Tegnap megcsináltam egy rakás nemszeretem dolgot. 
Pl. letalicskáztam végre a kert végében lévő ólba két nagy kockabála szénát. Már olyan régóta terveztem, talán már tavaly is, de végül akkor nem vittem le. 
Most végre kibányásztam a bálákat a helyükről és levittem, egyiket egyik ólba, másikat a másikba tettem be. Ronda ott lenn az az ól, de már elengedtem, hogy elbontassam. Egyrészt hová tenném a hullámpalát, ami veszélyes hulladék, másrészt alatta is betontömbök vannak. Nyernék 10 nm-t és rengetegbe kerülne, ha egyáltalán találnék valakit, aki vállalja. Szóval az ól marad, elkezdtem benöveszteni az elejét örökzöld lonccal és szépen halad is. Előbb-utóbb átér majd a másik oldalra.  
Majd az előterét szépen kitakarítom (van egy fedett előtere) és rakok elé valami cserepeseket, de előbb meg kell oldanom, hogy oda is vezessen le egy slag, hogy tudjak ott lenn is öntözni. Ez a jövő... egyelőre még az ól teteje is tele van ágakkal a diófából, amit kitört a vihar tavaly nyáron, előbb azokat le akarom aprítani. 

Jól tele lett a szénával, remélem, hogy a kinti macsekok majd megtalálják a hideg téli éjszakákon. Bár úgy látom, hogy valaki használja a meleg dobozokat is. Lehet, hogy a Nyenyere, de az is lehet, hogy a MókaKépű, mostanában nagyon ideszokott... nem örülök neki. 

A MosogatóCicát már csak hébe-hóba látom, nem is nagyon adok neki, ha kap, akkor is csak szárazat, ha nem kap, elég hamar elmegy. Jó húsban van, szerintem valahol valaki befogadta, de legalábbis eteti. 

Kiszedtem a jujubák között felvillázott részből is a füvet... nagyjából, iszonyúan sáros, ragad az egész, de a pitypangok, a katángok kijöttek és elég könnyen adta magát a kerek repkény is. A tyúkhúr nem jön ki tövestől, de a nagyját leszaggattam. 
Nem lett szép, maradt is még, amihez nem nyúltam még a villával sem, de a nagyja kiment, majd tavasszal újra felvillázom és beültetem valamivel, hogy ne a gyom szaporodjon benne. Vagy letakarom, most is tettem egy részére egy nagy papírdobozt, sajnos nem volt elég dobozom. 
Azért nem tudom, hogy beültessem-e, mert még nem látom, hogy mekkorára fognak nőni a jujubák... legfeljebb egynyáriakkal majd.

A ház előtt, kívül is van letéve egy nagy papírdoboz, arra is hordtam ki szénát. Tavaszra remélem kihal a fű alatta és be tudom ültetni azt a részt. 

Egy nagyon nagy papírdobozt pedig levittem a mézbogyók köré (ezért nem jutott a jujubákhoz), illetve csak mellé, mert nem elég nagy arra a területre, de azért jól takar. Lefogattam az összeset téglával meg amit találtam, hogy a szél ne tudja elvinni. 
Nem kaszáltam le alatta a füvet, nagy a fű, de ráraktam. Nem volt már kedvem lecipelni a kaszát... pedig látszik a képen is, hogy nagy a fű, az idén még egyszer úgyis kaszálnom kell, de majd máskor. Most valahogy a hátam közepére se kívánom. 

A helyzet az, hogy nagyon ronda, de ez a rész még alakul és valahogy meg kell küzdenem a fűvel. Ahol évelőkkel ültettem be, ott könnyebb volt, a fákkal nehezebb, mert lassabban is nőnek és jóval nagyobbak lesznek. 
Ha beültetem alattuk, akkor utána költöztetni kell a növényeket, főleg, hogy majd valahogy a gyümölcsöt is le akarom szedni, mert akkor azon a részen taposgálni fogok. 

Kiültettem egy csomó íriszt is, 3 helyre is került belőle a kertbe. Két adagot szintén egy most alakuló részre ültettem ki, amit a minap villáztam újra, mutattam is. Vittem oda két követ is, de aztán leálltam, mert van egy nagyon nagy kövem, amit majd leviszek és ahhoz képest helyezem el a többit. 
Illetve a minap felszedett (a kövek fölötti részről) geotextilt is átraktam egy kicsivel odébb, hadd pusztuljon alatta a fű kifelé. 
Tavaszra szerintem azt a részt is megnyerem és be is fogom ültetni virágokkal. 

Mivel fagyot mondanak leszedtem a legutolsó paprikákat is, megint lett jó sok. 

Nagyon őszies a kert, a magnólia is sárgul, lassan le is fogja engedni a leveleit, az lesz még szép majd, elhordani, de az idén a fűnyíróval össze fogom aprítani és úgy megy majd mulcsnak hátra a kis fenyő körüli cserjés részre. 

Gyűlnek a krizantémok megint. Tegnap is hoztam 2 újat a LIDL-ből. Jó lenne valahogy visszapótolni a tavaly téli veszteséget, de még nagyon messze vagyok attól, hogy az összes meglegyen. De - mint a viccben a pasik a nőkkel - törekszem rá. :))))
Még most jön majd a Halottak Napja, ilyenkor rengeteget lehet kapni, nagyon remélem, hogy találok tűszirmúakat is. Sárgában volt nekem és nagyon szerettem. 

