A tegnapra ígért -6 fokból se lett semmi, de ezt nem panaszképpen mondom, viszont az bosszantó, hogy ennyire képtelenek a meteorológusok egy normális előrejelzést adni. 
Bebugyoláltam a növényeket, de ha nincs fagy, akkor nincs rá szükségük és nem használ nekik, de azt már tényleg nem vállalom, hogy majd naponta kitakarom-betakarom őket. Időm se lenne rá. Úgy hagytam, mert a jövő hétre -9 fokot is írnak, aztán meglátjuk mi lesz belőle. 
A képeken a kutyatejek vannak betakarva. Nem akarom, hogy az ágaik nagyon lefagyjanak, mert azokon hozza majd jövőre a virágait. Az hiszem a -9 előtt majd még vastagabb takarót is kapnak.

Felvettem a kazánon is a víz hőmérsékletét 55 fokról 60 fokra, feleslegesen, aztán tegnap visszaállítottam. 

***

Nézegettem a régi képeket, hogy mennyit változott a kert. Jó elővenni ezeket a régi képeket, látni, hogy annyira más lett, hogy alakul és gyarapodnak, fejlődnek benne a növények, amiket ültettem. 
Egy nagy parlag, füves pusztából alakul egy szép, bokros cserjés rész a kerítés közelében. 

Ilyen volt a kerítés. amikor idejöttem 2018 nyarán. A mellettem lévő földet megvették, így szerencsére a minden szemetet tároló pasit is elküldték, el is takarított innen minden jármű darabot, a sok fémhulladékot és mindent. Már csak annyi a bajom, hogy az új tulaj nem kaszálja a füvet a kerítés mellett, de még nem tudtam vele beszélni. 

2019-ben megcsináltattam a kerítést, aztán persze nem annyi volt, hogy megcsinálták, mert lett egy nagy halom faoszlop, amit kiszedtek, egy nagy halom régi kerítésdrót, de végül minden gazdára talált. A faoszlopok egy részét apu összevágta nekem és eltüzeltem. Akkor még megvolt a fatüzelésű kazán, pontosabban csak az volt. Az egyik télen elfogyott a fám, azt hiszem 2019-ről 2020-ra, és hozattam ugyan, de a friss fával nem lehet fűteni, mert nedves. 
Ezek a faoszlopok életmentők voltak, de persze nem volt elég és nem is tudtuk mindet felvágni, mert tele voltak fémmaradékokkal. Amit nem tudtunk felvágni, azt elvitte egy fazon, aki itt lakik a közelben.
Az egy elég költséges tél volt, rengeteg fabrikettet vettem és tüzeltem el. Aztán 2020 nyarán beköttettem a gázt, a csonk itt volt már az udvarban. 

Itt már fenn van a belátásgátló is, akkor még itt volt a szemetes fazon, illetve talán akkoriban hurcolkodott el innen. Eleinte ezen a részen még hosszú zöldbabot is termeltem és karalábét... Azóta a rebarbara sajnos kipusztult onnan (tavaly a nagy szárazságban), a kerítés mellett lévő vad évelő őszirózsát pedig én szedtem ki, mert nagyon szaporodott. 
Ez 2021 augusztusi kép. 

És most már ilyen. A fenti képen még alig kivehető tűztövis már piroslik, a fenyő is nőtt  és bekerültek a cserjék. Van ott sok minden a fenyőn kívül is: jobbra alul egy kikeleti bangita, a másik oldalon két bugás hortenzia, de van ott még egy két cserjés pimpó is, egy sárga és egy piros virágú, egy magyal, egy labdarózsa, (utóbbit nem hagyom ott, törpe bangitának vettem, de nem az lett), van vagy 3 kékszakáll is. Csak egyet ültettem, a többi magról szaporodott, de a szaporulatok is költözni fognak. A cserjék majd szépen összenőnek, a fenyő pedig majd kimagasodik közülük. Ahogy a képzeletemben magam előtt látom, szép lesz. 

