A tegnapra ígért -6 fokból se lett semmi, de ezt nem panaszképpen mondom, viszont az bosszantó, hogy ennyire képtelenek a meteorológusok egy normális előrejelzést adni. 
Bebugyoláltam a növényeket, de ha nincs fagy, akkor nincs rá szükségük és nem használ nekik, de azt már tényleg nem vállalom, hogy majd naponta kitakarom-betakarom őket. Időm se lenne rá. Úgy hagytam, mert a jövő hétre -9 fokot is írnak, aztán meglátjuk mi lesz belőle. 
A képeken a kutyatejek vannak betakarva. Nem akarom, hogy az ágaik nagyon lefagyjanak, mert azokon hozza majd jövőre a virágait. Az hiszem a -9 előtt majd még vastagabb takarót is kapnak.

Felvettem a kazánon is a víz hőmérsékletét 55 fokról 60 fokra, feleslegesen, aztán tegnap visszaállítottam. 

***

Nézegettem a régi képeket, hogy mennyit változott a kert. Jó elővenni ezeket a régi képeket, látni, hogy annyira más lett, hogy alakul és gyarapodnak, fejlődnek benne a növények, amiket ültettem. 
Egy nagy parlag, füves pusztából alakul egy szép, bokros cserjés rész a kerítés közelében. 

Ilyen volt a kerítés. amikor idejöttem 2018 nyarán. A mellettem lévő földet megvették, így szerencsére a minden szemetet tároló pasit is elküldték, el is takarított innen minden jármű darabot, a sok fémhulladékot és mindent. Már csak annyi a bajom, hogy az új tulaj nem kaszálja a füvet a kerítés mellett, de még nem tudtam vele beszélni. 

2019-ben megcsináltattam a kerítést, aztán persze nem annyi volt, hogy megcsinálták, mert lett egy nagy halom faoszlop, amit kiszedtek, egy nagy halom régi kerítésdrót, de végül minden gazdára talált. A faoszlopok egy részét apu összevágta nekem és eltüzeltem. Akkor még megvolt a fatüzelésű kazán, pontosabban csak az volt. Az egyik télen elfogyott a fám, azt hiszem 2019-ről 2020-ra, és hozattam ugyan, de a friss fával nem lehet fűteni, mert nedves. 
Ezek a faoszlopok életmentők voltak, de persze nem volt elég és nem is tudtuk mindet felvágni, mert tele voltak fémmaradékokkal. Amit nem tudtunk felvágni, azt elvitte egy fazon, aki itt lakik a közelben.
Az egy elég költséges tél volt, rengeteg fabrikettet vettem és tüzeltem el. Aztán 2020 nyarán beköttettem a gázt, a csonk itt volt már az udvarban. 

Itt már fenn van a belátásgátló is, akkor még itt volt a szemetes fazon, illetve talán akkoriban hurcolkodott el innen. Eleinte ezen a részen még hosszú zöldbabot is termeltem és karalábét... Azóta a rebarbara sajnos kipusztult onnan (tavaly a nagy szárazságban), a kerítés mellett lévő vad évelő őszirózsát pedig én szedtem ki, mert nagyon szaporodott. 
Ez 2021 augusztusi kép. 

És most már ilyen. A fenti képen még alig kivehető tűztövis már piroslik, a fenyő is nőtt  és bekerültek a cserjék. Van ott sok minden a fenyőn kívül is: jobbra alul egy kikeleti bangita, a másik oldalon két bugás hortenzia, de van ott még egy két cserjés pimpó is, egy sárga és egy piros virágú, egy magyal, egy labdarózsa, (utóbbit nem hagyom ott, törpe bangitának vettem, de nem az lett), van vagy 3 kékszakáll is. Csak egyet ültettem, a többi magról szaporodott, de a szaporulatok is költözni fognak. A cserjék majd szépen összenőnek, a fenyő pedig majd kimagasodik közülük. Ahogy a képzeletemben magam előtt látom, szép lesz.