Azzal kezdtem a tegnap reggelt, hogy kimentem, amíg nem volt meleg és eltakarítottam a leszakadt faágakat. Fél óra alatt meg is lett minden.

Utána a már szokásossá vált csigavadászat következett... tele van csigatetemekkel a kert, de majd valami megeszi őket, elhordják a hangyák és a bomlás is megindul. Melózik a természet, de a lényeg, hogy elpusztuljanak és ne tudjanak petét rakni, hogy itt szaporodjanak a kertben. 
Eldöntöttem, hogy beszerzem azt a csigaölőt és nem utolsósorban le fogom kaszálni a füvet a kerítésen kívül, mert a múltkor, amikor a lekaszált csalán kiszáradt, akkor megcsappant a számuk, nem tudnak bejönni. 
Egyébként érdekesek, mert egy-egy helyen egyszer csak megjelenik egy rakás, gócpontok vannak a kertben. Nem tudom honnan jönnek, de azokat legalább egyszerre leölöm. 
Azt is megfigyeltem, hogy ha este legyilkolom őket, akkor arra a helyre már reggelre nem jön több. Pl. a kínai hamuvirágnál este szoktam összeszedni. Pár napig nem is volt az első nagy hadjáratom után, de most az eső miatt megint megjelentek, de reggelre már nincsenek újak. 
Azért gondolom, hogy kívülről jönnek, mert az őszi kikerics a kerítés mellett van és az az egyetlen hely, ahonnan este kitakarítottam a csigákat (a házast is) és reggelre megint volt 30 és persze spanyol is. Rohadjanak meg! 
És most már jó lenne ha az eső is abbahagyná. 

***

Elmentem a gazdaboltba és vettem csigaölőt, ezt a Bros Vitrolt, 25 dekásat. A leírása szerint nem árt a cicáknak és a madaraknak sem, viszont a csigákban megállítja a nyák képződést, nem fognak enni sem, hanem bebújnak a föld alá és megdöglenek. Nem lesz tele a kert csigatettemmel, mint most... ráadásul a vagdosás miatt, duplikálva vannak.
Szórtam szét belőle végig a kerítés mellett és azokon a részeken, ahol a legtöbb csigát láttam. Nem vártam estig vele, mert a nedves földön mind kinn vannak a csigák. A mákkóró mellett majdnem elájultam, annyi volt. Szórtam az őszi kikerics köré is, a kínai hamuvirág köré is és még egy csomó helyre a kertben. Meglátom, hogy fognak-e ritkulni. 
Egyébként érdekes, de úgy látom, hogy a száraz növényi törmeléken nem szívesen mászkálnak át. 
A cserjéknél, azon a részen, ahová tavaly mulcsnak leraktam elvirágzás utáni metszés  után az összedarabolt jezsámen ágdarabokat és egyébként is odahordtam mindent azzal, hogy úgyis elkomposztálódik, azon a részen egy darab csiga nem jön át a kertbe.  

Aztán még kimentem és lefűrészeltem a lila akác ágát egyenesre, de sajnos a sebápoló beszáradt, így ez elmaradt. Nem tudom, hogy holnap ér-e még bekenni. Lemetszettem a további elburjánzott ágait is, alig maradt valami, szóval ha életben marad, akkor marad, ha nem, akkor keresztet rá. 
Lett még egy nagy talicska ág és lomb belőle, azt is eltakarítottam. 

Aztán nem is tudom... elegem lett, ez olyan nemszeretem meló volt, de ahhoz képest gyorsan túllendültem rajta. Máskor halogatom, most ez arra jó volt, hogy lássam, milyen simán megoldom az ilyesmit is, mert egyébként hajlamos lennék úgy gondolni, hogy jajeznekemtúlnehéz. Pedig nem is... 

Akkor megint a virágost mutogatom, mert az nagyon szép. 
Az Árnyas kertembe egyre szerelmesebb vagyok, imádom ezt a részt. 

A tavaly vásárolt egyik palástfű. A másik is jól van máshol és hozzák a virágaikat. 

A bársonyos kakukkszegfűk is nyílnak, az alsó képen tavaly magról nevelt van, ami fehérnek indult virágzáskor, de lett benne egy kis rózsaszín beütés. Jó nagy bokor lett belőle. 

Ezek a tátikák pedig átteleltek az előkertben. 

A kedvenc rózsám, ez a legszebb az összes közül.