Böbike úgy húzza a lóbőrt az ágy végében, hogy az fantasztikus. Horkol, hortyog, dudál, pöfög... :))) Látszott rajta, amikor 5-kor felkeltem, hogy ő még szunyálni akar, felkapcsoltam a villanyt, de eltakarta a kis pofiját a mancsával. Ki is jöttem onnan, villany le és a cicvarek még alszik. 
A lábamnál szokott aludni, de egy kis időre minden éjjel bemászik a takaró alá is, hozzám bújik és akkor megy el, amikor nagyon melege lesz. Olyankor simizni is kell, ha abbahagyom, akkor nyekeg egy kis finomat, fura hangon, olyan kis vartyantás ez, hogy ne hagyjam abba. 

Érdekes hangjaik vannak, Elza cérnahangon szokott nyávogni, amikor kéri a kaját, de ő kevesebb hangot ad, ezen kívül még morogni szokott, de azt nagyon mély hangon, mintha nagyragadozó lenne. Az nagyon durva hang, macskától még nem hallottam ilyet. 

Az új cica pedig ciripel, kuruttyol, csipog és trillázik, sikolt meg nyökög, egészen elképesztő hangokat ad ki, nagyon változatosan és irtó jópofa. Nem akartam, hogy ideszokjon, de alapvetően beköltözött az udvarba és nem ment el, akármit is csináltam. Szelíd, be akarna jönni. Ha senki nem viszi el, akkor kénytelen leszek őt is ivartalaníttatni, mert azt nem szeretném, hogy teleszülje nekem az udvart kiscicákkal. 

Herkules hangját se sokat hallani mostanában, de 4 év alatt legalább megtanult nekem szépen dorombolni a CicaÚr. Eleinte nem is tudott, aztán valami nagyon rozsdás reszeléssel próbálkozott, rövid időkre csak, míg végül meglett a dorombolás. Amikor még harcolt a Mosogatóval, akkor nagyon sokszor üvöltött, védte a területét, de most már megszokták egymást. Ez is egy jó kis videó, az is lehetne a címe, hogy Herkules a szófogadó cica... :P

A MosogatóCicának még semmilyen hangját nem hallottam, ő fufuzik, a levegőt fújogatja így kifelé, nagyon haláli. 
A MókaKépű pedig néma, soha semmilyen hangot nem adott még ki, ő nem tülekszik reggel a kajáért sem, hanem vár. Érdeklődő, látni az arcán és ha valamiből kimarad (mert pl. valaki ráveti magát a tányérjára), akkor csalódott is, azt is látni az arcán, de ő képes várni. Ő egy ZenCica, annyira nyugodt, hogy még ilyet nem is láttam. Egyszerűen más, ha ránézek is, szinte látok körülötte egy burkot, amiben ő létezik. Mintha neki külön világa lenne. Hát ennyit a "népekről" mára. :) 

Mivel holnapra -7 fokot ígérnek ide hozzánk, tegnap leszedtem a fagyvédő fóliát a nagyobbik fügéről és rátettem a vastagabb takarókat. Vettem tavaly két tekercs (festőknek való) anyagot is: vastag, szürke anyag, gyapjúszerű, de persze nem az, viszont az egyik oldala nejlonbevonatos, tehát vízálló. Azzal is körbevettem, a talajhoz az ér, hogy ne szívja fel a vizet. Remélem lesz elegendő földhő, amit a takaró maga alatt tart és nem engedi megfagyni majd. 

A takarófóliával pedig jól körbevettem a nagy kutyatejet és az egyik velencei kutyatejet, lehet, hogy majd annyit ér, mint halottnak a csók, de a talaj még nem hideg, jó idő volt, egy éjjel talán ad annyi meleget vissza a föld, hogy megvédi. 
A kutyatej a meglévő idei ágain fog virágozni a nyáron, nem szeretném, ha elfagynának... bár ki tudja milyen lesz még a tél. Idén tavasszal sok ág elfagyott róla a nagy hidegekben, most jó lenne megőrizni épségben. 

