Nem néz ki jól, de azért nem hagyom cserben a veteményest sem. Délutánonként mindig kimegyek és matatok valamit. Valamiért nagyon nehezen indul az idén a veteményes, talán mert nincs elég meleg, csak ez a sok hideg eső, vagy nem is tudom. Egyedül a paradicsomok nőttek meg nagyon szépen, főleg amik hátul vannak a nagy ágyásban. Marie-Luise Kreuter Biokert című könyvében olvastam, hogy a paradicsom saját magát szereti, ezért nem érdemes bevenni a vetésforgóba, hanem mindig ugyanoda visszaültetni és tényleg. Szeret ott lenni, azok a paradicsomok a legszebbek és legerősebbek, pedig az összeset ugyanúgy ültetem, mindig kapnak marhatrágyát fejtrágyának. 
Hétfőn egy sor répát egyeltem ki és kiszedtem a gyomot is belőle és végigkapáltam az ágyást. Kapott mulcsot a karalábé is. 
Kedden az uborkát gyomláltam ki és letakartam mulccsal a talajt. Tegnap a petrezselymet gyomláltam ki és a másik uborka ágyást is, ami szintén kapott mulcsot. Illetve megint egyeltem répát, még van hátra egy sornyi. 
Kiültettem a két okra palántámat is, ennyi kelt ki... magnak legalább lesz rajta, remélem. 
A horolókapával még végighúztam a nagy paradicsomágyást is, meglátom melyik gyom maradt talpon, azt majd ma kiszedem és mehet rá a mulcs. 
Aztán hétvégén a (karalábé, káposzták, brokkoli, bimbóskel stb.) palántáimat fogom kiültetni, mert már nagyon, de nagyon nehezen bírják a kis poharakban és virágpalántáim is vannak még, amik kiültetésre várnak. 

 Ez itt az uborka (a keddi)

A babok is kaptak nagyobb karókat és fel is madzagoltam, mert az állítólagos bokorbabom elkezdett mászni... lövésem sincs, hogy végül mi lesz belőle. 

Ezeket egyeltem ki... ez se valami híres, tényleg nem tudom, mi van az idén, nem nőnek a vetemények.

Itt pedig a jobb oldalon látszik a frissen mulcsolt karalábém, középen pedig a Böbe csücsül. Ha kinn vagyok, folyton a nyomomban őgyelegnek a cicák. 

 Ezek meg annyira gyönyörűek, hogy - bár tudom, hogy ezek már az ezredik szarkalábas képek - nem tudom megállni. 

Itt már mutatják magukat a sötétkékek is.