Tegnap elment a kertből az összes fa, az összes vas cucc, csak a régi kerítés maradt itt, de azt kitettem a ház elé. Szoktak jönni vasgyűjtők, akik majd szépen elviszik. A múltkor a csatornát is kitettem, az is "elkelt" pár nap alatt, remélem ez is így lesz. 

Sőt, délután a bezsákolt gyújtósnak valók is gazdára leltek, amiket még a fakivágások után daraboltam össze. Illetve a szomszédoktól sikerült azt is megtudnom, hogy a kivágott bokrokat szépen összeköthetem és kitehetem és úgy is elviszik, nem kell zsákolgatni. Zsákba majd csak a magnólia levelét teszem, mert az nehezen komposztálódik el. Délután csináltam is már egy adag összekötött rőzsét, majd naponta rakok össze belőle, aztán előbb-utóbb elfogy. Úgy tudom 3-4-et visznek el egyszerre... két hetente viszik... 

Felhívtam két kőművest is, mindkettő el fog jönni megnézni a terepet, mert szeretném még az idén legalább tető alá hozatni a kinti konyha részt, magát a konyhát elég lesz jövőre is, ámbár, ha valaki megcsinálja, akkor nem is lenne rossz már a télen élvezni egy kemence előnyeit. Na meg a nagy öntöttvas WOK-ban sütés se lesz egy utolsó dolog. 

Erre komolyan nem is számítottam, annyira nem lehetett találni senkit még a bontáshoz sem, hogy egészen lemondtam róla, aztán azzal, hogy nekilódultunk a lépcsőház leburkolásának, valahogy beindult az egész verkli és nagyon remélem, hogy ez most már végig is megy. Jó lenne, ha nem kéne ezt a romot nézni itt télen, olyankor amúgy is elég lehangoló a kert. Éppen azon gondolkodtam, hogy több és sokféle örökzöld kell, hogy télen is  legyen arca és fazonja a kertnek és vannak színes szárú növények is, amik jól mutatnak télen. 

Megkezdődött a szarvasbőgés is, hatalmas hangjuk van és nekem nagyon rémisztő. Estétől hajnalig mintha óriási szörnyek üvöltenének az erdőben és még cifrázzák is. Valamelyik megint nagyon közel bőg, tavalyelőtt volt ilyen, de szerintem azt a bikát kilőtték. Tavaly csak távolabbról hallottam őket, most pedig megint mintha itt bőgne a ház mellett. 

A cicáim kinn éjszakáztak, Böbikének ez az első élménye a szarvasbőgéssel. Néha olyan jó lenne látni, hogy merre jár és mit csinál. Ugyan érdekli-e egyáltalán, bár a cicák rettentő kíváncsi népek. 
Herkules rájött, hogy mennyire jó a simi, most már minden reggel itt van az ablakban és kéri a simit, de nem csak egy kicsit ám! dörgölőzik, fejel, mint egy kos és sokáig simogatni kell a Kandúr Bandus egész testét, végig-hosszig, ő meg vonaglik. :D :D Hát haláli! Még a kaja se érdekli addig, míg a simi nincs meg. 

Ekkora a legnagyobb, (bár még nem teljesen érett) kaliforniai paprikám. Megérte öntözni. :)