Most jöttünk Herkulóval az állatorvostól és nem gyógyul, sőt... rosszabbul van miután 8 napig szedte az antibiotikumot. 
A múltkori foghúzás után (7 fogát vették ki), a szemfogai megmaradtak és ezek szerint maradt még egyéb foga is, mert több gennyes góc is van az ínyén, fog mellett, sőt az egyik szemfoga alatt is elkezdett begyulladni, nemsokára ott is gennyedni fog. 
A doki azt mondja, hogy olyan, mintha az ínye kezdene szétesni és ki kéne húzni a maradék fogait is. 

Kitörölte a sebéből a gennyet, dőlt a vér is... én teljesen rosszul voltam, kaptunk még 8 napra való antibiotikumot, már nem is kérte el a doki csak a gyógyszer árát.

Én megkérdeztem, hogy kínozzuk-e ezt a cicát még tovább... a Marci után megfogadtam, hogy nem fogok egyikükkel sem elmenni a legvégsőkig soha többé, de most igazán nem tudom, hogy mit csináljak. 
Újabb műtét, újabb fájdalmak a cicának és semmi garancia, hogy jobban lesz, hiszen ez már a harmadik menet lenne. 
Ősszel volt a fogkőleszedése, a múltkor 7 fogát húzták ki, most a maradék is kimenne és ráadásul FIV pozitív is a cica, ki tudja, hogy gyógyulna. 
Annyira rohamosan romlanak a fogai, hogy hetek alatt mennek tönkre, ezt nem is értem és hiányolom, hogy az okáról nincs is szó, de az egész nyugati orvoslás ilyen.  

Viszont Herkulónak jó a kedve, minden borzasztóság ellenére folyton rajtam lóg és az utóbbi napokban egy párszor azt láttam, hogy felrohant valamelyik fára, nem teljesen, de ott csimpaszkodott hol ez egyik, hol a másik fatörzsön és olyan eleven és játékos mostanában, amilyennek régóta nem láttam őt. Étvágya is van, szerintem ő még élni akar. 

Most nem tudom, hogy mitévő legyek, ez a megműtjük és kihúzzuk nekem már olyan never ending story-nak tűnik, a cica sincs jobban, sőt... a fájdalmai nem szűnnek, sőtsőtsőt... én fizetek, mint a katonatiszt és sosincs megoldás, hanem csak újabb és újabb probléma, újabb műtét és nem utolsósorban újabb költség. 

Azon gondolkodom, hogy most akkor merre tovább. Ebben a pillanatban affelé hajlok, hogy beadom neki a további (8 napi) antibiotikumot és aztán meglátjuk. Fájdalomcsillapítónk van itthon, azt is be tudom neki adni, a gyógyszert már nehezebb lesz, mert már az olajos hallal se nagyon kellett neki. 
Ha ez után sem javul, akkor még mindig lehet gondolkodni a műtéten vagy az állapotától függően az altatáson. 

Nagyon, nagyon sajnálnám elveszíteni a CicaUrat, ennyi szenvedés után már igazán járna neki a sorstól legalább kis ideig tartó könnyebbség. Nem tudom miért ez az ő sorsa. Valahogy mindig beteg, mindig szenved valamitől ez a cica. 

Olyan nehéz a szívem most miatta...

Tegnap reggel, az ígért további esők ellenére is (hétfőn végül összesen 9 mm lett estig, tegnap pedig 8 mm esett), kimentem öntözni. A hortenziák kaptak timsós-vasas locsolást, mindegyik egy egész 10 l-es kannával és ugyancsak egy kannával kapott tiszta vizet a cukorsüveg fenyő is. 
Viszont öntözés ide, locsolás oda, sajnos a tavaly vásárolt oregoni hamisciprusom nagyon úgy néz ki, hogy nem élte túl... nagyon sajnálom, annyira vágytam egy ilyenre és ez a második, ami kimúlik. Lehet, hogy el kéne engednem... tavaly szedtem magokat is, el is vetettem, de azokból se lett semmi, gondolom, mert a tél is száraz volt, vagy még a magok nem voltak érettek.  

Visszavágtam pár elnyílt virágot, köztük szarkalábakat, sajnos nem hoznak elég magot... nem tudom, hogy a szárazság miatt, és/vagy az égető napsütés miatt, de pár érett magtokot levettem, pár szárat még meghagytam, amin még esélyes, hogy legyen mag, hátha... a többit pedig visszavágtam, ahogy a már elnyílt pompás küllőrojtok egy részét is. 
Aztán a környékén szedegettem még kifelé gyomokat, amikor megláttam, hogy a múltkor felfedezett és kinyírt (hittem én) aranka vígan tenyészik és tízszer akkora, mint amikor először észrevettem. Tényleg azt hittem, hogy kiirtottam innen, de a mellékelt ábra szerint rám se bagózott és tovább tenyészett az ernyős verbénákon. 
Mindet kiszedtem gyökerestől és a kukába dobtam. Nemcsak a verbénákat szedtem ki, de már majdnem átmászott a füzérajakra is, így annak pár arrafelé eső hajtását is kivettem tövestől. 
Ezt a dögöt ki kell irtanom innen, mert az évelőim fogják bánni, ha elszaporodik. Szerencsére még magot nem hozott, csak virág volt rajta, de ezután ellenőrizni fogom azt a helyet, nem hagyok neki esélyt. 

