Böbe nem tudta hová rakni magét reggel. Még sose nyűglődött ennyit. Felkeltünk, evett, aztán ki akart menni, de hát ma is -3 fok van reggel, így aztán meggondolta magát és bejött. Aztán kiment, aztán bejött és nyafizott. Adtam még neki enni, kicsit még falatozott, aztán nyafizott. Megkínáltam jutival, de két falat után elment és ki akart menni, de nem ment ki, hanem benn kóválygott a nyomomban és nyafizott. Bement az almostálba, kapart kicsit, aztán kijött. Próbáltam vele játszani is, de azt se akart, simizni se... remélem nem fáj semmije, bár nem úgy nézett ki. 

Most kinn van, mert végül kiment, szegénykém olyan semmise jó állapotban volt reggel, szóval nem tudom mi van. 

Az utóbbi két napban olyan kis fura volt, nem lehetett őt simizni se, elszaladt tőlem, végül tegnap este megtért és az ölemben aludt jó sokáig. Nagyon tud az ölemben henyélni, kitekeredik, az elő lábait kinyújtja és belekapaszkodik a pulcsimba a karmaival, vagy az államat simogatja. :) Böbike ivartalanítva van, ezért nem értem mi volt vele, az is lehet, hogy odakinn megijedt valamitől, mert nagyon csavargó cica. Azt olvastam, hogy az ivartalanított cicák benn vannak és sokkal nyugodtabbak, de Böbike hajnaltól estig kinn akar lenni, bár az utóbbi pár napban elég sokat volt benn is... igen, picit fura most a Coca! 

Elza reggel bejött a verandára pihenni, most a plédijén fekszik. Már nem alszik benn mostanában, de a napi szeretetadagért bejön. Simizni kell, körbedörgölőzi a lábaimat, kicsit megharapdál, de csak finoman. Ő egész más mint Böbi,  persze Elza már macskanéni, Böbe meg még gyerek.

Herkules is megvan, szegénykém még mindig nagyon szakadt, a párzási időszakban annyira tönkremennek ezek a macskák, hogy az szörnyű. Viszont legalább újra van étvágya és eszik is, remélem összeszedi magát hamarosan. Herkulest nem tudom, hogy fogom elkapni, nagyon magamhoz kéne édesgetni, de majd ha jó idő lesz és többet kinn leszek, akkor talán sikerül, különben sose fogom tudni ivartalaníttatni. 

És végre péntek van. Hétvégétől már nem ígérnek fagyokat, remélem úgy is lesz. Elő fogom készíteni az ágyásokat az ültetésre, kialakítom őket, elgereblyézek kicsit, ki akarom hordani az összegereblyézett apró ágakat, szétültettem a paradicsompalántákat, mert már nagyon muszáj és kiteszem őket a ház elé a fal mellé, ott nem fognak megfagyni, még ha lesz is pár fokos fagy, mert a déli oldalban védve vannak. És most már tényleg rendbe kell hoznom a kis melegágyamat (fóliadobozomat) is, oda pedig kiteszem a karalábépalántákat, a többi még benn marad. 

Úgy tűnik minden kikelt a kék léggömbvirág kivételével, szerintem az a mag csíraképtelen. Kíváncsi leszek a többire, van fehérben és rózsaszínűben is.  

Aztán húsvétkor ültetés. Vettem ki szabit, előtte és utána 1-1 napot, így 6 napom lesz végre és kiszabadulok a kertbe ültetni, meg úgy általában. Akarok egy kicsit kinn sütni-főzni is, élvezni kicsit a szabadságot, úgyis olyan gyorsan eltelik. 

Az utóbbi időben azt számolgatom, hogy tudnék kiszabadulni a munkahelyemről, mert hogy 65 éves koromig nem akarom már azt csinálni, nem akarok abban élni, ami ott megy az biztos, mert akkor meg sem érem. Az elmúlt hetekben komolyan megijedtem. Olyan magas volt a vérnyomásom és semmi nem vitte le, persze, mert azon a feszültségszinten egyszerűen nem lehet élni, ami bennem van. Tényleg  nagyon megijedtem. Változtatnom kell a táplálkozásomon is (túl sok édességet eszem) és a hozzáállásomon is vagy el kell onnan jönni. Sajnos a legnehezebb a hozzáálláson változtatni, csak ideig-óráig megy aztán megint, újra és újra beszippant a közeg.