Kinyílt a hálaadási kaktuszom is, kicsit hamarabb jött, mint kellett volna, de nem baj, itt úgysem tartunk Hálaadás napját. 

Nagyon szép, még soha ennyi virág nem volt rajta, bár nem túl tartósak, hamar elvirágzik, de addig is csodálom. 
Volt egy másik is, ami tavaly télen kipusztult, nagyon érzékenyek ezek télen a locsolásra és azt hiszem kissé túlöntöztem, nem tudtam már utána megmenteni. A téli túlöntözés végzetes lehet, sokkal inkább hagyom ezentúl szárazon. Ezért is nincs alatta kaspó sem, mert az valahogy nem engedi kiszáradni a földjét. Jövőre azt hiszem át fogom ültetni a műanyag cserépből valami szép agyagcserépbe, mert az levegőzik is és szebb is. 

Még a Nerine is hozott újabb két virágszárat. átköltöztettem a ház elé, az a déli oldal, sokkal melegebb és szépen ki is nyitotta az összes bimbóját. Holnapra -7 fokot ígérnek, be fogom vinni, mert a ház kb. 4-5 fokot ad vissza, ezt már kifigyeltem, tehát -5 fokig jó, de most hidegebb lesz (elvileg). 
Most már nagyon figyelem az időjárást, már betakartam a datolyaszilvákat is és van még pár növényem, ami téli védelmet fog igényelni. 

Virágozni készül a télizöld vagy másik nevén büdös hunyorom is. Megint lesz egy rakás kölyök belőle, amikor széthullatja a magját. Már most is van vagy 10 darab körülötte, de nem ültettem át őket... kár, de tavasszal még lesz időm kiszedni őket. A magok úgyis csak tavaszra érnek meg, akkor szétszórja és felnőhet körülötte az új generáció. :)

Kicsit ráncba szedtem a törökszegfű magoncok körül is a terepet, mert megint nagyon benőtte a gyom. Nagyon örülök annak, hogy egyáltalán kikeltek a magok. Rengeteget szétszórtam, de ennyi lett belőle. Pedig még öntöztem is a helyet, de elég lesz ez, mert a törökszegfű nem egy szálat hoz egy tövön, hanem sokat. Tavaszra be fog dúsulni, megnőnek a tövek nagyra és lesz sok, szép virágom, legalábbis ez most az ígéret rá. 

Leharapta a szarvas a ház előtt a kis aranysárga kecskerágómat. 
Most már tényleg nagyon figyelnem kell, hogy mit ültetek ki, mert nem szeretném, hogy ide szokjanak. Itt van nekik mellettem egy 4,5-5 hektáros terület  és az egész erdő, meg erdőszéle és az erdőben egy rakás füves tisztás, erre idejönnek és ezt a nyavalyás pár négyzetmétert zabálják le, a fene a gourmand képüket. 

Jövőre figyelni fogom, hogy mit esznek meg, de szerintem a szagos növények nem kellenek nekik... már van kinn egy barátcserje, remélem nem fogják szeretni, mert  annak elég átható illata van. 
Még a zsályához se nyúltak soha, a kakukkfűhöz sem és a narancssárga sásliliomot se szeretik. Eddig megúszta őket a Velencei kutyatej is, de még kicsi, az is lehet, hogy csak nem vették észre. 
Nagyon szerettem volna magas varjúhájakkal benépesíteni kinn a ház előtt, de az sajnos szeretik, egy hetet se ért meg kinn a varjúháj. 

Már vissza van vágva a mocsári hibiszkusz, abból se kértek a nyáron, az elé pedig kiültettem sudárzsályákat, amiket nem tudom, hogy majd kihajtanak-e tavasszal, de azok is nagyon erőteljesen aromásak, remélem nem fogják szeretni. 
Fogtam és a visszavágott orvosi zsálya darabjait szétszórtam az egész területen, hátha az átható illata majd elriasztja őket. 
Azért azt nem hittem volna, hogy még a szarvasok gusztusával is foglalkoznom kell. Épp elég nekem a macskák válogatósdija. :)))) 

Valamelyik nap RókaKomát is láttam, nagyon nagy Koma volt. Ott szaglászott a mellettem lévő nagy földön, észrevett és megdermedt, én se mozdultam egy darabig és csak néztük egymást. Aztán le akartam fotózni, de ahogy megmozdultam, elnyargalt sajnos. 

Felfedeztem, hogy a sziklakertben kinyílt az egyik japán mongolkövirózsa, a másik pedig éppen készülődik. 
Ezeket a nyáron rendeltem és most kicsit aggódom, hogy a virágzás miatt egyáltalán lesz-e belőlük jövőre valami, mert nem sok kölyköt látok körülöttük. 

Ez a kövirózsa is furán néz ki, ez is az alpesi rendelésből van... majd tavasszal kiderül, hogy életben maradt-e. 

Végül úgy döntöttem, hogy össze fogom szedni a dióleveleket, de nem küldöm el őket sehová. Nem szeretem a zöldanyagot kiengedni a kertből. 
Van két komposztálóládám is amikbe fér, egy-két év és lesz belőle jó komposztom, annyi idő alatt a juglon is elbomlik. 
Egyébként tavalyelőtt beültettem (pontosabban átültettem, mert kinőtte a helyét) egy Lonicera Purpusii bokrot lenn az egyik diófa alá és köszöni jól van, növekszik is. Szóval figyelem, hogy a dió mítosz megdől-e. Jövőre kiderül, hogy mi marad meg a sok növény közül, amiket beültettem alá.  

Rengeteg ilyen mítosz él egyébként, pl. nagyon gyakran olvasom, hogy szajkózzák az emberek, hogy a "tuják alatt nem él meg semmi".
Olyankor be szoktam csatolni nekik az Árnyas kertemről valamelyik képet, hogy nálam ez van a tuják alatt. Remélem majd a "dió alatt nem él meg semmi" mítosz is így fog megdőlni. 

Kicsit össze vannak zavarodva a növények egyébként, gondolom ez is az aszálynak köszönhető. Minden takaréklángon működött a nyáron és az eső után szerintem azt hitték, hogy megérkezett a szezonjuk és szépen kivirágoztak. 
Nyílik a  hunyor is, virágot hozott a primula is, az aranyfán (Forsythia) az egyszem virágot mutattam, de még a gyöngyvesszőn is volt pár virág. 
Azt mondják, ha ősszel megjelennek a tavaszi virágok, akkor szép, hosszú őszre számíthatunk és az idén így is van. Ilyen színkavalkádot mint amit az idén kaptunk, régen láttam, bár annyit azért sikerült odarondítania, hogy a púpliliomom elfagyott éppen akkor, amikor tele volt már bimbóval. (Ennyit a "nincs már ősz és tavasz sem" mítoszokról, amit szintén olyan szívesen mondogatnak az emberek.) 
Jövőre majd figyelnem kell rá, hogy betakarjam, ha ilyen várható... ez nem volt meg nekem, hogy ilyen fagyérzékeny. 
Illetve most a hétvégi esők (de jó, hogy még nem akkor kéredzkedett le a cserepem), már kivégezték a szép színeket, lehullottak a falevelek is és szétdőltek a krizantémok, de most nem bánom, az eső sokkal fontosabb volt.