Ezúttal nem "fosztottam ki" egyetlen kertészeti árudát sem, hanem szedtem egy nagy zacskó nemtudommilyenbigyókát, amit aztán, amikor közel mentem hozzá, elég gyorsan meghatároztam: borsos varjúháj. Már a múlt héten kiszemeltem, amikor anyuékhoz mentem, tele van vele az út széle és elég komoly párnákat alkot, egy szem fű nincs közötte, mert nem engedi maga közé. Eddig nem vettem észre, mert nem virágzott, de most tele van virággal, csak úgy virít a sok citromsárga folt az árokparton végig. Őszintén remélem, hogy nem az úristenhogyszabaduljakmegtőle növény lesz belőle. 

Elég nehéz volt elültetni, mert picikék, szinte száraz volt a száruk, 2 centisek... benyomogattam a sziklakertben a földbe őket kis csomókban, meglocsoltam, oszt hadd szóljon. Meglátjuk mi lesz belőle, de nehezen tudom elképzelni, hogy ne maradjon meg, azért amíg begyökeresedik, majd locsolgatom őket. 3 helyre is tettem belőle. Majd ha megerednek, akkor teszek róluk képet is. 

A másik szerzeményem egyelőre vízben van, a régóta vágyott tamariska. Törtem pár oldalhajtást egy tamariska bokor oldaláról. Remélem meg fog gyökerezni, bár eddig a fás dugványokkal valamiért nem igazán voltam szerencsés, mindösszesen a két mályvacserje gyökeresedett meg, ők viszont szépen hajtanak. 

Visszakanyarodva a tamariskára, régi vágyam, nagyon fogok figyelni a hajtásdugványokra, mert nagyon szeretném, ha meggyökeresednének. 

Egészen hihetetlen különben, hogy mennyire eluralta már a kertészkedés a gondolataimat, mindenhol azt nézem, hogy mit lehet elültetni, szaporítani, hol van kertészeti áruda, mi az a rózsaszín (vagy akármilyen) az út mellett, amiért aztán vissza is tolatok... merthogy előfordulnak ám kivadult növények is itt-ott. Pl. így jött haza a legelső kék lenvirág is. Megláttam, de nem volt nálam semmi, amivel kivegyem, ezért másnap képes voltam visszamenni, szakadó esőben és kiásni... 2 volt, egyiket apunak adtam, nála még most is megvan és szaporodott is, elhullatta a magját, nálam sajnos az a növény télen kipusztult. Amik most vannak, azokat magról neveltem tavaly. 

És jó hír, hogy a múltkor "lopizott" tarackoló kékgyökér él! Szorgalmasan locsolgatom és - ugyan leszáradtak a levelek az összesről - de az egyiken új hajtás jelent meg és határozottan él. Nnna! :)))