Tegnap még az ígért eső előtt (ami egyébként nem jött meg) kitoltam a fűnyírót és a ház előtt levágtam a füvet. 
Nem is tudom, talán egy hete kaszáltam le, de vannak fűfélék, amik kb. 15 centit nőttek és ott ágaskodtak ki a talajból, nagyon gondozatlannak látszott. 
Meg kell egyébként a fűnyíró használatát is tanulnom, mert azt hittem, hogy a múltkor lekaszált száraz füvet majd szépen beaprítja nekem, de nem így lett. Meg kellett állnom és összegereblyézni. 
Viszont a fűnyíró egy szuper eszköz arra, hogy a tartályába összeszedi a füvet és rengeteg, de tényleg rengeteg mulcsnak valóm lesz belőle. 
Persze vonzza a csigákat a mulcs és búvóhely is nekik, ugyanakkor a talajom annyira agyagos, annyira kötött, hogy muszáj valami lazább, humuszosabb réteget képeznem a tetejére, mert amikor megszárad, akkor betonná válik. 

Átültettem az Árnyas kertből a gyömbérgyökeret is, a két szaporulatával együtt, mert a japán (őszi) szellőrózsa teljesen elnyomta volna már. Az új helyen is kíváncsi vagyok mi lesz vele, mert ott meg a gyöngyikés gyepliliom terjed, meglátjuk melyikük az erősebb. Ha ott se lesz neki jó, akkor megy tovább. 
Lassan, fokozatosan, ahogy a cserjék növekszenek, úgyis alakulnak ki az árnyas helyek, egyre több árnyékkedvelő növényre lesz szükségem. Csak hadd szaporodjanak. 

Kiültettem a magról nevelt Mondardákat is, nem tudom milyen színűek lesznek, mert színkeveréket vetettem. 4 db lett, meglátjuk. 
Sajnos tavaly az óriás telep piros kiveszett, de a tél elvitte a lilát is. Az előkertben egy rózsaszínű vekereg, nagyon lassan fejlődik. Nem tudom mi volt ezen a télen, de borzasztó sok növényem elpusztult. 

Találtam viszont egy krizantémot, ami hajtani látszik. Ahányszor beléjük botlok a kertben, mondok egy imát a néma és halottnak tűnő csonkok fölött, hátha... nagyon fáj a szívem a krizantémokért, ezért ennek most nagyon örülök. 

 Délután még kimentem a kerítésen kívül kivágni az odanőtt fákat... ennyire nem tartja rendben a szomszéd föld tulaja. Volt ott két kicsi diófa és egy valamilyen erdei fa. Azt hiszem erdei juhar szaporodik itt nagyon, én is minden tavasszal húzgálom ki a földből a kis kihajtani akaró csemetéket. Nagyon gyomosít ez a fa. 

Vacak idő volt egyébként, nagyon viharos szél fújt egész nap, nem volt kedvem kinn lenni. 

Olyan szép kis zugok vannak egyébként a kertben, főleg az árnyas részeken . 

Ez a sárga futórózsa még sose hozott ennyi virágot. Kinyílnak, nyitva vannak, elnyílnak... minden van rajta. Nem engedem egyelőre nagyobbra, mert a kerítés még meg lesz csináltatva és így könnyebb lesz vele bánni. 

Kinyílik a tavaly magról nevelt erdei borkóró is lassan. 

A tűztövis is virágba borult. 

Szappanfű. Nem kedveltem meg túlzottan, nagyon erőszakosan terjedő virág, lehet, hogy nem tartom meg. Tavaly csutkára visszavágtam, teljesen a tövéig, nehogy magot hozzon, de már megint ekkorára nőtt.