A nagy nyári aszályos lustulás után kaszát ragadtam és levágtam a fű egy részét, azt is, amit valamelyik nap ott hagytam a fűnyíróval. Azért legalább ennyi előnye volt az aszálynak, hogy nem kellett kaszálni, bár így visszagondolva,  a mindennapos kannacipelést elcseréltem volna a két-három…

Eső után nekiálltam és kiástam a gödröt a kis fagyalnak, amit tavaly dugványoztam és mostanra egy kis, kb. 30-35 centis bokor lett belőle. A gödörnek már a nyáron is nekiálltam, de olyan volt a talaj, mint a beton, ami ki volt ásva, azt úgy, hogy belocsoltam vízzel és ami átázott azt ki tudtam…

Napok óta olyan vagyok, mint akin benyomták a STOP gombot. Nem megyek ki a kertbe, legfeljebb fotózni, de még akkor se vagyok kinn sokat. Az igaz, hogy sár van, megint esett az eső is (ez nem panasz, sőt... ma reggelre is lett 6 mm), de egyre több a gyom... gőzöm sincs, honnan kezdjek hozzá.…