Most, hogy megjött az eső és lehűlt kicsit a levegő és nem süt a nap bolond módra, megint kitört rajtam a vethetnék... 
Még előző este (mekkora jó elfoglaltság ez!) előszedtem a vetőmagokat és átnézegettem, hogy mi az, ami még bekerülhet a földbe. 
Zöldbabokat vettem elő, ezt egyébként is terveztem, mert a szárazság miatt nem igazán lett jó az első vetés zöldbabom, bár még reménykedek benne. 2022-ben is úgy volt, hogy azt hittem már ki is száradnak és amikor megjött az eső, akkor elkezdtek nagyon szépen virágozni, majd teremni. 
A zöldbabokat el is vetettem, egy-egy sort még zöld és sárga hüvelyűt, de más fajtákat, mint előzőleg. Nem szedtem fel a lerakott mulcsot, csak széttúrtam, hogy a két sort be tudjam húzni a kis kapámmal, beleszórtam a babokat, betemettem, de a mulcsot a sorra nem húztam vissza. 

Előtúrtam még egy zacskó nagyon régi luffatök magot is, szerintem már nem lesz csíraképes, de próba-szerencse alapon elvetettem a kimúlt chayote tök helyére, ha már úgyis ott vannak a karók és fel is van madzagolva az a rész. 

Vettem még elő kétféle cukkini magot is, hogyha leteremnek a többiek, akkor legyen később is. Bár egy cukkini is kikelt a dinnyék között nemrég. Ugyanis amikor elvetettem, nem kelt ki a cukkini, ezért a helyére beültettem a dinnyepalántákat, erre most nemrég látom közte... nem is értem mit csinált eddig a mag a földben, a többi már terem, amiket ugyanakkor vetettem el.
Most vetettem hagyományos, sötétzöld, hosszú cukkinit és szintén sötétzöld, de gömbölyűt. Utóbbi saját mag, remélem az lesz belőle. 

Ha találok neki olyan helyet, ahol meg is nő, akkor céklát is vetek még egy sort. 
Illetve vetettem metélőhagymát, mert tavasszal a poharakban nem tudtam felnevelni, kikelt és elhalt. Hátha a szabad földben nagyobb sikerem lesz vele. 
Elővettem salátamagokat is, piros lollot, lollo bianca-t, fejes salátát, római salátát és cikóriát, meglátjuk miből mi lesz és engedi-e majd az időjárás, de hát az ember próbálkozik. Pici sorokat vetettem, majd palántakorukban szétültetem őket. 
Már üres a fokhagymák helye (kivéve az elefántokat), ide vetettem a salátákat és a metélőhagymát.
Üres a másik oldalban a borsó és a cukorborsó helye, onnan már a hagymát is fel szedtem, mert teljesen leszáradt a szára... lehet, hogy az eső előtt szerencsésebb lett volna, de most már ez van, annyira azért nem vizes a talaj.  17 mm csapadék volt mindössze, bár ezért is hálás vagyok.
A lényeg, hogy van hely a kertben bőven és lesz is, mert hamarosan felszedem a hagymákat is. 
Ezek, amiket most szedtem fel, nagyon kicsik, az a hely úgy tűnik nem jó nekik, de csak a maradék dughagymákat dugdostam el oda. Egyébként meg kell a kis hagyma is, levesbe, rizsbe, pici rántásba apróra vágva nagyon is jók. 

Elza úgy tűnik felfedezte lenn a macskahaciendát, ami igaziból a ronda ól és nagyképűség haciendának hívni, de olyan jól hangzik és a cicának az is, mert napok óta ott tanyázik. Végül is jó hely, száraz is, nagy is, van benne vastagon széna is.
Tegnapelőtt az esőt is majdnem végig ott töltötte, de kimentem őt keresni, mert mégiscsak jobb a verandán a plédikéjén és nagyon örült neki, hogy kerestem. Szerintem érti és kell neki, hogy fontos legyen ő is, ne csak mindig Böbét ajnározzam. 
Néha olyat is szokott télen, hogy csak azért megy ki, hogy őt is hívjam, mint ahogy a Böbét szoktam és akkor olyan lelkesen szalad befelé. :))

A képek még mindig az eső előtti kertből vannak, aztán majd nem is tudom, hogy mit fogok mutogatni, mert az eső és a hűvös mindig visszaveti őket, de ez az életmentő eső most akkor is nagyon kellett már, ha egy hétig nem lesz új virág akkor is. 

