Ennyit a "majdnem minden megvan már a veteményesbe" című elképzelésemről... megint rendeltem egy csomó magot, de ez most inkább már mohóság volt és valami hiánybetöltés, hogy úgy érezzem, valamit foglalkozom a kerttel. Ez van... viszont jó hosszú időre el leszek látva magokkal, csak azt tudnám, hogy majd jövőre mit veszek, amikor kitör rajtam ugyanez az állapot. Bár nem féltem magamat, mindig van valami új, valami más, ami éppen kell, azt hiszem fel fogom találni magamat! :D :D 

Most érkezett két különböző helyről (KertABC és Kertészfutár): 

Rocalba Földimogyoró - ez annyira drága és annyira kevés, hogy majd úgy kell rá vigyáznom, mint a szemem fényére, ráadádul ennyiből tuti nem fogok kóstolni, viszont a jövő évi vetőmagom meglesz belőle... talán. 
Rocalba Rutabaga (karórépa) - van már másféle karórépa magom, de azért akarom, mert egyrészt nemcsak nyersen fogyasztható, hanem főzve is. Hasonlít (állítólag) a retekre és a karalábéra is és arra gondoltam, hogy talán a koreai őszi retekre is hasonlíthat kicsit, mert elvileg fermentálni is lehet. És persze a zöldjére is kíváncsi vagyok. 
Rocalba Szent (Tulsi) bazsalikom (Ocimum tenuiflorum) - ettől még nem tudom mit várjak, állítólag nagyon egészséges, teának is jó, de kicsit fenntartásaim vannak, hiszen a perilla is eléggé idegennek tűnt (ami persze nem fog abban megakadályozni, hogy az idén is termesszek. 
Kiepenkerl Red meat sörretek - ez a piros bélű retek, amit tavaly is vettem. Van még belőle pár szem mag, de ez a retek annyira finom volt, hogy akarok még belőle és tavasszal is meg szeretném próbálni, már csak azért is, hátha tudnék magot is termeszteni belőle. 
Tűszirmú kék őszirózsa - imádom a színét és volt nekem ilyen, mindig szétszórta a magját, de egyszercsak kiveszett. 

A másik helyről jönnek: 

Hónapos Retek vetőmag óriás vaj, korai - a nem tudom hányadik fajta retekmagom, csak lesz belőlük valami, ámbár nekem inkább az ősziek szoktak sikerülni. Pl. az őszi sörretekből és a fekete retekből még most is van a hűtőben, szerencsére nagyon jól elállnak. 
Balzsamkörte - egyszer sikerült megtermesztenem egy darabot, de nem érett be. Aztán próbálkoztam még vele, de többnyire ki se keltek a magok, meglátjuk. Jó lenne megkóstolni. 
Kerti laboda - ezt már egyszer egy régebbi kertemben irtottam is, de szeretném, ha lenne pár szál, majd nem hagyom magot érlelni. 
Tépősaláta piros 'Odagiu' - salátából is van már rengeteg féle, de nem minden szereti itt nálam és nekem se jön be mindegyik fajta, ezért próbálkozom velük. Pl. tavaly az az endívia nem ízlett túlságosan. 
Karórépa vetőmag - ez is egy fajta karórépa, nem tudom milyen lesz, mert a zacskó csak a zöldjét mutatja, de olyan a zöldje, mint a koreai retkeké. Szeretném összehasonlítani a többi karórépával, hogy melyik a jobb, bár most egyiket se tudom, hogy milyennek képzeljem el. Lehet, hogy majd nem is fog ízleni... 
Tarlórépa vetőmag Virtudes Martillo - van itthon tarlórépa magom, de ősszel vetettem belőle (pedig akkor vettem) és egy szem se kelt ki. Ez is olyan, mint a retek, de főzhető is. 
Tavaszi Mák 'Kék Duna' - nem vagyok egy mákevő, de kipróbálom, csak pár szálat, megnézni, hogy teremne-e nálam.

Hát na! Ki se fogok bújni tavasztól a kertből, csak mehetnék már kifelé!

Leszedtem a jeget és havat a télire kinn hagyott fóliatakarásokról is, ami káposztákon és karalábékon van. Alá nem néztem, nem tudom, hogy mi él és hogy néz ki, nem szeretném még megbontani. Hadd olvadjon el a hó, illetve nagyon nem akarom letaposgálni sem a környéküket. Szerintem jók lesznek alatta, mert van egy lila káposzta, ami kívül van a takaráson és az se fagyott meg. 

