Ma reggel -9 fokra ébredtünk, most nagyon örülök, hogy jól betakargattam mindent odakinn. 
Úgy látom, hogy ez a hét lesz ilyen fagyos, aztán visszaenyhül az idő. A jövő hétre is fagyokat ígérnek még, de már nem ennyire hideget. Meglátjuk.

Böbike kora reggel kikéredzkedett, aztán 3 perc múlva jött is be. Fázott a macskabunda! :)))
Rájöttem, hogy miért nem lehet simizni, valami sérülés van a bőrén. Most már látszik, mert a szőr a nyalogatástól elkopott körülötte vagy direkt kiszaggatta nem tudom. Egy kerek lyuk van ott, annyira furán szabályos, mint amikor bőrlyukasztóval átütik a bőrt. Nem tudom, hogy kerítés drót fúródott-e bele, vagy valami szögbe hátalhatott bele. Találtam egy puklit is rajta, szerintem felakadhatott valamin, vagy beleesett, de jól megütötte magát. 
Viszont nem gyulladt az a rész, nem is piros és nem is forró. Ha gyulladt valami, elég a kezemet fölé tartani és érezni lehet, de nem forró. Majd figyelem, ha valami változik, rosszabbodik, akkor megyünk a dokibácsihoz.

Kifigyeltem a MókaKépűt, ez a cica bizony szintén kandúr... mivel ő idegen cica és bizalmatlan is, nem igazán szoktam felemelt farokkal közlekedni látni, de most, hogy figyeltem, így megláttam, hogy fiú. Az egyetlen jó oldala, hogy nem fog idefialni, na de 3 kandúr! Mondhatnám, hogy imádnak engem a macskapasik, de az az igazság, hogy a kaját imádják. :))))) Még jó, hogy a két lány ivartalanítva van. 

Halott madárkát találtam tegnap a kertben... szerintem csuszka. Nagyon sajnálom szegényt, nem tudom mi baja lett. Nem hinném, hogy valamelyik macska kapta volna el, mert akkor meg is ette volna. Lehet, hogy csak beteg volt. Olyan rossz halott állatot találni, megvisel a gondolat, hogy ő már nem fogja látni az idei tavaszt. :(

Elolvadt a hó is teljesen, délután olyan csodaszép színekben pompázott a táj, hogy lefotóztam a vöröslő naplementében a dombokat, gondolom szél lesz megint. Vagy még mindig? 

Ültettem a hétvégén újabb két növényt. Elültettem a pepinót is, még soha nem volt ilyen növényem, de szeretném, ha teremne, ezért a korai ültetés. 
A másik a sisakvirág, amit a tavalyelőtt szedett magokból remélek. Tavaly egyetlenegy kelt ki és sajnos az se maradt  meg. Egy darabig éldegélt a kertben, aztán elpusztult. Nem tudom miért nem sikerült megtartanom, ezért próbálkozom újra, feltéve, hogy akár egy mag is csíraképes lesz.