Ez a sárga sásliliom is nagyon szépen megnőtt már. Megszokta a helyet, nehezen az igaz és most már szépen fejlődik. Nagyon tetszik, hogy ilyen szép, piros a közepe és a képen látszik, hogy a beporzók is szeretik, hárman is vannak rajta. :)  

Kúpvirág... végre. Azt hittem már kivesztek a kertemből, tavaly egy szál se volt. Szedtem magot és azokat is szétszórtam, de tavaly nem keltek ki. Talán az idén tavasszal is szórtam ki magot és ez abból lehet, de a zöme most se kelt ki, pedig nagyon szeretem őket a kertben. Főleg augusztusban, amikor sok virág lement már, akkor a kúpvirágok szokták uralni a teret. Ilyen sajnos az idén sem lesz, de legalább magot hagyom szórni és majd gyűjtök is róla. 

Egy beszökevény szöszös ökörfarkkóró, meghagytam, mert szeretem és nagyon impozáns növény. Remélem az eső után még jobban meg fog nőni és sok virág lesz rajta, csodás, hatalmasra tud nőni és nagyon díszít. 

Nagyon tűrik a szárazságot a léggömbvirágok is, mit össze tudtam aggódni tavaszonként, hogy kibújnak-e, de nagyon megbízható növénynek bizonyultak. Van egy másik is, a törökszegfűk között volt beszorulva, de azt se bánta, szépen kihajtott és lassan az is ki fog nyílni, pedig az még félárnyékos helyen is van. Szóval mindent is kibír. 

Neytiri van eszemben most, amikor írtad, hogy katángkórókat szeretnél látni, hát itt vannak. Ők nőttek a szárazság ellenére is, a fű kiégve közöttük és a pár katáng miatt ugyancsak nem fogok fűnyírózni, erre még ki is virágoztak. :) 

Írország harangjai, ezek is nagyon bírják a szárazságot és nagyon szépek is. Köztük egy felnövekvő, túlélő krizantém, aminek most jó árnyékot adnak. 

Háttérben a Monardák, előttük díszdohány és egy új Clematis az oszlop mellett, balra pedig egy nagy bokor tollborzfű részlete látszik, de Cosmosok is vannak ott. Az oszlopot majd körbetekerem hézagosan egy jutakötéllel és arra fok mászni a Clematis. 

Most jöttünk Herkulóval az állatorvostól és nem gyógyul, sőt... rosszabbul van miután 8 napig szedte az antibiotikumot. 
A múltkori foghúzás után (7 fogát vették ki), a szemfogai megmaradtak és ezek szerint maradt még egyéb foga is, mert több gennyes góc is van az ínyén, fog mellett, sőt az egyik szemfoga alatt is elkezdett begyulladni, nemsokára ott is gennyedni fog. 
A doki azt mondja, hogy olyan, mintha az ínye kezdene szétesni és ki kéne húzni a maradék fogait is. 

Kitörölte a sebéből a gennyet, dőlt a vér is... én teljesen rosszul voltam, kaptunk még 8 napra való antibiotikumot, már nem is kérte el a doki csak a gyógyszer árát.

Én megkérdeztem, hogy kínozzuk-e ezt a cicát még tovább... a Marci után megfogadtam, hogy nem fogok egyikükkel sem elmenni a legvégsőkig soha többé, de most igazán nem tudom, hogy mit csináljak. 
Újabb műtét, újabb fájdalmak a cicának és semmi garancia, hogy jobban lesz, hiszen ez már a harmadik menet lenne. 
Ősszel volt a fogkőleszedése, a múltkor 7 fogát húzták ki, most a maradék is kimenne és ráadásul FIV pozitív is a cica, ki tudja, hogy gyógyulna. 
Annyira rohamosan romlanak a fogai, hogy hetek alatt mennek tönkre, ezt nem is értem és hiányolom, hogy az okáról nincs is szó, de az egész nyugati orvoslás ilyen.  

Viszont Herkulónak jó a kedve, minden borzasztóság ellenére folyton rajtam lóg és az utóbbi napokban egy párszor azt láttam, hogy felrohant valamelyik fára, nem teljesen, de ott csimpaszkodott hol ez egyik, hol a másik fatörzsön és olyan eleven és játékos mostanában, amilyennek régóta nem láttam őt. Étvágya is van, szerintem ő még élni akar. 

