Tegnap 29 fok kinn délután, kissé borongós és hűvösnek éreztem az időt. Mi lesz télen? 
Úgy hozzászokunk a meleghez, hogy télen meg majd meg fogunk fagyni. Persze az ember mindenhez hozzászokik...
Délután cseppent is 3 szem eső, nem mérhető mennyiség, de érdekes módon a növények mégis feléledtek tőle. 

Egyébként meg mit csináltam? Gőzöm sincs, hogy lesz-e belőle valami, de a leszáradt paradicsomokról leszedtem a száraz leveleket és mindent. A rothadó vagy agyonszívogatott terméseket is, tulajdonképpen csak csupasz szárak maradtak egy-egy alacsonyabban lévő hónaljhajtással, vagy az se, csak a csupasz szár. A szárakat alacsonyra vágtam és jól belocsoltam őket. Ha hosszú lesz az ősz és meleg is lesz, még akár paradicsom is lehet rajta, ha más nem, akkor zöldparadicsom, ami jó lesz savanyúnak, vagy lekvárnak. Bár az esélye kicsi, mert az éjszakák már hűvösek lesznek az előrejelzés szerint és a nappalok is rövidebbek. 

Már ki se merem tenni, de megint voltam a LIDL-ben... az eredménye 2 csomag hagyma, egy fekete tulipán és egy csomag nárciszkeverék. Meg szoktam őket jelölni, hogy hol vettem, hogy tudjam kikeltek-e, ha netán nem, akkor melyik honnan volt, de nem jellemző, hogy nem kelnek ki. 
Most már majd győzzem ezt a rengeteg hagymát kiültetni a kertbe.

Ismét leszedtem a padlizsánokat is, megint rengeteg lett. Lehet, hogy hétvégére csinálok már végre muszakát belőle, minden van hozzá itthon. A többit lesütöttem, ahogy szoktam, szerintem egész télen padlizsánkrémet fogok zabálni. Na meg cukkinikrémet, még szerencse, hogy nem nagyon tudom megunni. Tulajdonképpen ezeket szoktam variálni, illetve még hummuszt szoktam készíteni, vagy répakrémet, esetleg céklakrémet. És az idén már van egy nagy rakás zakuszkám is. Éhen halni nem fogok, az már biztos igaz. 
3 doboz padlizsánkrém lett belőle. 

Az almasajtom nem akarja az igazat, nem szárad és folyós maradt. Most benn van a sütőben, 50 fok alatti hőfokon és próbálom szárítani kicsit. Lehet, hogy kellett volna még tenni bele pektint, vagy sokkal tovább főzni. 
Ha végképp nem szárad, akkor majd elkenem vékonyan szilikonlapon és úgy szárítom ki. 

Nekiláttam tegnap az előző este megfőtt almák elkészítésének. 
Aki nem olvasta annak: az almákat megmostam és héjastól, benne hagyva a magházat is (a pektin miatt, ami a zselésedéshez kell), kevés vízben megfőztem. Természetesen a hibás részeket, a szár körüli részeket és a virág maradékát kivágtam belőle előtte. 

Tegnap pedig leszűrtem róla a levet (nagyon finom egyébként), kivagdostam belőle a magházakat is. 
Az alma levéből kivettem kb. egy decit és 40 deka cukorral (az alma kb. 2-2,5 kiló volt, nem mértem meg), szirupot főztem, amit levettem a tűzről és amibe aztán beletettem a főtt, lecsurgatott almát. Vannak receptek, ahol kilónként 60 dkg cukrot írnak és amikor kiszárad, még cukorba is hempergetik, de ki a fene enné azt meg? Én nagyon Gombóc Artúr vagyok, de a receptekben szereplő cukormennyiségtől még én is elborzadok időnként. 
Az almát botturmix-al jól összeturmixoltam és visszatettem a tűzre. 
Nagyon köpköd, ezért jobb híján rátettem a zománcos tésztaszűrőmet, ami jó is volt rá, így nem lett csupa alma minden, csak a szűrő. 
Elég gyakran kellett kevergetni, hogy oda ne égjen és sokáig is főtt. Jól el akartam párologtatni belőle a nedvességet, hogy könnyen ki tudjon majd száradni, de azt hiszem még tovább kellett volna, de nem volt több türelmem hozzá.

Közben elővettem az őzgerincet, kibéleltem folpackkal, illetve még két lapos tálat is, abba került bele a pép. Abban hagytam kihűlni, benne lesz akár egy-két napot (vagy többet is, mert elég folyós még ma reggel is), aztán majd kiborítom egy tiszta, száraz pelenkára, amit süteményes rácsra fogok tenni, hogy alulról is szellőzzön, úgy könnyebben kiszárad.
Mivel még ilyenkor is csöpög (legalábbis két éve a birsalma sajt csöpögött), a rács alá teszek alufóliát és arra pár réteg papírtörlőt, hogy ne legyen ragadós még a nemtudommi is, de bármi más is jó alá, ami felfogja a kicsöpögő levet.

Most így nem túl gusztusos, de ahogy szárad, úgy lesz egyre jobb majd. A végén szeletelhetőnek kell lennie. 
Megint felhasználtam egy csomó potyadék almát, ez se ment veszendőbe. 

Reggel pedig kinn voltam a kertben a nagy szél süvítésben, öntöztem egy csomót megint, megtöltöttem a hordókat vízzel a kútból és  megkapáltam a múltkor félbehagyott répaágyást. Sajnos a répák két oldalára elvetett hagymamagokból, amikből dughagymát reméltem, semmi nem lett. Ami kihajtott azt is kikapáltam, mert annyira felverte a gyom, főleg a porcsin, hogy esélytelen volt kihamupipőkézni belőle a hagymát és 10 szem minek is. 

