Most van a magas varjúhájak ideje a kertben. Kicsit korán nyílnak, mint minden az idén, általában szeptember közepére szoktak kinyílni, de már vannak, amik teljesen kinyitották a virágaikat is. 
Annyira impozánsak ezek a növények, hogy az valami fantasztikus. Hatalmas bokrokká nőttek, egészen leuralták a kertet, amit nem is bánok, mert már nincs túl sok virág, ami díszítene. Ráadásul egész évben mutatósak, mert télen már látni a kis hajtáskezdeményeiket, amikor semmi sincs a kertben az örökzöldeken kívül, később a szép, gömbölyű bokraik díszítenek, aztán a nagy virágkezdemények és végül amikor nyílnak, de még akkor is mutatnak újat, mert ahogy telik az idő, úgy lesznek a virágaik egyre sötétebb pirosak. 

Ez sárga virágú lesz. 

Ez pedig egy ifjonc, a nagy Sedum 'Matrona' magjaiból kelt ki. 

Annyi alma hull le a fákról és én annyira sajnálnám veszni hagyni, hogy kitaláltam, hogy aszalok almát. 
A paradicsomokat már beszedtem a hálóból, a helyükre tettem az almaszeleteket. Még soha nem csináltam ilyet, nagyon remélem, hogy sikerül és szépen megaszalódnak majd egy pár nap alatt. 
Ha sikerül, akkor céklát is fogok aszalni. 

Böbécke a szokásos pózában gyűjti a napot, szerintem van a hasán valami napgyűjtő csatlakozó. :))))