Most nem tudom, hogy mitévő legyek, ez a megműtjük és kihúzzuk nekem már olyan never ending story-nak tűnik, a cica sincs jobban, sőt... a fájdalmai nem szűnnek, sőtsőtsőt... én fizetek, mint a katonatiszt és sosincs megoldás, hanem csak újabb és újabb probléma, újabb műtét és nem utolsósorban újabb költség. 

Azon gondolkodom, hogy most akkor merre tovább. Ebben a pillanatban affelé hajlok, hogy beadom neki a további (8 napi) antibiotikumot és aztán meglátjuk. Fájdalomcsillapítónk van itthon, azt is be tudom neki adni, a gyógyszert már nehezebb lesz, mert már az olajos hallal se nagyon kellett neki. 
Ha ez után sem javul, akkor még mindig lehet gondolkodni a műtéten vagy az állapotától függően az altatáson. 

Nagyon, nagyon sajnálnám elveszíteni a CicaUrat, ennyi szenvedés után már igazán járna neki a sorstól legalább kis ideig tartó könnyebbség. Nem tudom miért ez az ő sorsa. Valahogy mindig beteg, mindig szenved valamitől ez a cica. 

Olyan nehéz a szívem most miatta...

Tegnap reggel, az ígért további esők ellenére is (hétfőn végül összesen 9 mm lett estig, tegnap pedig 8 mm esett), kimentem öntözni. A hortenziák kaptak timsós-vasas locsolást, mindegyik egy egész 10 l-es kannával és ugyancsak egy kannával kapott tiszta vizet a cukorsüveg fenyő is. 
Viszont öntözés ide, locsolás oda, sajnos a tavaly vásárolt oregoni hamisciprusom nagyon úgy néz ki, hogy nem élte túl... nagyon sajnálom, annyira vágytam egy ilyenre és ez a második, ami kimúlik. Lehet, hogy el kéne engednem... tavaly szedtem magokat is, el is vetettem, de azokból se lett semmi, gondolom, mert a tél is száraz volt, vagy még a magok nem voltak érettek.  

Visszavágtam pár elnyílt virágot, köztük szarkalábakat, sajnos nem hoznak elég magot... nem tudom, hogy a szárazság miatt, és/vagy az égető napsütés miatt, de pár érett magtokot levettem, pár szárat még meghagytam, amin még esélyes, hogy legyen mag, hátha... a többit pedig visszavágtam, ahogy a már elnyílt pompás küllőrojtok egy részét is. 
Aztán a környékén szedegettem még kifelé gyomokat, amikor megláttam, hogy a múltkor felfedezett és kinyírt (hittem én) aranka vígan tenyészik és tízszer akkora, mint amikor először észrevettem. Tényleg azt hittem, hogy kiirtottam innen, de a mellékelt ábra szerint rám se bagózott és tovább tenyészett az ernyős verbénákon. 
Mindet kiszedtem gyökerestől és a kukába dobtam. Nemcsak a verbénákat szedtem ki, de már majdnem átmászott a füzérajakra is, így annak pár arrafelé eső hajtását is kivettem tövestől. 
Ezt a dögöt ki kell irtanom innen, mert az évelőim fogják bánni, ha elszaporodik. Szerencsére még magot nem hozott, csak virág volt rajta, de ezután ellenőrizni fogom azt a helyet, nem hagyok neki esélyt. 

Ezek a képek még az eső előtt készültek, egynyári trombitavirágok. Nagyon szeretem őket, minden évben vetek, mert csodás a formájuk és a színeik is. 

A kasvirágokat nagyon szeretik a pillangók. Ez díszes tarkalepke, a google szerint. 

Tavaly magról nevelt Monardák, végre jobban kinyíltak, most már nagyon szép. 

Növekszik, dzsumbujosodik a cserjés részem és az egyik bugás hortenzia is elkezdett nyílni. 

A mákkórók is szépek, bár legalább 1 méterrel alacsonyabbak,  mint tavaly voltak. 

Velencei kutyatej, érdekesen kékíti be a képet, annyira kékeszöld a levele, hogy a legtöbb kép ilyen lesz tőle. Alatta az elvirágzott részei vannak visszamulcsolva. Rengeteg volt, jó vastag réteg lett alatta, ami ebben a szárazságban nagyon hasznos  neki. Nem öntöztem, nagyon bírja a szárazságot. 

Liliomok, egyre nagyobbak és szebbek és egyre jobban szeretem őket, azt hiszem sok liliom fog még beköltözni a kertbe.