Eszméletlen hideg szél fúj kinn, cserébe viszont nagyon szépen süt a nap. 

Reggel apu meglepett, meghallottam odakinn a zúgást, kivágta az öreg, beteg szilvafát a ház előtt. Végre az idén már nem fog nekem ott szemetelni. Az udvarban is kivágattam vele egy tuját, ami tavaly valahogy ott maradt, de már nem igazán volt nevezhető tujának, nagyon rossz állapotban volt. Legallyazta a kivágott tuja melletti két hatalmas keleti életfát is, most már fa kinézetük van, nagyon vastag a törzsük is.Hogy ezek mekkorák már! 

Azon agyalok, hogy a tuják alatti törmeléket lehet, hogy bekomposztálom. A múltkor már összegereblyéztem egy csomót, de most még többet is össze tudok majd szedni. Az ágdarabokat majd szépen zsákokba rakom és elhordják a zöldhulladék szállítók, az aprajának pedig befogom az egyik komposztálót. Azt olvastam, hogy nagyon jó savanyú komposzt lesz belőle, jó lesz a hortenziáknak. A többesszám azért, mert ugyan most csak egy van, de bugás hortenzia is jön, már meg van rendelve és lehet, hogy kipróbálok egy rododendront is jövőre. Elég savanyú a talaj a tuják alatt, néztem, hogy visszamohásodott a teteje, még a szőlő között is, pedig tavaly fel lett rotálva és összeszedtem az összes mohát is, amit csak tudtam, de visszamohásodott azokon a részeken, amikhez azóta nem nyúltam. 

Bemohásodott a medvehagyma is, ezért onnan elhúztam a mohát a gereblyével és rengeteg pitypangot meg vérehulló fecskefüvet kivagdostam késsel. Kiszedtem megint egy csomó tyúkhúrt... azért rémes, hogy február vége van és gyomlálni kell, mert ezt a növényt nem igazán érdekli, hogy tél van. 

Szépülnek a hóvirágok is, de a kis "hóvirágmezőmön" még alig bújtak ki. 3 éve, amikor idejöttem, egy pár szál volt csak, de évről évre szaporodik, azt remélem, hogy idővel majd egy kis (négyzetméternyi csak) hóvirágmező lesz belőle. Az elkövetkezendő hét nem fog nekik kedvezni az biztos, még -7 fokot is ír az előrejelzés. Eltakarodhatna már a tél.