Szombat este olyan listát írtam, hogy még mit akarok megcsinálni, hogy meg vagyok ijedve tőle. :)))) Pedig fel se írtam mindent, de muszáj listát írnom, mert csak így tudok priorizálni. Egyébként elvesznék a részletekben, vagy csak azt csinálnám, amihez épp kedvem van az adott pillanatban és fontos dolgok maradnának el.

Levettem a legtöbb jujubát is (még van rajta pár szem), ezek életem első jujubatermései! :) 

A kisebbek a kicsi fáról vannak, az még csak 2. éve van nálam, tehát 3 éves, a nagyok a nagyobbról vannak, ami 4 éves. Nem egyforma fajták, majd jövőre látom meg, hogy a fiatalabb fán nőnek-e majd nagyobb termések. 
Még azt se tudom mikor érett, de azokat vettem le, amik viszonylag könnyen a kezemben maradtak. 
Mag van a közepén és nem igazán tudom mihez hasonlítani. Édes, de nem durván, van egy enyhe savanykássága is és a húsa egy kicsit szivacsos állagú, de nem puha, mint pl. egy cukkini belseje, annál jóval erősebb a textúrája. Lehet hersegve harapni, mint az almát, de a maggal azért vigyázni kell. 
Nekem bejön, biztos, hogy nemcsak aszalni fogom, amikor már több is lesz, hanem nyersen is fogom enni, de állítólag főzni is lehet, sőt, teát is készítenek belőle. 
Majd utána olvasok, jövőre már több gyümölcsöm lesz remélhetőleg és majd lehet vele próbálkozni. Nagyon boldog vagyok vele! :))

Aztán vasárnap azzal kezdtem, hogy jól nem foglalkoztam a kis priorizálási listámmal, hanem a ház előtt tevékenykedtem. 
Olyan jó volt kimenni, éreztem azt az őszi illatot, amikor a kéményekből már száll fel a füst, vagy valahol égettek valamit. Az a jellegzetes őszi illat, nagyon szeretem, valami nagyon kellemeset idéz fel bennem. :)
Tulajdonképpen csak egy elemet akartam kihúzni a listáról, azzal, hogy kiültettem pár szál tollborzfüvet, mert előző este megjelent a lelki szemeim előtt a kép róla és ezt meg kell valósítani! De akkor már kiszedtem a füvet is ott a környékén, sőt a tavasszal kiültetett cserjék mellett is. És amikor kiszedtem a füvet, akkor megint megjelent a lelki szemeim előtt a kép, ahogy a sziklák között tavasszal virágzik a pázsitviola, amoda meg de jó lenne egy fűgömböc. Ezért vittem ki pázsitviola töveket és kék csenkeszt, kiültettem, aztán még molyhos madárhúrt is és ehhez persze kell minden, szerszám, víz... szóval nem két perc. 
Aztán megláttam, hogy még most se szedtem ki az elnyílt sásliliomok elszáradt szárait, nem metszettem meg a zsályát sem, nosza! A zsályát még vissza is daraboltam a növény köré... jó sok időm elment vele. 

Utána a veteményesben garázdálkodtam, meg turkáltam... csak annyit villáztam, ami a fokhagymának kell, csíkokat. El is ültettem két sor fokhagymát, de még fogok ültetni. Mind a két sort a paradicsomos ágyások szélébe ültettem el. 
Már csak a paprikák vannak, amiket még ki akarok szedni, aztán még vetek spenótot és tatsoit, kihordom takarásnak a szénát. Na meg beszedem a répát, petrezselymet, paszternákot, céklát, zellert... bakker, még rengeteg tennivaló van. 

Valamennyi életben maradt a perillából, levágtam a fagyott részeit és próbálom menteni, ami menthető. Csak 10-15 érett mag kéne... olyan jó lenne, ha beérne az a pár darab. 

Aztán szétszedtem a másik komposztálót is és új helyen felállítottam, ebbe is hordtam el a száraz ágkupacból egy csomót és kirángattam a földből a padlizsánok maradék szárait is és azt is beletettem. 

Itt is maradt egy földkupacom a komposztáló után, majd ezt is felhasználom takarásnak a talajra. És még birsalma is lesz... 

Nehéz egyébként megállni, hogy ne villázgassak mindenütt, hogy ne a megszokott módon kezeljem a kertet, mert az van bennem, hogy jadecsúnyaígy!  
Ki kell ennek az új módinak alakulnia még, pl. nem tudom, hogy mit fogok csinálni az ágyások közötti ösvényekkel... lehet, hogy keretbe kéne foglalni az ágyásokat, mert így nagyon ronda lesz és sokat kell kapálni a közöket, bár szerintem akkor is kapálni kell majd, hogy ne legyen csupa gyom az összes járat. 
Na mindegy, el kell kezdeni és majd alakul. 