Nem tudom mi van az idén a sütőtökökkel. Megint sütöttem egyet és ez is olyan, mint a főzőtök, vizes és se íze, se bűze. Ez a harmadik tök zsinórban, ami ennyire rossz, nem is tudom meg fogom-e enni, szerintem nem. Le se fagyasztom, nem jó semmire. A múltkoriból csináltam krémlevest, de az se volt jó belőle, mert egyáltalán nincs sütőtök íze. Nem veszek többet az idén. Még van egy a pincében, ha az is ilyen vacak lesz, akkor felejtős a sütőtök egy időre... kár, mert szeretem.

Itt voltak az áramszolgáltató emberei... minősíthetetlen amit műveltek. Itt megy egy vezeték és időnként levágják a faágakat, de most... végigtarolták az egész utcát. Sajnos nem voltam itthon, különben leszedtem volna róluk a keresztvizet, már csak a rombolásra értem haza.
Az én keleti életfáim benn vannak a kerítésen belül, nem is értem, hogy zavarhatták a vezetéküket. Egy párnak a tetejét egyszerűen letarolták, de úgy, hogy befelé a kertbe is zuhantak a kb. kétméteres darabok, egy csomó növényt összetörtek, jó, hogy a napelemes lámpák és a kerámia kerti díszek megúszták ezt az igénytelen vandalizmust, amit ezek a barbárok csináltak itt.  Kíváncsi vagyok, hogy majd elszállítják-e legalább, vagy nekem kell vele bajlódnom. 
Időnként egészen komolyan elgondolkodom azon, hogy veszem a betyárbútort és én is elköltözöm ebből az országból, mert itt nagyon nagy bajok vannak. És véleményem szerint nem (csak) politikai szinteken kell itt a bajt keresni, hanem az emberekben, a mentalitásukban, abban, hogy senki nem tisztel senkit és semmit.
Summa summárum, ezen most  nagyon ki vagyok akadva. Mégis miféle ember(?) az, aki ilyen otromba tarolás után jó érzéssel haza tud menni azzal, hogy ő elvégezte a dolgát? 

Kinn voltam bebugyolálni a fügéket is, illetve betakartam a kis pawpaw-ot is, mert még nagyon kicsike és a japán juhart, mert -5 fokot ígértek ma reggelre, de szerencsére csak -2 lett belőle. Még nem tettem rájuk a gyapjú takarókat, azt majd akkor, amikor tényleg hidegebb lesz. Most csak a fagyvédő fóliával tekertem őket körbe, de az két rétegben van. 

Illetve beszedtem a legeslegutolsókat is a veteményesből, volt még kinn 3 szép karalábém (egyet már behoztam megfőzni), lila káposzták, egy kicsi fejes káposzta és bevettem pár müncheni sörretket is és két fekete retket, a többi vagy túléli a megpróbáltatásokat vagy nem, de már nincs hová tennem. Ezeket egy kosárban bevittem a pincébe, majd olyanokat fogok főzni, hogy elfogyjanak. Még van ott egy nagy cukkini is, de az igazság, hogy már nem kívánom a hátam közepére se. Ha lenne egy kis jó idő, akkor kinn sütnék belőle tócsnit, de benn én ugyan nem büdösítek be az olajjal. 

Szedtem még fehér galaj hajtásokat is, találtam az elszáradt szárakon friss hajtásokat. Nem szedtem az idén eleget (tavaly meg kidobtam egy egész boglyát). Az idén elég sok galaj teát iszom a pajzsmirigyem miatt, ami elég szörnyű tüneteket okoz, de ha iszom a galaj teát, akkor ezek megszűnnek, így aztán legalább heti kétszer iszom belőle.
Ragadós galajt is szoktam gyűjteni, az is ugyanúgy jó, de az idén valamiért elméreteztem és kevés lett mind a két fajtából. 
Ezt a galaj ötletet egyébként a Maria Treben könyvből vettem, de Szabó Gyuri bácsi (†) oldalán is kinn van és tényleg egészen elképesztő a hatása, már egy bögre után sokkal jobb.