Na, ez egy igazán tevékeny nap volt. 

Reggel apu szólt, hogy még jön folytatni a metszést, én meg beüzemeltem az akkumulátoros ágvágót. Tegnap  feltöltöttem az aksiját és megnéztem a kézikönyvét. Az az igazság, hogy már lassan két éve, hogy megvettem, de még be se üzemeltem, csak összeraktam. Így múlt el a garanciája is, de szerencsére kutya baja, működik gyönyörűen. Én is kipróbáltam, simán fogok tudni vele vágni, bár elég súlyos, de azért a nagy, öreg szilvafáról lecsaptam vele két ágat és az öreg orgonáról is egyet. Most már nem félek attól, hogy vegyek egy láncfűrészt, mert tulajdonképpen ez is egy kicsi láncfűrész, hosszú nyélen. Max. 12 centis ágat lehet vele átvágni. 

Megint tele van faágakkal a kert...  nyeeeheheheeee.... (itt a kínjában sírós emoji helye van). Összehordtam őket hátul egy nagy kupacba, majd fokozatosan el kell égetni. Azt hiszem egész nyáron kinn fogok sütni-főzni és majd szépen elfogynak, de az is lehet, hogy majd egy-két-több égetési napon rakok tüzet és szépen elégetem az összeset. Gondolkodtam már egy aprítógépen is, de amikor megláttam, hogy külön vezeték kell és hogy 3-4 KW-osak, akkor elengedtem az ötletet. 

Jól nekiugrottunk a szilvafáknak is, kivágattam apuval a közepüket, hogy inkább tál alakúak legyenek és elérhetők.  Jól átformáztuk őket. Nem tudom túlélik-e, de ha nem, azzal se lesz bajom. Ezeket is lekenegettük fagéllel, bár azt olvastam, hogy a csonthájasokat nem szabad ilyenkor metszeni, de nyáron nem fogok a lombos ágakkal vacakolni, az biztos. 

Hátul az egyik meggyfáról kiderült, hogy cseresznyefa. :)))) Tulajdonképpen örülök neki, mert tavaly sajnáltam picit azt a hatalmas cseresznyefát, amikor kivágták, de már nagyon beteg volt és túl nagy is volt, nem lehetett elérni a cseresznyét. Hiába no, ez a kert valóban nagyon el van öregedve, de megint sokat alakult.

Délben pihenésképpen lemostam az autót, mert már nem lehetett látni, hogy mi van a kosz alatt. Nem állítom, hogy nagyon tökéletesen szép lett, mert itt-ott foltos, de legalább látszik, hogy látott vizet meg kefét, amivel összemaszatoltam. 

Apu megmetszett nekem még pár szőlőt, a többit pedig elkezdtem kivágni. Kivágtam egy egész hosszú sort, megkezdtem egy másik sor kivágását is, illetve a többi sornak az elejéből kivagdostam, ami nem kell már. Kis nyiszlett vackok voltak, a hosszú sorban meg volt pár olyan, amin átszaladt a fűrész, szerintem már ki se hajtottak volna. 

Volt még bennem annyi kakaó, hogy kivittem a csodasómat és elkezdtem felvillázni vele a talajt a szőlő helyén, de 2 nm után beballagtam... elfáradtam mára. Nem kell mindent egyszerre megcsinálni. 

Még összeszedtem azokat a vesszőket, amiket tegnap apu levágott arról a szép, nagy, hosszúkás pirosszemű szőlőről és szépen elvágtam a végeiket és ledugtam a földbe egy olyan helyen, ahová mást most úgyse tervezek. Lövésem sincs, hogy kell szőlőoltványokat csinálni (most fogok majd utánaolvasni), de ki tudja, hátha kigyökereznek. Ha másképp kell, akkor majd holnap kihúzkodom őket, végül tökmindegy, hogy a földön heverésznek, vagy bele vannak dugva. 

Most már nemsokára kellemesen elterpeszkedek idebenn a fotelben és eszem is valamit, mert valahogy napközben eszembe se jutott. Bárcsak máskor se jutna eszembe. :)))))