Minden esetre a TEMU-s üvegszálas pálcikák nagyon jól vizsgáztak. Aggódtam, hogy végük is lesz, mert annyira el voltak deformálódva, de ahogy levertem róluk a nehéz jeget és havat, úgy rúgták ki magukat. 
Ennek nagyon örülök, hogy ilyen jól működnek, azt hiszem, hogy ezek a kis alagutak lesznek azok, amik majd lehetővé teszik nekem, hogy kora tavasszal is tudjak retket termeszteni, esetleg karalábét és salátát... 

Egy kényelmetlenségük van ezeknek, hogy macerás alattuk az öntözés. Ez az, amiért gondolkodom egy nagyobb fóliaházon, de nem tudom, hogy nyáron venném-e hasznát, vagy csak a helyet foglalná nekem a kertben. Nem túl nagy a veteményesnek a hely, ezért gondolkodom, hogy kell vagy nem. Állandóan összerakni és szétszedni pedig nem szeretném.  

Itt már félig leszedtem, mire eszembe jutott lefotózni, de így is látszik, hogy nézett ki. 

Kimentem szombaton megrakni az etetőket és kicsit matatni a kertben és a plusz 2 fokban jobban begémberedett a kezem, mint amikor a -8 fokban lapátoltam a havat kesztyű nélkül. 
Csupa víz lett kinn a kezem, amikor bejöttem rá kellett engedni először egy kis jéghideg, aztán langyos vizet, majd meleget, mert rendesen fájtak az ujjaim. Ezt sose értettem, de nekem tényleg a nyirkos 0 és 1 fok sokkal hidegebbnek érződik, mint a nagy mínuszok... de ez nem jelenti azt, hogy visszasírnám. Dehogyis!

Vettem még egy lila szibériai íriszt és el is ültettem az alagsorban. Van már belőle 4 tő, de nem baj, mert egyrészt nagyon szeretem, másrészt abban reménykedem, hogy hátha más színű lesz (de ha lila az se baj). Az egyik érdekes barnás is ilyen tévedés szín lett, aminek nagyon örülök. Ezeket az íriszeket, főleg ha a színe másra sikeredik, 'öcázé' másutt nem igazán lehet megszerezni. :)))

Január 23-án került cserépbe. 

A többi, januárban vásárolt és becserepezett évelőm is szépen fejlődik, ezek a Heleniumok, január 4-én kerültek cserépbe, még soha nem ültettem ilyen hamar, de szépen fejlődnek. 

A Heleniumok január 23-án. 

Bugás lángvirág január 4-én. 

A bugás lángvirág január 23-án.

Ezeket egy nappal később vettem, január 5-én és rögtön aznap cserépbe is kerültek, de nem fotóztam le. 
Az egyik egy évelő fátyolvirág, a másik pedig egy sásliliom, a kép január 23-án készült, de szépen éldegélnek. És van még egy lila bugás lángvirágom is, az kicsivel lassabban hajt, de él és szépen fejlődik, majd mutatom, amikor fotogénebb lesz.

Még nem kiabálom el, hogy milyen szépek, mert ilyenkor akármilyen betegség miatt simán lehervadhatnak ezek a fiatal hajtások, de nagyon remélem, hogy meg tudom tartani őket és nyárra szépen fognak virágozni nekem. 

Lassan jön a palántanevelés időszaka is, bár még visszafogom magam, mert február végén bőven elég a veteményesbe való palántákat elvetni, de 2 hét múlva pár virágot már elkezdek, mint pl. az oroszlánszájakat, pár kúpvirágot is, mert ez után a tél után nem bízom abban, hogy amiket szétszórtam, azokból lesz is valami. Illetve még szétnézek a magok között, hogy lássam mik azok, amiket ilyenkor már érdemes lehet, de azért arra vigyáznom kell, hogy ne túl sokat, mert kell a hely az ablakban a veteményesbe való palántáknak. 
Lehet, hogy pár korai karalábét is vetek, amiket kiteszek a fólia alá... bár, ahhoz kéne vennem új fóliát, majd valamelyik nap elmegyek és veszek.

Most, hogy olvad, levettem a nagy fagy miatt pótlólag felrakott műfű takarást az egyik datolyaszilvámról, de a "rendes" takarás még maradt. Szintén levettem - teljesen - a takarást a japán szentfáról is. 
Illetve levettem a takarás tetejét az új rózsámról is, de ez a hungarocel, ami körülveszi, még maradt és ugyanígy jártam el az Elaeagnus multflorával is.