Szerintem a környékben senki nem eteti a madarakat. Biztos a nagy áremelkedések miatt nem költenek már erre vagy nem termett elég napraforgó az aszály miatt a kertekben... ki tudja? 
Az biztos, hogy az idén sokkal több szárnyas kis vendégem van, mint máskor szokott, pedig ezen a télen eddig hideg sem volt, fagy se nagyon, hó meg szinte végképp nem volt. Mégis nagyon sok éhes madárka van itt nálam. Máskor a cinkegolyó hetekig is ellógott az etető szélén, alig fogyott. Most két nap alatt lezabálják. 
Éhesek szegények nagyon. 
A múltkor még két gerlém is volt, nem tudom hová lettek, de ezen a héten nem láttam őket. Van viszont rengeteg veréb és széncinege, barátcinege és tegnap láttam egy tengelicet is! Azelőtt ilyen madár sose jött az etetőmre! 
Eltartott egy darabig kifigyelni, hogy pontosan hogy néz ki, aztán az azonosítása is, de biztos, hogy tengelic volt!
Először a piros pofija tűnt fel, aztán láttam a sárga szárnyait is. :)))) Hogy én mennyire tudok örülni az ilyesminek! 

Sajnos a képen nem látszik a piros arcocskája, de azért a szárnyáról felismerhető a tengelic.  Nem nagyon hittem, hogy sikerül lekapni. 

A hunyor is bírja, pedig elég későn vettem, de nem voltak igazán fagyok, ezért kiültettem. Kérdéses volt, hogy megmarad-e, de szerintem, ha már nem lesznek egetverő fagyok, akkor van esélye. 

Ez pedig a Mr. MosogatóCica az ablakban. Úgy tudja várni a kaját, olyan arccal néz befelé, majd megszólal a lelkem. Nincs szívem nem adni nekik, már öten esznek itt, itt ragadt a MókaKépű is, róla még nem sikerült fotót csinálni, de többet már tényleg nem engedek. Egy vagyonba kerülnek... 

Az az arc! Hihetetlenek ezek a macskák, mindegyiknek más arcvonásai vannak és nagyon jellegzetesek, nem lehet őket összekeverni. Azelőtt ez nekem nem tűnt fel. Macska és kész, így voltam velük, legfeljebb a színük különbözött, de ez nem így van.