Mostanában korán reggel kimegyek fotózni a kertbe és úgy maradok. Észreveszek ezt-azt, amit meg akarok csinálni és olyan szépen eltelik az idő. 
Tegnap reggel is gyomlálgattam kicsit, de csak azért, mert megláttam egy nagyra nőtt csalánt és gondoltam csak nem hagyom már ott és akkor már kiszedtem a többi füvet is arról a részről. 
Aztán mivel nagyon feltámadt a szél és viharokat is ígértek, kitámasztottam a kis fóliaházikómat úgy, hogy elé toltam az egyik nagy, nehéz faszéket. Oldalról a pad tartja, a másikról pedig egy nagy cserép csokimenta. 
Közben viszont belenéztem és láttam, hogy a toszkán fekete tépőkel palántáim milyen nagyok már és gyorsan kiültettem őket. 
Aztán megláttam a menyecskeszem palántákat is, volt köztük 3 jó nagyra nőtt, azokat is kiültettem. 
Így megy ez, hozza egyik dolog a másikat, de végül annyira leizzadtam a napon, hogy bejöttem. Nagyon nehezen viseli a fejem a napot. Szívem szerint jéggel teli sapkában mennék ki, mikor meleg van. 

Rendeltem elefántfokhagymát... nagyon kíváncsi leszek, de most kell majd ősszel elültetni, így elvileg jövőre már lesznek ilyen giga méretű fokhagymáim. Bár azt írják, hogy nem az az erős fokhagyma íze van, hanem egy kicsit fokhagymás és egy kicsit póréhagymás, na majd meglátom. 
Jah és a póréhagymáimat is feltöltöttem földdel a szára körül, nőnek, mint a bolondok. És délután megint felkötöztem a paradicsomokat is, mert azok is nőnek, mint a bolondok. 

Aztán (délelőtt) a városban jöttömben-mentemben megláttam, hogy nyílnak (hihetetlenül korán) a mályvacserjék is és ráadásul fehéret is láttam. Le is parkoltam gyorsan az autót és elmentem hajtásokat szedni dugványnak. A mályvacserjével nekem eddig sikerem volt, mert a most meglévő két cserjémet már a saját dugványomból neveltem. 
Volt azelőtt is a kertben, de ki lettek vágva, amikor kivetettem a hosszában futó kerítést, akkor csináltam róluk a dugványt, mielőtt kivágták volna őket. Persze visszanőttek, de még most sem akkorák, mint ami a dugványból lett. 
Egyébként érdekesek, dugványként még egyformák voltak méretre, mégis mára az egyik kétszer akkora, mint a másik. Az egyik (a nagyobb) lila virágú, a másik rózsaszín. Szerintem valami vízér futhat alatta és a kisebbet az egyik évben visszafogták a kúpvirágok is, mert teljesen benőtték. A lilából (a nagyobb) most csináltam egy újabb dugványt, mert apu is szeretne olyat. 

Jönnek-mennek a dugványok is, sajnos már van, amit ki kellett dobnom a rengetegből, mert látszik, hogy nem lesz belőle semmi. Azt a cserjét kellett kidobni, aminek nem tudtam nevét, de nem lett sikeres a saját kikeleti bangitámról vett dugvány sem. Majd kísérletezni kell, hogy mi hogy sikerül. 

Itt vannak a mályvacserje szerzemények, ezeknek most nem szitáltam a komposztot, nagy cserépbe kerültek, kevertem bele egy kis perlitet. Viszont a napokban már szitáltam egy csomót és eltettem zsákba, hogy tavasszal legyen majd a palántáknak jó porhanyós komposztom. nem biztos, hogy majd márciusban olyan idő lesz, hogy szitálgatni tudok, sőt. 

A havasi sisakvirág lassan befejezi erre az évre, de gyönyörű, még hozott virágot oldalhajtásokon is, attól ilyen sűrű. 

A cserjés pimpó is virágzik. 

Liliomok

Rózsa

Lepkevirágok, ezek egynyáriak, de minden évben vetek magot, mert nagyon szép virág.

Ezek pedig a kert képei, már lehet távolabbi fotókat is készíteni, szépen alakul a kert évről évre.