Ma hajnalban nagy labdázásra ébredtem, Böbike megtalálta valahol a pingpong labdáját és sürgős játszhatnékja támadt, de nem ám a szőnyegen, hanem az ágyam alatt. Én meg pislogtam, mint a béka a miskolci kocsonyában, hogy mivanmá'. Szerintem direkt csinálja. 
Máskor meg felugrik az ágy fejtámlájára és ott körmikézik a fejem felett a RémCocó! 

Ma is sikerült vennem egy dudvát, egy magas, kék szibériai nőszirmot. Ha az lesz, amire gondolok, akkor az fenomenálisan gyönyörű lesz. Már vettem egy ilyet tavaly is, de sajnos nem maradt meg, szerintem hidegsokkot kapott attól, hogy korán kiültettem. Most nem fogom, a többit se ültettem ki, hanem cserepekben vannak a pinceablakban és nagyon szépen fejlődnek. Majd tavasszal kiültetem őket és aztán már kinn is hagyom, mert évelők mind. 

Nagyon fáj még a fogam ördögszemre is, de már annyi magom van, hogy nem is fogom tudni hová ültetni őket és jövőre is kell hagyni valamit. Mert ugyanígy ki fog törni rajtam a gyűjtögethetnék és ha most mindent megveszek, akkor mi marad jövőre? 
Na jó, persze ez röhejes, mert pl. hunyorok még mind kellenek, kell még narancsszínű izsópfű is, meggyszínű és rózsaszín monarda, világoskék keltike... és még sorolhatnám. Kell egy nagyobb kert. :P