Kivágattam 4 fát, a két eperfát, egy fiatal diófát és a nagy cseresznyefát. Szükségem van a helyre veteményesnek, mert alig van szabadon pár négyzetméter, ami beültethető lenne. Igaz, hogy a fél kert üres, de parlag és sok időbe fog telni, míg felásom a szükséges területet. Bár... azt az oldalt parkosítani szeretném, a veteményest a másik oldalra terveztem.  Át kell szervezni az egész kertet, ezért vágattam ki a fákat. 

A két eperfa csak szemetelt a kertben és tavaly rengeteg poloska volt rajtuk. Szeretem a természetet, de nem a poloskák szaporításához akarok hozzájárulni és nem volt igazán élvezhető az eperfa gyümölcse. Nagyon hamar lehull, a fa viszont nagy árnyékot vet... szóval nekem haszontalan. 

A diófa szép volt, fiatal és termő fa, de van 6 db diófám, cserébe viszont nem vagyok dióevő, a dió nagyon nehéz étel. És maradt még 5 termő diófám. 

A nagy cseresznyefa sajnos már nagyon beteg volt. Nem is egy fa volt, hanem kétfajta cseresznye egymás mellé ültetve, egy sárga fajta és egy nagy szemű sötétpiros, utóbbi rettenetesen savas. 

Most tele van a kert a kivágott fákkal, már elég sokat elpakoltam belőle, talicskával hordom be. A vékony ágakat is összetördelem, jó lesz gyújtósnak amikor majd kiszárad. Nem tudom mikor fog elfogyni, nagyon sok. 

Azon igyekszem, hogy azokat a területeket felszabadítsam, amik fel vannak ásva, hogy mire eljön a veteményezés ideje, addigra hozzáférjek.