfáradtam mire kiszabadultam a munkából, hogy már gondolkodni se tudtam. 
Füvet szedegettem ki az ösvényekből, ahhoz nem annyira kell gondolkodni, sőt, nagyon jól lekapcsol és pihentet. Illetve leszedtem az uborkát, kb. 2,5 kg lett és be is raktam, csak a nagyok maradtak ki. 5 újabb üveg savanyú uborka lett belőle. 

Viszont nekem valahogy most telt meg a puttonyom a meleggel. Tavaly jobban bírtam, az idén rángatózok már tőle. Állandóan mosom a hajamat, mert borzalmasan fel tud hevülni a fejem és csorog a veríték a hajam között. Már nem is egyszer jéghideg vízzel öblítettem és éreztem, hogy jól esik a hűtés a fejemnek. 

Visszatérve a kerthez, a bugás hortenziák már kezdik felvenni a bugás alakot és csodák csodája az új hajtásokon is bimbók alakulnak. Egyszerűen csodás növény.  

Az újonnan ültetett fehér lufi is jól érzi magát. 

A kúpvirágok teljes pompában. 

Érik a termés a mahónián. 

Csodaszép színük van a díszdohányoknak. Maguktól keltek a tavaly szétszóródott magokból, bár nem emlékszem, hogy ilyen sötétlila lett volna... 

A kárpáti harangvirágot már annyit fotóztam, de sose közelről. 

És most a fő attrakciók a kertben a liliomok, hatalmasak, ezek is nagyobbak mint én vagyok. Nehéz őket fotózni, mert lefelé bókolnak a virágaik, de csodaszépek, a fotók nem adják vissza, hogy mennyire.