Füge és évelők
Elérkezett az október... nem tudom másnak hogy telik az idő, de ez a szeptember nekem úgy elugrott, mintha nem is lett volna.
Az október az utolsó hónap, amikor még jó, mert lehet nagyon szép is az ősz, ilyenkor jönnek a csodás színek és még viszonylag világos van. Aztán az óraállítás a hónap végén mindent elcsesz, hamar sötét lesz, az ember jobban beszorul.
Leszedtem a fügéket, még lett 8 db, jól megettem az összeset, nagyon finom édesek voltak.
Ha belegondolok, hogy mennybe kerülne ez, ha boltban kéne megvenni darabáron, akkor bizony komoly értéke van, nemcsak ennek, hanem a nyári adagnak is, amiből még lekvárt is főztem. És még mindig lesz pár szem, hacsak le nem fagynak a napokban.
Leszedtem ezeket a dísztöknek csúfolt valamiket is, szerintem a komposzton fognak kikötni. Jövőre új magokat fogok venni, mert ezek köszönőviszonyban sincsenek azokkal a színekkel és formákkal, ami a zacskón az ígéret volt.
Szépen magához tért ahogy megjöttek az esők, a pénzlevelű lizinka. Ezt - ha valaki igazán szívós talajtakarót szeretne - nagyon jó szívvel tudom javasolni, mert mindent kibír, szépen növekszik és nagyon mutatós. Nálam félárnyékban, illetve szűrt fényben van, tűző napon még nem próbáltam.
Ez egy tarka levelű fagyal, tavaly hoztam pár ágat a Penny mellől és ez az egy dugvány maradt meg. Sajnos a nyáron nem igazán tudott nőni, mert nem öntöztem, de túlélte az aszályt és most kezdett el nőni. Idén már nem vágom vissza, majd tavasszal, szeretném, ha elágazna. Egy szögletes bokrot szeretnék nevelni belőle, vagy legalábbis valami hosszúkásat, de nyírni fogom.
Tele van bimbóval a japán babérhanga. Nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy ki tudja-e még nyitni a virágait, illetve arra is, hogy milyenek lesznek. Picike még a cserje, az idén tavasszal ültettem, de szépen fejlődik. Lassan kicsit savanyítani kell alatta majd a talajt, mert mészkerülő növény. Van kávézaccom, majd aláöntöm, illetve tavaszig gyűjteni fogom a zaccot. Van timsóm is (hortenzia kékítésre vettem), de azzal csínján bánok, mert nem kell az a sok alumínium a talajba.
Ez egy arany-tarka kecskerágó. Jól körbenőtte a molyhos madárhúr, de legalább eleven mulcsot képez neki. Nyáron nagyon jót tett neki az aszályban. Ellenben mellette (a kép szerint inkább előtte) rózsaszín cickafark volt, amitől szemmel láthatóan eldől a növény. Menekül a cickafarktól, látszik, hogy a cserje túlfele nőtt, ami elől van az nem. Úgy tűnik nagyon nem kedvelik egymást, ezért a cickafarknak költöznie kell onnan. Szerencsére ez most könnyű, mert a cickafark 3/4-e kipurcadt a nyáron az aszályban, egy tenyérnyi tő maradt belőle csak, de nem féltem, mert túlzottan is szapora.
Egyébként is már tervem van azzal a hellyel.
Az is lehet, hogy nem a cickafark a bűnös, mert ott volt egy kinti izzósorom napeleme is közvetlen előtte, már azt is elköltöztettem onnan valamelyik nap.
Egyébként annyira bírom, hogy ezek a növények milyen hanyatt-homlok tudnak menekülni onnan, ahol nem jó nekik, ilyen a költözős, sárga krizantémom is. :))
Macskamenta másodvirágzása. Nem olyan szép, élénk kék, mint tavasszal volt, de örülök, hogy ez is összeszedte magát, mert ez után a nyár után minden életben maradás, pláne a virágzás csodaszámba megy.
Azt hiszem az aszály egyetlen nyertese a tarackoló kékgyökér, ez tobzódik az idén, még soha ennyi virág nem volt rajta és milyen hosszan. Már július vége óta virágzik, néha az esők kicsit elverik, de mindig új életre kap. Imádom, mert a kék virágok a kedvenceim, de majd a levelei is nagyon szépen be fognak pirosodni később.
A gaura, vagy díszgyertya is egyre jobban magához tér, nagyon reménykedem, hogy át fog telelni, ez egy elég jó lefolyású hely. Ha itt se marad meg, akkor tényleg nem hozok belőle többet.
A Gaura mellett másodvirágzik a piros kasvirág is. Nagyon szárazságtűrő virág, van fehér és jópár tő rózsaszín is, de jövőre fogok hozni sárgát és narancsot is, olyan sokféle van, ugyan nem tetszik mind, de ami igen, abból fogok hozni a kertbe.
