Szállingózik a hó ma reggel... :(

Az összes macskám kinn aludt az éjjel, pedig -4 fokot ígértek ma reggelre, de szerencsére 1 fok van. Lassan megtanulom,  hogy ők sokkal jobb időjósok. Amikor nem jönnek be semmilyen hívásra, akkor nem lesz hideg. 
Este vagy tízszer néztem ki, még az ágyból is felkeltem, visszaöltöztem és kimentem őket hívni, de Elza szaladt be csak, mikor azonban az ajtót be akartam zárni, akkor kiszaladt, pedig őt aztán nehéz kimozdítani a verandáról. Mióta otthonra talált itt nálam, azóta nagyon ragaszkodik és szó szerint tudatában van, hogy neki itt van helye. 
Sokkal okosabban ezek az állatok, mint valaha is hittem volna. 
Sokan azt hiszem azért tévednek a macskákkal, mert azon mérik az okosságukat, hogy mennyire szófogadók. Nos, semennyire se szófogadók, de mégis hihetetlenül intelligens kis lények. Nagyon örülök, hogy lett alkalmam megismerni őket. 

Emlékszem, hogy írtam ősszel, hogy majd tavasszal az a hideg idő milyen jó lesz, amiben már ősszel nem volt kedvem kimenni a kertbe. Pont így voltam tegnap, hideg volt, borús és szeles is, de olyan jól esett kinn lenni megint, hogy az valami csoda. 

Felvilláztam egy ágyást, amihez ősszel már nem nyúltam, mert benne voltak a müncheni sörretkek, a fekete retkek, a rapinik meg a kínai kel is. A retkeket december elején szedtem fel belőle, akkor már csodaásóvillázzon a fene. 

Vannak száraz cuccok, amiket simán otthagytam az ágyáson, már nem izgat annyira, hogy szép tiszta legyen a kert, nem is olyan. Tele van a kert mindenütt a visszadarabolt növényi maradványokkal. Ez a komposzthagyó mulcsolás, az évelőágyásban csodásan működik. Tavaly a rengeteg búzavirágot és minden növényi szárat visszadaraboltam. Nagyon jót tesz a talajnak, nyáron szinte pillanatok alatt lebomlik és hűti a talajt, tartja a nedvességet és idővel majd szép, vastag humuszréteget fog képezni. 

A veteményesben ezt így nem tudom csinálni, nem is akarom. Látom a neten, hogy sokan már most betakarták a a talajt és majd csak széthúzzák a mulcsot és közé ültetnek, de szerintem a talajnak előbb fel kell melegednie, Majd azután takarom csak.
Ahogy látom sokan mennek ész nélkül mindenféle irányzat után, de nem igazán figyelik, hogy valójában hogy működik a kert. Időnként olyan eszement  hülyeségeket tanácsolnak egymásnak az emberek, hogy a fülem is hatfelé áll tőle. 

A tavalyi komposztból (amiről leszedtem a keretet) végül a szárazakat átraktam a komposztálóba és ráhordtam a rengeteg kiszedett zöldet. Kicsit fájt a szívem a sok kiszedett fűért, mert értékes tápanyagot hordok el így a kertből, de olyan füvekkel vannak részek beterítve, amit nem akarok engedni tovább szaporodni. Ez a kis zöld fű (a képen) ilyen kicsi marad, pár centis csak, de mindenhol van belőle és amikor virágzik is alacsony,  a damil se éri el, csak ha megbillentem a kaszát és gyakorlatilag a földből is kicsapkodom vele a dudvát. 

Tavalyelőtt ősszel (se tavaly tavasszal) lustaságból nem villáztam fel a veteményes közepén a járatot, illetve azt gondoltam, hogy szép lesz az úgy zölden és ennek eredményeképpen ebből a fűből most kb. mindenütt van a kertben. 
Ezért elkezdtem felcsodaásóvillázni, de nem jutottam még a harmadáig sem. Úgy vagyok vele, hogy majd mindig felnyomkodok valamennyit, egyelőre még nem veteményezek, mert hideg a föld, addig van időm ezzel foglalkozni. Illetve ezt később is lehet, amikor a répa-borsó-petrezselyem stb. kombók már a földben vannak, akkor megint lesz rá idő. 

Egyelőre ennyire jutottam: 

Egyébként  nagyon be van füvesedve a kert, egész télen nőttek a gazok ebben az enyheségben. A rengeteg kiszedett zölddel kb. negyedig lett a komposztáló, a tetejére még ráhordtam a sásliliom szárait, amik ősz óta ott hevertek a földön. 

 Levágtam egy csomó elszáradt krizantémszárat is, illetve kiszedtem a még a kertben virító egynyáriak szárait is, és feldaraboltam őket és mindent visszaraktam a talajra. 
Kitakarítottam még kisebb részeket is, ahol évelők és hagymások bújnak. Még nem húzkodtam le róluk a szénát, mert még ígérnek fagyokat. Később is majd csak a növényeket szabadítom ki, a széna marad a talajon mulcsnak.
A kis boróka körül látszik a sok visszadarabolt rész. Az oszlop meg remek kaparófa a cicáknak. A kert összes faoszlopát használják! :))
Találtam is valamit a boróka mellett, amiről nem tudom mi az, de sorban vannak és emlékszem is, hogy ültettem oda tavaly valami virágot, de már nem tudom mik lesznek azok.  Majd kiderül... ezek szerint évelő. Mikor megy a nagy ültetési dömping, akkor egy darabig mindig számontartom, hogy mit hová, aztán egy idő után fonalat vesztek és már lövésem sincs, hogy mit hová ültettem. Úgyis kiderül, amikor megnőnek és legalább meglepi... .))))

Kis mozaikokban más helyeket is kigyomláltam, ezekről nincs fotó, de ezek is haladást jelentenek és ezzel a kert több részén is látszik valami kis munka nyoma. 
Elhordtam egy pár vödör magnólialevelet egy másik komposztálóba, amiben a savanyú komposztnak való készül. Jól belocsoltam és lecsuktam a tetejét. A többi magnólialevél be fog masírozni a bokrok alá, majd ott szépen elenyészik. 
Kb. ha két hétig kinn tudnék lenni egyfolytában, akkor egészen rendbe tudnám tenni az egészet, de hát ez csak álom. Mire meg majd eljutok nyugdíjba és lesz időm rá, majd ki tudja tudom-e még csinálni... ez a 65 éves nyugdíjkorhatár valódi emberkínzás. 
Jah és letettem egy darab (igen, 1 darab) járdalapot is, majd egyszercsak szépen el fognak fogyni és lesz egy fasza, új kerti ösvényem.