Kicsit nehézkes a dolog egy jó üvegház nélkül, de remélem majd az is lesz egyszer. 

Kicsit meg vagyok most ijedve ettől a pandémiától, nem tudom milyen lesz a jövő, de hát az ember sosem tudja milyen lesz, az élet megváltozhat egyik-percről a másikra. Most is gyorsan változott meg, bár nem olyan traumatikus, mint egy baleset, de azért így is húzós. Hát ez van. Meglátjuk lesz-e üvegház vagy majd már nem telik rá. 

Mindenesetre ültettem egy csomó palántának valót, paradicsomokat, padlizsánokat és koraiakat: karfiolt és karalábét, illetve elültettem a kapott magokból (6 db) 3-at a himalájai kék mákból, (szinte rettegek, ha arra gondolok, hogy nem fog sikerülni) és vettem tollasszegfű magokat is, azt is ültettem. Imádom azt a kis növényt, tavasszal gyönyörűek a szegfűk, illatosak és után a kis párnácskái is megmaradnak, azok is szépek. Nagyon remélem, hogy ki fog kelni. 

Ezeken kívül van még tárkonyom is, ami szépen kikelt és nagyon várom a rozmaringot is.

A paradicsomok szépen keltek és nőnek, van: hosszúkás, piros, közepes méretű paradicsomom, ennek a magját  boltban vett paradicsomból kapartam ki, ez kelt ki a leghamarabb. A többi fekete koktél, piros hosszúkás koktél és sárga lampion alakú koktél és tigerella is kelt. Annyira vágyom, hogy rendesen fel tudjam őket nevelni. 

A padlizsánok nem kelnek... pedig ültettem kétféle csíkosat, fehéret és afrikai vörös padlizsánt is. Utóbbiból szintén 6 szem magot kaptam aranyáron, ennek is a felét ültettem el. Még reménykedek, hogy kikelnek, mert meleg kell nekik és a földben nem pusztul el a mag olyan hamar. 

Volt két hét is, amikor elmentem és nem volt a házban fűtés, 10-12 fokban pedig a padlizsán nem csírázik, de az utóbbi napokban olyan jó idő volt, sütötte a nap a kis cserepeket, nagy a bizodalmam abban, hogy kibújnak a földből a növénykék.