Ezen kívül piszmogtam még egy csomó helyen. Már bújnak az őszi krókuszok is, körülöttük meglazítottam kicsit a talajt. Ez az első fecske. :) 

Tavassal elkezdtem benépesíteni ezeket a nagy köveket is és a délszaki kutyatej és a molyhos madárhúr, túlélték benne ezt a szörnyű a nyarat. 

A megszokott szögből. :) A beton fatörzs szegény sehogy nem tudta eddig megtalálni, hogy mi legyen benne, volt már abban minden, végül úgy döntöttem, hogy magas varjúhájat fogok beleköltöztetni, mert az egész évben szépen mutat. Tavasszal törökszegfű volt benne.

Már szépen színesedik a kert, tele van a lassan kivirágzó Asterekkel. Ezeket azért nem mutatom közelről, mert majd lesz róluk egy önálló bejegyzés. 

Beástam két cserepet a földbe, megtöltöttem őket a kerti talajjal és az egyikbe az olasz kontyvirág terméséről elhullott magjait ültettem bele, a másikba pedig a szeptemberben gyűjtött csörgőfa magjainak egy részét. 
Kíváncsi vagyok mi lesz belőle... remélem kihajt valami tavasszal. 

Tavasszal elszórtam több helyre a hunyorom magjait is, de nyomát se látom sehol csírázó hunyornak, persze lehet, hogy annak is kell a hideghatás és majd jövő tavaszra jönnek elő. Már ha egyáltalán megmaradtak a magok. 
Nem tudom miért nem szereti annyira a kertemet, de másutt a hunyor szaporodik, mint a csicsóka, én meg alig tudom megtartani. 

Lehúztam az egyik ágyásról a szalma és egyéb takarást, de végül mégis lazán felvilláztam, mert nem találtam eléggé puhának, főleg a szélein volt letöppedve. Lehet, hogy nem úszom még meg ezt a melót, bár vannak jobban takart részek is a kertben. Valószínűleg idő kell, amíg felépül az a vastag és nagyon porhanyós humuszréteg, amikor már sehol nem kell a lazítás a villával. Mondjuk ahová paradicsomot stb. fogok ültetni jövőre, azt tényleg nem villázom, de ebbe az ágyásba az elefántfokhagymákat terveztem és annak kell a puha talaj, hogy jól tudjon benne majd növekedni. 
Kiültettem az összes elefántfokhagyma "gyereket" az ágyásba és 5-6 darab nagy gerezdet is, mert nem tudom, hogy a "gyerekek" (ezek a elefántfokhagymafejekről lógtak lefelé a gyökerek mellett, amikor felszedtem a hagymákat), mekkorára fognak/tudnak majd fejlődni. Remélem, hogy kihajtanak és hogy nem fejjel lefelé tettem őket a földbe, de olyan hülye formájuk van, hogy gyakorlatilag alig lehet megállapítani, hogy melyik az eleje és a vége. 

Kicsit kipótoltam a "Magas varjúhájak" bejegyzést is, tettem be utólag képeket, ahogy egyre sötétebb piros lesz a színük, ahogy az idő halad előre, ott látszik szépen a többi képpel együtt a különbség. Tényleg csodanövények ezek, minden pillanatban az első hajtástól kezdve díszítenek a kertben. 

Van egy szépen begyökeresedett rozmaringon is a kertben, még sose sikerült megtartanom a rozmaringot, nem telel át nálam. Mindig kifagy, megpróbálom az idén is megtartani, hátha... bár még nem tudom, hogy kéne megvédeni. Eltettem a kukoricaszárakat száraz helyre, arra gondoltam, hogy szurkálok be sűrűn karókat mellé, hogy kúp alakú legyen a forma és annak döntöm a kukoricaszárakat és arra még teszek hosszú szálú, száraz füvet, amiről lecsurog a csapadék is. Majd összekötözöm a füvet, mint a zsúpfedelet... remélem meg tudom csinálni, elképzelni olyan könnyű. :D 
Tavaly vagy 20 cm vastag avart raktam a töve köré, de nedves lett és megfagyott, semmit nem védett a növényen, sőt. 