Leszedtem egy rakás paprikát is, az idén tényleg nem panaszkodhatok, mert rengeteg csodaszép paprikám termett és még terem is. Pedig nem is locsoltam őket agyon, inkább ritkábban, de akkor nagyon. 
Ez már a sokadik leszedett adag, tettem el belőle enni, akarok körözöttet csinálni és megtöltöm vele a paprikát, azt magában is megeszem. 
Másik részét megsütöttem, de sajnos volt benne kettő is, amit úgy megszívogattak a polosok, hogy inkább eldobtam. 
A sült paprikákat elteszem a fagyasztóba és télen kis ecetes salátalével és némi olívaolajjal leöntve csodás lesz savanyúságnak pl. húsok vagy akár krumpli mellé. 

Az aszalt cuccokat beleraktam olyan kis zsákokba, amit a szőlőre vettem... nem tudom  jó ötlet-e, de ebben szellőzik. 
Tavaly papírzacskóba tettem és mivel magas volt a páratartalom a sok eső miatt, még a zacskó is kissé nyirkos volt a kamrában, ezért jobbnak látom így. Meglátom mi lesz belőle. 

Voltam a LIDL-ben is, megint sikerült találnom olyan tulipánt, amit nem tudtam otthagyni... de most megúsztam a gyűjtőszenvedélyemet 1 fajtával.

A kert a nagy szárazság ellenére jól érzi magát, bár sok minden kókadozik, megyek is mindjárt öntözni. Ma a hortenziák lesznek a sorosak és a japán szellőrózsák megint. Ez a viharos szél, ami fúj, borzasztó, kiszárítja a maradék csepp vizeket is és főleg a harmatot is. Ez most károsabb, mint a 3 hete tartó szárazság. Augusztus közepén volt utoljára eső, akkor 3 nap alatt esett kb. 40 mm, azóta semmi és most ez a szél... 

Mindennek ellenére másodvirágzik a szarkaláb.

És persze csodásak a magas varjúhájak, most egy közelit hoztam az egyikről. 

Olyan viharos szél fúj, hogy csak úgy viszi a port és kiszárítja még azt is, amit megöntöztem... ez a nyár tényleg maga volt a pokol. Szerencsére már látszik a vége és talán némi eső is ígérkezik a jövő héten. 

Tegnap szedtem még magot a piros kasvirágról is, aztán majd meglátom, hogy egyáltalán szaporítható-e vagy valami hibrid. Majd jövőre kiderül. 
Jártam úgy völgycsillaggal, hogy hiába szedtem magot, nem tudtam szaporítani.
A borzaskatából viszont már kikelt egy nagy rakással, hagyom is őket, mert ezek a kis magoncok áttelelnek és meglátom, hogy másutt kikel-e, ha nem, akkor majd tudok belőle szaporítani máshová is, bár kétlem, hogy szükség lenne rá.  Rengeteg mag szétszóródott és ha kap egy kis csapadékot, akkor szerintem jövőre inkább mulcsolni fogok vele. Kiderül milyen lesz az időjárás, azon múlik minden, hogy kapunk-e végre esőt. 

Egyébként csak az öntözés megy. Nem is tudom, hogy írtam-e már (nem nézem vissza), sajnos megvan az első áldozata a csigáknak és a szárazságnak. Kipusztult a kék évelő lobéliám... asszem írtam... bakker, hülyülök? Az a baj, hogy a FB-n is írok ezt-azt és nem mindig tudom, hogy itt mondtam, vagy ott mondtam. 
Ma reggel rengeteg vizet kihordtam a virágosba is és a veteményesbe is. 
Két kanna (10 l-es) vizet kapott az uborka, de megöntöztem a háló alatt a K-betűsöket is. Egyébként a palánták élnek, de a magok nem keltek ki. Majd amikor lehűl kicsit, akkor a rapinit, a retket és a tarlórépát (retekként eszem) újra fogom vetni. 
Hordtam ki vizet a zellerekre is, a paprikákra, a padlizsánra, az egyik cukkinire is, illetve pár nagyon kókadt virágra és a tölgylevelű hortenzia is kapott egy nagy kannával, szegény az is időről időre megkókad. 
Mindig viszek valamire, de akkor sokat és alaposan belocsolom. Így öntözök és így kb. (a dísznövényeknél) hetente elég öntözni.

Tegnap hoztam be egy rakás lehullott almát is megint, jól megmostam őket és héjastul, magházastul (a pektin tartalma miatt) megfőztem egy kevés vízben. Egyelőre még ott vannak a fazékban, majd ma leszűröm, kiszedem belőle a magházat és összeturmixolom és cukorral együtt majd almasajtot készítek belőle. Még soha nem csináltam, csak birsalmából, kíváncsi vagyok, hogy sikerül, de majd mutatom. 

Egyébként szép a kert, az itt-ott kókadozás ellenére is. 

Ezek a nyuszifülek a tamariska alatt laknak, a bal felső sarokban a kecskerágó látszik, egyszer se kaptak öntözést, mégis ilyen szépek. 

A rózsák is újra mutogatják magukat. 

A fű eléggé kiégett, de a varjúháj az nagyon bírja, meg a Kleopátra tűje is. 

Már jönnek a fehér szellőrózsák is. 

A bugás hortenziák sajnos eléggé megégtek, nem tudtak szép rózsaszínné válni. Azt hiszem, hogy ezek több vizet fognak igényelni és jó lenne, ha megnőne már kicsit a fenyő (ha egyáltalán meg fog nőni), hogy némi árnyékot kapjanak, mert nagyon tűzi őket a nap.