A hétvégével Pongrác, Szervác és Bonifác el is masírozott, remélem most már javulni fog az idő valamennyire. Egyébként örüljünk, hogy nem hoztak fagyot, csak ezt a lehűlést és esőt. 

A szombati sikerélményből táplálkozó lendületem annyira kitartott, hogy vasárnap már reggel 8-kor, abban a vacak időben, nyargaltam ki a kertbe és kiszedtem a gyomot a tárkony környékéről. A fű ami ott nőtt, már majdnem magot hozott, muszáj volt kiszedni és a seprencével is bajlódok, így is minden évben sikerül egy párnak szétszórni a magját, ha nem nálam, akkor a szomszédnál magzik fel. 
Így kiszabadultak a krizantémok is, nem is látszottak a fűtől... egyébként lehet, hogy meg fogom nyírni a tárkonyt. Nem saját ötlet, tavaly láttam valahol a FB-n, valaki szép, kis, gömbölyű bokrot nyírt belőle. 
Orosz tárkony, már majdnem kidobtam, mert zéró illata van, de érdekes módon, amikor megszárítom, akkor lesz nagyon finom tárkony illata és az íze is jó, használom főzéshez. 

Nem lett szép, de kikaróztam a borsót is és húztam ki zsinórokat, amibe kapaszkodhat. Vettem műanyag rácsot neki, de nem volt kedvem vele vacakolni, majd jövőre... vagy jó lesz az uborkákhoz. 

Feldaraboltam a komposztra a tegnap kivagdosott szederszárakat is, pár vastagabbat megtartottam a borsóhoz karónak, mert nem elég a bambusz, pedig még vettem is újakat. 
Tavaly a szárazságban az egyik feketeribizli bokornak is sok ága kiszáradt, azokat is kivágtam, daraboltam.
Kis poharakba vetettem még palántának, ami a múltkor kimaradt: toszkán fekete tépőkelt, sima tépőkelt és radicchio salátát. Akartam még vetni tölgylevelű tépősalátát is, de ma megtaláltam a kertben. 
Még kimentem az eső előtt gyorsan kigyomlálni egy ágyást, mert a retek nem látszott ki a gyom közül és ott volt egy másik sorban a saláta, már egészen kis aranyosak. 
Így maradt egy pohár földem és tettem bele a sziklakertből kőtörőfüvet, mert alig maradt belőle valami - ugye mindig ezt emlegetem - a tavalyi szárazság után. Itt látszik, hogy alig van belőle, de beültettem egyebekkel is azt a részt, ha dúsabb lesz, talán a nedvesség is jobban megmarad, mert így nagyon hamar kiszárad. 

A kert egyébként tiszta vadregény most már, kinyíltak a gyöngyvesszők is, belombosodott a magnólia is és szemben a hatalmas életfáim... hát imádom ezt a kertet. 

 A kis tamariskám is virágzik, olyan kis aranyos, nagyon várom már, hogy szép, nagy fa legyen belőle, de pár évbe még bele fog telni. 

Kutyatej. 

Kapásból 3 féle kövirózsa. :) 

 És még szedtem be egy csomó kakukkfüvet és citromfüvet is, csináltam belőlük 70%-os alkohollal tinktúrának valót és a citromfűből szirupnak is tettem el. A nagy üvegben a szombaton eltett lándzsás utifű van, vasárnap reggelre jól összeesett, akkor megtömtem további levelekkel, de délutánra megint így összeesett, már nem teszek bele többet. 
Ugyanígy összeesett a citromfű is, csak sokkal hamarabb, abba is töltöttem utána.