Kimentem - ahogy mindig - sétálni a kertbe és öntözni, de valamiért most más szemmel tudtam ránézni, nem a pusztulatot láttam, hanem azokat a növényeket, amik élnek. Talán az a szerdai 2 mm eső adott új reményt... 

Megint 1 m körül volt a víz a kútban, ezért megint teleengedtem a nagy amforát és a kút melletti hordót is, persze mind 3/4-ig volt, ha üresek lettek volna, akkor nem tudtam volna feltölteni őket, de a harmadik hordómba még most se tudtam vizet engedni.
Gyűlik a vizem megint, ha nagyon lassan is, persze ehhez hozzásegít a ridegtartás is, mert csak akkor öntözök és ott, ahol már nagyon kell. 

Így a szerdai 2 mm eső után tegnap nem kapott a veteményes sem vizet, mert pl. a zöldbabok között még nedves volt a talaj, ezért azt újra megkapáltam inkább. 
Vizet a padlizsánok kaptak, az uborkák és a cukkinik és a patisszon. A paradicsomok majd ma, a paprikák között pedig szelektálni fogok, mert nem kell az összes, megint túlzásba estem a paprika ültetéssel. 
Megkóstoltam a koreai paprikákat is, sajnos csípősek, nem durván, de nem igazán szeretem a csípőset, ezért ezektől is el fogok köszönni, legalábbis nem kell belőle 8 db... most annyi van. Viszont kétségtelen, hogy ezek a növények is sokkal jobban bírják ezt a klímát, nagyon sok paprika van rajtuk és nem kérnek annyi vizet. 
Az uborkák közül nem kapott vizet az örmény méteres, azt szeretem a legkevésbé, majd meglátom mit csinál, elég a többi.
Egyébként a Gagon uborka valami hatalmas, erőteljes növény, a többi, hagyományos berakó és salátauborkához képest, ez robosztus és nem is kell neki annyi víz. Ez nagy felefedezés, hagyok meg belőle magnak is. 
A Carosello is sokkal jobban teljesít, mint a többi uborka. 

A díszkertben is sétálgattam és nézegettem. Elképesztő, hogy mennyit jelent a mulcs. Pl. a csillagfürtökért egy fabatkát se adtam volna. Kiültettem hátra egy nagyon száraz részre őket, de északi lejtőbe, hogy a nap legalább ne tűzze merőlegesen a tövüket és persze azt remélve, hogy majd úgyis tudom locsolni, de nem így lett. 
Egy darabig kaptak vizet, de most már jó ideje nem öntözöm őket, ellenben a kertnek azon a részén rengeteg disznőparéj nő. Azokat szaggattam le és vastagon köréjük raktam és csodásan élnek a száradó disznóparéjok között. 
Az is jó, hogy csak letépkedtem a disznóparéjokat, mert így újra nőnek, egy helyett nő harminc, mert szétágazik és újra tudom őket szedni mulcsnak. Persze arra ügyelek, hogy magot ne tudjon szórni, de úgyis lesz jövőre is belőle, mert mindet nem tudom időben letépkedni. 

Vittem le egy 8 literes kanna vizet hátra az Északi szikla növényeire is, mert van, amelyik már kipusztulna, illetve észrevettem, hogy a nemrég oda ültetett tarackoló kékgyökér a tövéről hajt. Úgy nézett ki, hogy totál kipusztult, de nem. Ezért kapott egy kevés vizet, illetve pár hajtás éldegél az aranytarka kecskerágón is, ezért az is kapott vizet, meg az új kakukkfű is, mert nem néz ki jól szegényke. 

Így porciózgatok, adagolom a vizet, mint egy skót, de sehol nem elég, csak épphogy életben tartásra elég. 

Mégis talán épp az Északi szikla adott most egy kis löketet, reményt, hogy hátha mégis marad valami ebből a kertből. Egyszer csak lesz eső! 

Ez itt egy pici része ennek az új résznek, él a tiszafa is és mögötte a tátikák az utóbbi pár hétben egyáltalán nem kaptak öntözést és még virágoznak is, pedig ezek idei magvetésből vannak. 

Ez egy picivel feljebb lévő részen éldegélő pünkösdi szegfű, szintén idei magvetésből. 

Ez a rész az, amit tavaly prérikertnek terveztem, kicsit sziklás, de itt lakik az Elaeagnus multiflora is (középen fenn), szóval ez még alakul, majd ahogy az Elaeagnus növekszik. 
Látszik, hogy van benne egy csík, ahol nincsenek növények, onnan sajnos kiszáradtak, volt ott Kleopátra tűje és pár évelő szarkalábat is ültettem bele, de kimúltak. Túl sok apróság volt kiültetve, nem maradtak meg. Lehet, hogy jobban jártam volna, ha maradnak cserépben és csak később ültetem ki, amikor már nem száradnak ki olyan könnyen. 

Ez a verem előtti rész, száraz nagyon, még a babérmeggy is hullatja a leveleit, de azért lassan belakják mégis a növények. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy jövőre mi bújik majd elő.
Sajnos az Ilex Crenata nem maradt életben, hiába kapott még tavasszal ként, tőzeget meg mindent, annak a növénynek szerintem eredendően baja lehetett, mert a másiknak (egyszerre vettem kettőt) semmi baja nincsen. 

Itt azért látszik, hogy a talajtakarónak ültetett pénzlevelű lizinka se bírja már a kiképzést, de az nem pusztul ki könnyen, ha egy centis darabkája is életben marad, akkor újra kihajt és terjed. 
A lenvirág viszont jól érzi magát most is. 

Ezek fenn vannak a fügebokor mellett, most hoztam őket tavasszal be a kertbe, gyujtoványfű. Nagyon szépen beálltak, ez az első, ami virágzik is. Szeretem ezt a virágot, ez is nagyon bírja a szárazságot és szépen nyílik a legnagyobb hőségben is. 

Mellette rézvirágok (Zinnia) nyílnak, picivel ültethettem volna őket sűrűbben is, de eddig ezt nem palántáltam, hanem helybe vetettem, de az idei tavasz annyira vacak volt, hogy nem keltek volna ki, csak örökös locsolással.