-4 fok van kinn...

"Közel a tél, tudd meg, ember, kórót zörget a november" - most olvastam egy cikkben. Igen, sajnos ez még csak az eleje a hosszú őszi-téli időszaknak. Jaj, de messze még a tavasz!
Próbálok én pozitívkodni és a pihenős oldalát nézni (ami egyébként jól is fog esni), de akkor is hideg és sötét a tél. Persze tényleg mindegyikben van valami jó a kertész lelkű embernek. A november az, amikor jól esik behúzódni és megpihenni az őszi munkálatok után, decemberben ott a karácsony, amit imádok. Készülődés és az idén két hét szabadság, mert egész évben nem voltam hosszú szabin. Januárban már lehet nézni, hogy hosszabbodnak a nappalok, februárban (ha nem olyan, mint a tavalyi volt) már lehet kimászkálni és szemmel növeszteni a hóvirágot, márciusban pedig palántaültetés, krókuszok és akkor már minden van, ami a kertész életét beindítja. Gondolom, akinek üvegháza van, annak nem is ér véget a szezon, de nekem sajnos még nincsen. 

De vissza a tegnaphoz, nem tudom mi volt/van velem. Tegnap déltől 3-ig dolgoztam kinn a kertben, de úgy jöttem be, mint a vert seregek. Mindenem fájt és rettenetesen fáradt voltam. Napok óta tartanak ezek az izomfájdalom-szerűségek. 

Viszont legalább túlteljesítettem a tervet. Reggel sütöttem egy pörköltet, kiporszívóztam, aztán pedig felhoztam egy csomó birsalmát. Megmostam, feldaraboltam (a magházat is kiszedtem) és megfőztem 1 citrom levével. Aztán leöntöttem róla a levet, összetrutymóztam a krumplinyomóval, hozzáadtam kb. 80 dkg cukrot (nem tudom mennyi volt a birsalma, szerintem másfél-két kilónyi, vagy kicsivel több) és összefőztem. A végén még egy citrom levét belelöttyintettem, beleszórtam a diót, rottyantottam rajta egyet és kiszedtem őzgerincbe és egy tepsibe, amit előzőleg folpackkal kibéleltem. Egész nap a konyhában volt, estére pedig betettem a hűtőbe, már meg van dermedve. Ma reggel kivettem a formából és anyagpelenkára tettem a sütőnek a rácsára, hogy alulról is szellőzzön. És akkor most következik két hét, amikor csorogni fog a nyálam érte, mert majd többször meg kell forgatni, hogy jól ki tudjon szikkadni, de nem ehetek belőle. Csodálatos birsalma sajt lett belőle, az íze nagyon finom, még melegen kóstoltam. 

Itt még a fán vannak: 

 Itt pedig már a tepsiben: 

 Aztán amikor kész lettem vele, akkor kimentem a kertbe, felcsodaásóvilláztam a maradék kis darabot, a füvet is kiszedtem belőle és ha már... akkor a hagyma helyét is felvilláztam, mert elég sok gyom nőtt ki belőle. Az a rész tavaly még parlag volt, most másodszor vagy harmadszor villáztam fel, de szerintem még tavasszal is kell majd. 
Aztán a kert másik részében is villáztam egy darabot és elültettem a 3 új krizantémot is. 

Az előkertből összeszedtem az orgonaleveleket. Végül úgy döntöttem, hogy nem zsákolom be, hanem a komposztra tettem. A zsákba a magnólia levelét rakom, nagyon sok van és még a fán is nagyon sok van... :( 
Kívül, a ház előtt a múltkor már felcsodaásóvilláztam egy újabb darabot, de csak egy részéből szedtem ki a füvet. 
Most kimentem és dugdostam el pár törpe nárciszhagymát, és a maradékból kirázogattam a füvet és elhordtam egy helyre ott kinn. Ott is elkomposztálódik, majd idővel szétterítem. 
Ezektől jól elfáradtam és utána egész délután agonizáltam, aludni nem akartam, mert akkor éjjel nem tudtam volna, fenn lenni meg szenvedés volt. Viszont nagyon jól aludtam. 
Most nagyon örülök, hogy  ma nem kell dolgozni, sőt még holnap is szabin leszek.