Nekiugrottam egy nagyon régóta halogatott dolognak is. Volt egy kupac homok már évek óta lerakva nagy nejlonokra egy helyre a veteményes mellett és nagyon ronda volt. Benőtte a gyom is, de tartogattam, hátha kell majd alapon, aztán felfedeztem, hogy közel az erdőben van egy kristálytiszta homoklelőhely, majd amikor kell, akkor hozok onnan. Egy részét elhordtam és kiegyenlítettem vele a talajt ott, ahol a kocsival állok ki és be. Lehet, hogy nem lesz jó hosszútávon, de nagyon be volt nyomódva a kerék nyoma. Ha nem lesz jó, majd hozatok kavicsot. A többi homokot elgereblyéztem és hordtam rá komposztot. Kiszedtem sok gyomot is onnan, majd lassan kialakul. 
Mivel száraz rész  és a krizantémok nagyon úgy tűnik, hogy szeretik a száraz és jó vízlefolyású helyeket, oda ültettem a két krizantémot, amiket mostanában vettem. Ha beválik, akkor ez lesz a krizantémos rész a kertben.
Majd visszavágom kicsit a keleti tuja nagyon lelógó ágait és persze ott van a tölgylevelű hortenzia is, ami nagyra fog nőni. Teszek mellé lizinkát, hogy takarja be a talajt alatta. 

És majd hozok még szép görgetegköveket és kirakom a szélét. 

Van még ott egy rakás - szintén évek óta - összedarabolt faág (balra), azokat is el kell majd vinnem onnan. Azt hittem sokkal hamarabb elkorhadnak azok az ágak, de nem. Gyorsan kell megcsinálnom, nehogy sün akarjon benne telelni. Ha esetleg már van benne, akkor hagyom. 

A legutóbb kiszedett uborkák ágyását is kigyomláltam és egy elég régóta meglévő komposzthalmot ráhordtam az ágyásra és a szalmát is visszaraktam rá mulcsnak.
Ezzel felszabadult hely a komposztálónak. Szépen elegyengettem a talajt, szétszedtem a komposztálót (a komposzthalom szépen ott maradt egyben) és felállítottam az új helyen. Hordtam az aljába az elkorhadt kis faágakból egy réteget, de egyelőre mást nem tettem bele. 

Megvárom, amíg lehullanak a falevelek és hozok be az erdőből, a konyhai hulladékot egy műanyag komposztálóban gyűjtöm. Az a tervem, hogy majd szépen behalmozom őket rétegenként, még sok zöld fű is ki fog jönni a kertből, na meg ott vannak a paprikák is, rengeteg zöld tömeget fognak adni. 

Közben - pihenésképpen - engedtem ki a nagy amforából is a vizet és amikor megtelt a kanna, akkor ráöntöttem hol a cukorsüveg fenyőre, hol a törpefenyőkre vagy éppen a hortenziákra, azokra, amik a legszárazabb helyen laknak. Lassan kifogy a víz és el fogom tenni a hordót is. 

Lekopaszodott a veteményes is, kiszedtem és összedaraboltam egy másik komposztra az összes paradicsomot, ráhordtam a szintén kiszedett cukkini és patisszon töveket, eltettem a kötöződrótokat és száraz helyre vittem a növénytámaszként szolgáló bambuszrudakat is. 

Szedtem be kajának mángoldlevelet és új-zélandi spenótot is, nagyon szépek, harsogók, frissek, nem akartam kinn hagyni megfagyni. Majd valami tejszínes mancsot csinálok belőle gombával, vagy borsóval, vagy baconszalonnával tésztára. 

Olyan csodás őszi fények voltak a kertben, nem győztem gyönyörködni benne. :)
Olyan jó volt kinn lenni a kertben, nagyon szép idő volt, igazi kertészkedős idő. Ezt szeretem a legjobban, amikor ilyen, mert nincs benne semmi szenvedés, se nagy izzadás, se nagy fagyoskodás, pont jó. Ilyenkor lehet élvezettel és önfeledten kertészkedni. 

Sajnos hiába volt a fagyvédő takarás, a perillám nagy része, főleg a teteje tegnap reggelre megfagyott... pár virág maradt épen a növény alján, aztán tegnap a szél is letépte róla a takarást, nem tettem vissza, mert akkor látszott, hogy a növény 3/4-e fagyott volt.  
Szerintem a felszálló talajhő csak az aljáig jutott el, vagy valami fagypászma ment ott végig a tetejénél. Gondolom ma reggelre teljesen vége lett... sajnálom.
Érdekes módon se a paradicsomok, se a paprikák nem fagytak meg tegnapra, persze lehet, hogy a perilla érzékenyebb a hidegre.  
Az összes tökféle viszont teljesen odalett, végül is nem akkora baj, már annyit eltettem, hogy elég lesz bőven a következő termésig.  Ami még volt rajta, azokat mind levettem. 

Megint bezabiztam a fáról 3 fügét és ha nem fagynak le a jövő hétig (akkorra melegebb időt ígérnek), akkor szerintem még be fog érni pár darab.
Viszont ez, hogy megállok a saját fügefám alatt és leakasztom a fügét és helyben megeszem... ez mindent megér. Magam se hittem volna, amikor meglett ez a ház és a kert, hogy egyszer majd saját termésű fügét eszegetek a saját fügefámról. :) 

Ugyanígy a szőlőt is, már a zömét megettem, de még volt kinn pár fürt, azokat is levettem. Nem nagyok az idén a szárazság miatt, de jó édesek. Sajnos a nyavalyás madarak (rigók és/vagy szajkók) rájöttek, hogy lehet leszedni a védőzacskókkal együtt és vagy ki is bontották és megettek egy csomót, vagy csak letépték és valahol elejtették. Legalább 20 kis zacsit szedtem össze a kertben szerteszéjjel, szóval sokat elvittek, még az is lehet, hogy kerten kívülre is. Jövőre ki kell találnom valamit. 