Ezek a képek még az eső előtt készültek, egynyári trombitavirágok. Nagyon szeretem őket, minden évben vetek, mert csodás a formájuk és a színeik is. 

A kasvirágokat nagyon szeretik a pillangók. Ez díszes tarkalepke, a google szerint. 

Tavaly magról nevelt Monardák, végre jobban kinyíltak, most már nagyon szép. 

Növekszik, dzsumbujosodik a cserjés részem és az egyik bugás hortenzia is elkezdett nyílni. 

A mákkórók is szépek, bár legalább 1 méterrel alacsonyabbak,  mint tavaly voltak. 

Velencei kutyatej, érdekesen kékíti be a képet, annyira kékeszöld a levele, hogy a legtöbb kép ilyen lesz tőle. Alatta az elvirágzott részei vannak visszamulcsolva. Rengeteg volt, jó vastag réteg lett alatta, ami ebben a szárazságban nagyon hasznos  neki. Nem öntöztem, nagyon bírja a szárazságot. 

Liliomok, egyre nagyobbak és szebbek és egyre jobban szeretem őket, azt hiszem sok liliom fog még beköltözni a kertbe. 

 Tegnap reggel egész korán esett eső, 3 mm volt csak, az is kb. 2 perc alatt jött le egy hirtelen támadt zivatarból. (A fekete izé, ami belóg, az Herkuló háta). :)))
Morgott kicsit az ég, aztán dörrent egy nagyot és leömlött a víz. Nagyon örültem neki, de utána kimentem öntözni, az előkert volt a soros. 3 mm esőtől még simán kellett locsolni, ugyanúgy öntöztem, mintha nem is esett volna. 
Aztán később jött egy hatalmas borulás még, de csak fél mm eső esett belőle... azt hittem pedig, hogy égszakadás lesz, olyan sötét felhő volt, de ha felszakadt is a hasa, az nem itt következett be. 
Napközben 32 fok volt a legmagasabb, fülledt, inkább borongós idő, aztán délután fél 4-kor jött egy újabb vihar, hatalmas széllel és lett egy nagy zivatar belőle. Nagyon hálás vagyok az esőért. Tudom, a több tízszerese kellene mostanra már, de ez most szó szerint életmentő volt a kert sok növényének. Mintha az egész természet fellélegzett volna, ahogy felcsillant az élet reménye az esővel. 

Herkules tegnap reggel nem volt hajlandó rá se nézni a kenőmájasos-gyógyszeres falatokra... kevertem neki egy tojást, beleporítottam a gyógyszert, de abból is csak keveset nyallintott el. Végül nem kapott reggelit, pedig már hajnal 5-kor itt könyörgött az ablaknál. Ilyenkor tátog befelé, nem nyávog, csak tátog és könyörgő tekintettel néz befelé. 
Elmentem szépen bevásárolni, ő meg ott maradt éhesen és csodák-csodája, amikor visszajöttem egyből elfogyott a kenőmájasos-gyógyszeres falat is és még kapott egy doboz kaját is, most az se lett se szétszórva, se kiborítva, hanem szépen megette a Setét NagyÚr. 
Hoztam a biztonság kedvéért olajos halakat, mert azt nagyon szereti és ha másképp nem, akkor abban be fog vándorolni az antibiotikum a macskapocakba. 

A képek még a csontszáraz kertben készültek, sajnos egy (talán lila?) phlox innen ezek mellől kipusztult, de a fehérek szépen megmaradtak. 

A levenduláim is szépek. 

Az illatos cickafarkakat tavasszal kiszedtem, mindkét nagy telepet. Többfelé lettek szétültetve a kertben, némelyik hozott is pár kisebb virágot, de leginkább túlélő üzemmódban vannak, pedig ha valami, akkor ez igazán bírja a szárazságot. Remélem jövőre már szebbek lesznek és szaporodnak is. 
Végül is van vele tapasztalatom, ez amolyan útszéli szerzemény volt, a szomszéd városból hoztam egy nagyon elhanyagolt ház elől. Kívülről a kerítés mellől vettem ki a rengetegből 3 picike hajtást és a következő évben már szép nagy bokor volt, így van remény, hogy ezek is elszaporodnak jövőre. 

Az Árnyas kert ahhoz képest, hogy mennyire száraz a nagy keleti tuják alatt, még most is egészen jól mutat. Gyakorlatilag a legtöbb vizet a hortenziák kapják, főleg a cserjések, mert most nyílnak. A kisebb már saját szaporítás, metszéskor csak ledugtam a vesszőt és megeredt. Van már egy harmadik is belőle. 
Ezen a részen majdnem minden más is kapott vizet, különben nem élnének túl... viszont a tűzesők meglepően jól bírják a szárazságot és a tündérvirág is, de az árnyékliliomok is. 

A szárnyastermésű borkóró nagyon le volt már szegény konyulva, őt nem nagyon locsoltam, de amikor kapott vizet, akkor ilyen szépen kihúzta magát. 

A Double Perfume rózsám, imádom, nagyon szép és az illata is megfelel a nevének, csodás illata van.  

Ezt a rózsát már nem fogom szerintem megtudni, vagy 'Rumba', vagy 'Samba', szerintem utóbbi, de a papírja sajnos nincs meg. 

Cosmos, kezdenek ezek is kinyílni. Ott alul a cserépben a citronellám növekszik. 

És a két porfürdőző mákvirágszálam, Böbike és Elza. Herkulóról most nincs fotó.