Tegnap nem igazán jutott időm a kertre és hideg is volt, reggel csak 0 fok volt és nehezen melegedett fel az idő, a szél is fújt, de az ég annyira csodaszép kék volt, hogy öröm volt felnézni. 
Meg lefelé nézni is öröm, olyan szép együtt ez a macskamenta az árvácskával. Szépen elterpeszkedett ez a menta és nagyon jó, hogy oda ültettem az egyik Clematis tövébe, mert így árnyékot ad nyáron a tövének. 

A kertet most az Asterek uralják. Imádom!

Ahonnan a cicáim látják. :) Nekik egy ez dzsungel! 

Még a magas varjúháj is mutatós, de lassan befejezi és vissza fogom vágni, mert nagyon elárnyékolja azt a kövirózsámat, ami majd tavaszra szép pirossá fog változni. Jövőre új helyet kell majd keresni neki, mert nagyon ránőtt ez a varjúháj és egy másik is. 

Herkuló beköltözött a pincébe. Most már szépen jön be velem a CicaÚr, semmi csalogatás nem kell. Keddről-szerdára éjjel is benn aludt, bezártam őt délután, de nem tiltakozott és kilógni se próbált. 
Reggel kiengedtem őt és egész nap kinn volt és tegnap délután újra behívtam. Jött szépen, befeküdt a dobozkájába és nem akart kiszökni. Ott jó meleg van, ott mennek a fűtéscsövek is és fűtenek neki, amíg a lakásban is megy a fűtés, de éjjel se hűl le nagyon az a rész. 
Sokat simizem őt, soha nem hallottam még így dorombolni a CicaUrat. :) 
Tömöm őt kajával, hogy megerősödjön és télire összeszedje magát, de csak a hasa olyan, mint a rajzokon, amikor a kígyó lenyelt egy elefántot.  :))))  Majd elcsípem már őt egy fotóra valamelyik nap. 

Csodás, amikor süt a nap, de tegnap reggel megint elkezdett esni az eső. Olyan jó lenne egy hét legalább, amikor nem esik. Kicsit szikkadna a talaj végre és akkor jön és megint eláztatja, ráadásul ilyenkor már nehezen szárad. 
Úgy döntöttem viszont, hogy nem hagyom elrontani a kedvemet, ezért így, hogy esett, legalább kitakarítottam és nem kapkodva, hanem nyugisan megfőztem az ebédemet.
Leszedtem megint egy adag paprikát is, ezeket még hétfőn, amikor kiszedtem a paprika töveket. Egy nagy tő van még kinn és még azon is lesznek paprikák. Még 2-3 hétre el vagyok látva paprikával, mert nagyon jól eláll a hűtőben. Utána már sajnos vennem kell. 

Egyébként annyira jó érzés csak elsétálni a boltban a zöldséges részleg előtt abban a biztos tudatban, hogy nekem mindenből van itthon és még sokkal finomabb is. Jó persze, néha veszek ezt-azt, pl. édesburgonyát, káposztát vagy télen paprikát, esetenként uborkát (de nem nagyon jellemző), de akkor is finomakat eszem a sajátomból és rengeteget  spórolok. 

Tegnap délután végül, amikor elmúlt az eső és elmentek azok a nyirkos felhők is, kimentem, hogy legalább ágakat aprítsak. Csak 11 fok volt és fújt a szél is, a fülem majd lefagyott.
Előhoztam a darálót és egy nagy zsáknyit össze is aprítottam vele. Csodás kis gépezet ez, nagyon örülök, hogy megvettem. Bár éppen láttam, hogy a jövő héten 33 ezerről le lesz árazva 24 ezerre, szóval most nem annyira őszinte a mosolyom. De ki tudhatta előre?

Mindegy is, most már megvan és csodásan darálja a száraz ágakat is. A tél folyamán az összes felhalmozódott ágat le fogom aprítani vele.  
A tegnapi aprítékon gondolkodnom kellett kicsit, hogy mi legyen, de úgy döntöttem, hogy nem az ágyásba teszem, hanem elkezdtem letakarni vele egy ösvényt, ami mindig nagyon erősen füvesedik. Jó vastagon raktam, ezért nem lett csak kb. 1,5-2 méternyi rész leterítve vele, de majd lesz következő adag megint. 
Jól vitte a zöld tujaleveleket is. Azt hiszem, mivel főleg dió és tuja apríték, hogy ez valamennyire fogja majd akadályozni a fű növését és nemcsak a vastagsága miatt. 

A Nyenyere természetesen itt van a képen. 

Itt egy kicsit másik szögből. Nekem bejön, azt nem akarom, hogy túl szabályos legyen, se szegélyeket ezen a részen, viszont ad némi jól látható struktúrát a kertnek. A szegélyein pedig majd úgyis belenőnek vagy ráhajlanak a növények. 

Ami jó még, hogy földben vannak végre a holland íriszek is, három félét vettem, egy fehéret, sárgás-kékes színűt és egy halványlilát. Utóbbit még sose láttam, remélem nem fagynak ki a télen és szépek lesznek jövőre. 

Kiültettem mind a 3 új krizantémot is. Ez a rózsaszín, a másik kettő még nem nyílt ki, majd lesz róluk kép, amikor kinyitják. Mindegyik alá szórtam perlitet, hogy legyen kicsit lazább nekik a talaj és a perlit a fölösleges vizet is elszívja. 

Ez egy tavalyi túlélő, volt már róla kép, akkor tüzesebb volt a színe. Ahogy telik az idő, úgy fakulnak a virágai, de így is nagyon szép nekem. 

Az orbáncfűcserje utolsó virágja. Ez nem a bogyózós fajta, de van már olyan is, csak még nagyon kicsike. 

A sisakvirágok teljes pompában. 

Őszi krókuszok.