Az idén felemeltem egy pár éve kivágott szőlőt is. Nem pusztult ki, folyton hajt, ezért meghagytam egy hajtását és felkötöttem egy karó mellé. Azt hiszem Bakó (Baco noir) szőlő fajta. Lehet, hogy megbánom, mert nagyon erősen nő, hatalmas hajtásai vannak... majd meglátom maradhat-e.
Nálam nincsenek nemes szőlők, csak ezek a régi, direkttermő fajták, de ezek ellenállnak a betegségeknek. Gondolkodtam valami jó fajtán is, de azok permetezés nélkül nem működnek, ezért inkább elengedtem az ötletet. 

A képen Fehér Delaware és Szagos Izabella van, de van Othellom is. Csupa "rókaszőlő íz” (nem tudom honnan vették ezt a hülye kifejezést, egyáltalán ki kóstolt rókát?!), de bort én nem csinálok belőle, maximum pekmezt (de már évek óta nem terem annyi), abban pedig nem lehet érezni ezt a róka ízt, nyersen meg finomak.

Kiszedtem gyökerestül a zöldbabokat most már és először azon gondolkodtam, hogy fokhagymát teszek, de azt hiszem a fokhagymát szétrakom a kertben több felé. Leendő paradicsomágyás szélébe, ide-oda egy-egy sort. Az elefántfokhagymának csinálok egy teljes ágyást, mert rengeteg kis fiókája lett, azokat mind ki akarom ültetni.
Meg is tudom ezt csinálni, nem fog zavarni a sok helyen lévő fokhagyma, mert már nem akarok most az ősszel villázgatni, inkább takarok mindent, hogy jó porhanyóssá váljon a talajom a takarás alatt, sokkal többet ér, mintha felvilláznám. 
Eddig mindig fellazítottam, de cserébe takaratlan volt a föld. Ha télen sok csapadék esett, csak ledöngölte és tavasszal kezdhettem elölről az egészet, arról nem beszélve, hogy tavaszra mindig beborította a gyom, főleg a tyúkhúr. Egy csomó munkám volt vele. 
Szóval tavasszal majd a gyökérzöldségek (répa, petrezselyem és paszternák) helyét fogom jó mélyen fellazítani, de még oda is vissza fogom tenni a mulcsot. 
Ezzel jó nagyot könnyítek az életemen. 

Van egy nagy rakás tojáshéjam is, amit tavasz óta gyűjtögetek, ki fogom szórni a leendő paradicsomágyásokba, mert mindig kalciumhiány van. Még az idén is felütötte a fejét, pedig lombtrágyáztam tejjel és kalciummal is. A tojáshéj lassan bomlik le, de folyamatosan gyűjteni fogom most már a tojáshéjat és minden ősszel ki fogom adagolni a talajra.  

Egyébként borzasztó sokat tanulok ezekből a kertészkedős vlogokból, amiket a YT-on nézek. Kitettem egy újabbat az oldaldobozba, amit mostanában nézek, ez is koreai csatorna (ide is behivatkozom), a Jjamgarden. 
A Jjamgarden majdnem, hogy fűben kertészkedik (ő csak veteményest csinál, semmi díszkert), mondjuk ekkora gaz engem már zavarna, de látszik, hogy minden megterem neki és rengeteg komposztot is készít. Nagyon jól meg lehet tőle tanulni a komposztkészítést is. 

Viszont levettem az oldaldobozból a Trai Farmot, ha valaki nézte, akkor mentse el magának, mert itt már nem lesz meg, nagyon unalmassá vált. 

A kertben vakondom van! Vagy több is, de egyre nagyobb garázdálkodást rendez a kertben. Már lassan mindenütt van túrás. Egyelőre hagyom, most már pihenőre tér a kert, hadd zabáljon ki mindent, hátha tavaszig megeszi és odébb áll. Remélem a macskák nem fogják őt kipecázni, tavaly Böbe kettőt is hozott... 

Kivirágzott megint a Nerine is, nagyon szép és az idén kétszer örvendeztetett meg. Eredetileg őszi virágzású, de tavasszal is kivirágzott. 

Kúpvirág, már gyűjtöttem egy rakás magot egy másik elvirágzott tőről, remélem jövőre helyreáll a kúpvirág rend a kertben és sokkal több lesz belőle.