Adtam két kedvenc kertet az oldaldobozhoz, akik szeretnek szép kerteket nézegetni, azoknak szerintem csemege lesz. 

Tegnap reggel azzal kezdtem kinn az előkertben (nem azért mentem, hanem mert a Böbike kinn sikítozott az orgonafán),  hogy megkapáltam a frissen kiültetett gyömbérgyökerek körül. Olyanná vált ott is a talaj, mint a beton, le kellett mulcsolni... amit meg is tettem, mert nekiálltam megint fűnyírózni.
Eszméletlen, ahogy nő a fű, mintha húznák, de nem baj, mert lejött 5 gyűjtőzsáknyi fű mulcsnak. Éppen ki volt gyomlálva az egyik évelőágyás és beleraktam sokat, de jutott az előkertbe is és a magnólia alá is. 

Megint jól lefárasztottam magam, pedig nem is olyan sok mindent csináltam, csak rengeteget járkáltam. Úgy szoktam, hogy mindent a helyére teszek mindig, különben soha nem találnám meg őket és csak tönkremennének, ha szerteszét hagynám a kertben a szerszámaimat. 

Felraktam az uborkahálót is, mert lassan nekiindul az ubi. 
Kikapáltam és ezúttal felszedtem a füvet a másik uborkaágyásból, hogy lássam, hol vannak az ubik, mert kicsik és kevés kelt ki belőle. Utánavetettem, mert volt mégegy zacskóval, de ha az idén se sikerül ez a fajta (örmény méteres uborka), akkor felejtősre teszem. 
Megkapáltam a sárga zöldbab ágyását is, de nagyon meg van rágva... nem tudom lesz-e belőle valami, vagy vethetem harmadszorra is, eszméletlen amit ezek a rohadt csigák művelnek. Az első nem kelt ki, ezt majdnem megették. 
Az idén nem lesz egy darab büdöském se, azt is mind lerágták. 
Este végül türelmemet vesztettem és körbeszórtam a füves részeket a csigairtó granulátummal (Bros Vitrol), a komposztokat is és megint találtam egy részt, ahonnan tömegével jöttek elő, ott is az útjukba szórtam a granulátumot. Végigszórtam hosszában is a veteményes szélén a füvet, hogy a virágos részből ne jussanak át oda. Úgy látom, hogy sokra elég egyébként ez a 25 deka, mert még megvan szerintem több, mint a fele és már annyi helyre szórtam, ahonnan el is takarodtak ezek a dögök. Ha kell még veszek is, mert az nem opció, hogy a csigák győzzenek. 

Felszaggattam egy rakás borostyánt is az Árnyas kertben, azt hiszem, hogy le fogom vágni. Van egy karvastagságú, ami felfutott az egyik életfára, de már a harmadik fára kapaszkodik át, nem akarom, hogy teljesen tönkretegye őket. Így is aggódom, mert megjelentek a tujabetegség jelei rajtuk és a többi tuján is. 

Azon kezdtem el gondolkodni, hogy mit kezdjek el nevelni alattuk, ami képes megnőni azon a helyen, ha esetleg ezeket ki kell vágni a betegség miatt. És mi lesz ott az Árnyas kertemmel, mi fogja adni az árnyékot?  
Kiültettem végre abba a sávba, ahonnan kiástam a gyöngyvirágot, a japán juhart is, ha minden kötél szakad, akkor az valamennyi árnyékot tud majd adni egy pár év múlva, de találtam két tölgyfa magoncot is alattuk... kicsik még, meghagytam, aztán majd meglátom mi legyen velük. 

Ugyanígy azon is gondolkodom már egy ideje, hogy arra a részre, ahová a betonlapokat terveztem letenni (folytatni, mert oda szántam az ösvényt),  oda bokrokat kellene ültetni. Mert ez a rész párhuzamos a ház oldalával és azok a hatalmas (és rohamosan betegedő) tuják, amik most ott vannak, jól elfogják ezeket az őrült szeleket és a belátást is a szomszéd felől. Ha azt az ösvényt beültetném, akkor mire ki kell vágni a tujákat, addigra megnőne ott egy sor cserje. 
Persze nem jövőre kell kivágni az összeset, de előbb-utóbb sajnos be fog következni és addigra jó lenne, ha lennének már felnövekvő növények. 

Megnyitottam ott az Árnyas kertnél egy ösvényt is, ahol be tudok járni a hátsó részébe, csak pár ágat kellett az egyik életfáról levágni. Majd kiások egy ásóvillanyomnyi gyöngyvirágot még, hogy ne a leveken kelljen trappolnom.

Ezen kívül összekötöztem egy csomó növényt, mert szét voltak dőlve, vagy megelőzendő, hogy szétdőljenek. A szarkalábakat, az óriás liliomokat, a küllőrojtokat. Meg hát... gyomláltam itt, gyomláltam ott, felkötöttem paradicsomot, elhordtam a komposztra ezt-azt.
Azon gondolkodtam, hogy azért nem haladok a listámmal, mert amerre megyek a kertben folyton belebotlok valami tennivalóba és akkor azonnal fel kell lazítani a valami alatt a talajt vagy meg kell locsolni a valamit (amúgy kár volt locsolgatnom, mert délutánra jött egy nagy zivatar - nem örültem), vagy valamit sürgősen meg kell csinálni, nehogy elfelejtsem. 

És akkor A TÖRÖKSZEGFŰK!

Nemcsak ez a telep van, ami a képen, hanem másik kettő is, mert imádom ezt a virágot. Olyan sokáig nyílik és annyira változatos, hogy az valami fantasztikus. Csináltam közelieket a különböző színekről, nagyon sokféle van és mind szép.