Végre mindenki megint jól van. Elza is meggyógyult, jó sok gyógyszert be kellett neki is adnom. Két hét. Böbe is ennyi ideig volt beteg. Nem tudom mi volt ez, de nagyon örülök, hogy végre vége és hogy Herkuló nem kapta el, mert a CicaÚr nehezebben enné meg a gyógyszereket, mint a lányok. 

Elza teljesen benti cicává vált, kétszer kiszaladt az igaz, amikor mentem ki valamiért, de 5 perc múlt jött is vissza. :)))
Felfedezte a dobozát belülről is, eddig csak a tetején feküdt, azon van a plédikéje, mostanában beköltözött a dobozba. Szóval Elza úgy tűnik végleges verandalakó lett. :) 

Böbe pedig beköltözött végre éjszakára. Úgy tűnik fázik már a macskasegg odakinn. :D :D Második éjjel aludt benn, de reggel azonnal rohan kifelé, gondolom egyrészt elvégzi a dolgát, másrészt kell az a csavargás, na! Az almot még most is csak pisire használja néha, amit nem is bánok, legalább nem kell olyan gyakran takarítani. Elza után néha naponta kétszer is kell, mert ő bizony rájár mindennel. 

Elkezdték megnöveszteni a téli bundijukat, még Herkuló is, pedig neki van a legvékonyabb kabátja. Viszont egyre tömöttebb, ahogy simogatom őt, érzem, hogy van ott tömőszőr, de azért nagyon rövid a szőre. 

Böbike meg van hízva, mint egy kis malacka, gömbölyű a pocakja, kicsit vissza kel őt fognom a kajálással, de nagyon nehéz, mert üvöltve követeli kaját. 
A lényeg, hogy mind jól vannak. Olyan érdekesek, mindegyikük annyira más, más az arcuk, a vonásaik és a természetük is totál különböző. 
Herkuló tipikus kandúr cica, Elza nagyon nőies, csajos, igazi CicaNő, Böbe meg egy rajzfilmfigura. Ő is kislány cica, de egy cseppet sem csajos. Ő tényleg egy mókás rajzfilmfigura, és bár már másfél éves, akkor is olyan kis gyerek még. Benne még a játékosságot látom és némi idétlenséget, a többiekben már ott van az a cicaméltóság, ami annyira jellemző a cicákra. Majd meglesz Böbikében is, néha nyomokban fel-felbukkan már.

Böbe

Elza

Herkules