El van terjedve egyfajta fű a kertemben, amitől nagyon nehezen tudok megszabadulni. Már ilyenkor hozza a virágait is nagyon szórja magját, egy borzalom. 
Pici csomókat képez, 10-15 centinél nem szélesebbek és eléggé fekszik a talajon. Nagyon kapaszkodik a földbe és mindenhol terjed. Szedem a veteményesből, a virágosból és mindenhonnan. A legbosszantóbb az ösvényeken, mert ugyan szépen beborítja az ösvényt, de nem lehet kordában tartani, se rendesen kaszálni, mert nagyon alacsony. 
Érdekes módon az egyéb füvek között, mármint azokon a részeken, ahol meghagyom és időnként levágom a füvet, ott nem terjed. 
Nekiálltam - jobb híján - kikapálni, de az eső már megint elmosott. Hétvégétől elvileg megint jó idő lesz végre, talán elkezdhetek megint tevékenykedni a kertben. 

Mutatok képeket, mert közben már vannak olyan virágok is, amik lassan elnyílnak. Sok fotó készül és alig győzöm válogatni. 

A kutyatej a téli a fagyok után ennyit tud produkálni. Nagyon szerettem volna, hogy szép, nagy bokor legyen, de hiába volt letakarva, a széleken lévő növényszárak elfagytak. Tulajdonképpen a kutyatej nálam nem annyira a virágzásával tud díszíteni igazán, hanem inkább elvirágzás után, amikor az új szárakat fejleszti. 

Haranglábak. 

Ezek a tulipánok elképesztően sokáig nyílnak, persze biztos a hidegre fordult idő is segíti ebben őket. Nagyon szépek. 

Velencei kutyatej.

Kicsit megzavarodott a hálaadási kaktusz, most megint nyílik. 

Ez egy pár éves írisz, de még sose hozott virágot. Végre meglátom, hogy milyen lett, tetszik! 

A majdnem legkésőbbi tulipánok a sárgák. 

Ez az írisz is az idén virágzik először nálam. Nagyon kitett magáért. Csodaszép. 

A tamariskám. :) Imádom! 

Alakul a cserjés rész. 

A medvehagyma lassan elnyílik. 

Alakul ez a kert. :)